Mivel is pontosan? Még mindig nem értem, mi a bajod azzal, amit írtam.

Ujabbfajta panelban élek tökéletes olcsó szinte semmire nincs gondom semmiért nem kell agoddnom.HA mondjuk ipari vastag lennék én is kertesben laknék latina szobalányokkal.Rabszolgákkal fekete pincérrel.

El tudod képzelni, hogy valakinek kell a "gond" és tenni akar valamit azon túl, hogy telefonnal a kezében turiskáskodik a világban? Ez mű világ barátom. Mű emberekkel akik egy izzót nem tudnak kicserélni és sírnak ha egy csap csöpög. Nektek tényleg jó hogy mindenhez ember kell bármi nem úgy működik ahogy leírja a manual?
Nekem kihívás megoldani egy problémát, onnantól az az enyém, tudom nem kell elmber hozzá, nem vagyok senkire utalva. Na az onnan nyíló gondtalanság a nagyon szuper.
Bocsi all eddig bírtam magam moddolni.
[kép] Ez a való világ nem [kép] ez. Azt egy 86 éves bácsi szedte le, 40 további kiló társaságában, a 83 éves felesége főzte be, nem mű emberek. TI ott a szűk belvárosban vagyok mű emberek. Plasztik cukormázasok akik egy IKEA bútort nem raktok össze mert egy kalapácsotok sincs. És igen TI bsztok a rezet itt nálunk és a sok kölyökkel 40-el nézitek a Dunakanyart jöttök ebédelni Visegrádra mert nem birjátok a 4 falat.

Mindenki bocsi!

[ Szerkesztve ]

kicsit túlszaladt az általánosítás.
egyik probléma, hogy ma már sok mindent nem lehet csak úgy megcsinálni. például nem moshatod le a kocsidat csak úgy. az autóról lecsurgó lé veszélyes hulladék, azt szakszerűen ártalmatlanítani kell. nem javaslom, hogy a féket magad szereld, stb. stb. stb.
másik probléma a kölcsönösség
ha valakinek komolyabb informatikai problémája van, hívjon szakembert, ne kendácsoljon. cserébe ha az informatikusnak problémája van, ő is szakembert hív.

tehát azt gondolom, hogy te kiválasztottad az utadat, kertes ház, kert, kertművelés, stb. ezt mindenki elfogadja. cserébe neked meg el kellene fogadnod, hogy más embereknek más az útja.

Jó, hogy összefoglaltad, ezek nagyon az alapok.

Mégsem mehetünk el szó nélkül a zöldövezeti lakásokba költöző "városiak" kioktató magatartása mellett, akik a nagyvárosi ár szinte duplájáért vásároltak lakást, lebetonozott udvart maguknak. Akik a jogaikat harsogva, a gyermekeiket maguk előtt tolva osztogatják a lapokat a kertes szomszédaiknak.
A hűvös friss levegő, a madárdal, a virágok illata márpedig valahonnan érkezik feléjük. A fűnyírók és flexek zajának irányából. És a füst irányából.

[ Szerkesztve ]

Én alapvetően egyetértek vele, annyi, hogy kicsit túlpörgött a kérdésben.

Nem túl jó a megközelítésed. Pontosabban ez egy megközelítés, én máshogy nézem.
A különbség kettőnk között az, hogy én nem ítéllek el az eltérő megközelítésedért...

Mondok egy egyszerű példát. Legyen bármely random szakipari munka. Tapasztalatból tudom, hogy - mivel nem értek hozzá - egy csomó ilyen meló nekem alsó hangon háromszor annyi ideig tart, mint egy szakembernek, ráadásul amíg csinálom, nem tudok dolgozni (alap hogy ha megtehetem, szabadidőt nem áldozok olyan tevékenységre, ami nem szórakoztat), így bért sem kapok, ezért még anyagilag sem éri meg saját magam által megcsinálni egy csomó esetben (arról nem is beszélve, ha esetleg elkúrom (volt rá példa)). Egy csomóan nem tudják beárazni a szabadidejüket, de ez legyen az ő problémájuk. 40 felett egy csomó olyan tevékenység van, amit korábban élveztem, és kihívásként értékeltem, mára fárasztó lett és kicsit sem élvezem (ezért ha lehet, nem csinálom. Pl. ha 15K-ért kertész nyírja hetente a füvet: ez nekem bőőőven megér ennyit).

Bezony, közterületen már jó ideje tilos az autómosás, hacsak a helyi rendeletek ettől nem térnek el.
Mint ahogy az ingatlanon (pl. saját kert) belüli fakivágás is sok esetben bejelentéshez és engedélyhez kötött, mérettől és szintén területtől, helyi rendelettől függően.

[ Szerkesztve ]

"annyi, hogy kicsit túlpörgött a kérdésben.": pontosan erre reflektáltam a "kicsit túlszaladt az általánosítás" kezdőmondattal.
nem vitatom, hogy létező, azt se, hogy gyakori jelenségről írt véleményt, de olyanok is magukra vehetik, akikre nem igaz.

Amennyibe ez került, abból fél panelt adnak. (Zárójelben)

ha valakinek komolyabb informatikai problémája van, hívjon szakembert, ne kendácsoljon. cserébe ha az informatikusnak problémája van, ő is szakembert hív.

Ez így van, azzal a kiegészítéssel, hogy aki panelben lakik, az megengedheti magának, hogy semmihez se értsen, mindenhez hívhatja a társasház műszaki megbízottjait. Persze azzal a feltétellel, hogy így már nem lesz olyan olcsó panelban lakni...

Aki meg kertes házban lakik, az kénytelen mindenhez érteni, mert a youtube-on kívül minden más segítségkérés napokba telik és egy vagyonba kerül

A panelban ősszel bekapcsolják neked a fűtést, tavasszal kikapcsolják. Kertes házban neked kell a gázkazán használati útmutatóját böngészni, hogy hogyan kell nyári üzemmódról télire váltani.

Panelban egy üres üveggel meglocsolod a balkonládában lévő virágokat. Kertes házban neked kell tavasszal a fagycsapot kinyitni (már ha ősszel elzártad és nem fagyott szét a kerti csap), rá kell szerelni a csapra a locsolócsövet, be kell üzemelni az öntözőberendezést.

Panelban csak annyi dolgod van, hogy elzavarod az erkélyről a madarakat. Kertes házban madáretetőt kell barkácsolnod, fel kell szerelni a fára és rendszeresen utána kell tölteni magvakkal.

Panelban nem foglalkozol azzal, hogy mi történik a lépcsőházban, ha nem működik a világítás, akkor hívod a közös képviselőt. Kertes házban fel kell szerelned pár mozgásérzékelős lámpát kintre, plusz ha kiégne az izzó a kinti lámpákban, akkor neked kell létrát keríteni és cserélni az izzót.

Stb. stb, nem akarom folytatni, de az biztos, hogy egy kertes ház lakója jóval tovább maradna életben egy totális áram és vízhiány esetén

Erre a helyzetre tartjuk fenn a neminge mondást.

(#155) Donki Hóte:

"Aki meg kertes házban lakik, az kénytelen mindenhez érteni, mert a youtube-on kívül minden más segítségkérés napokba telik és egy vagyonba kerül"

Én Így mondanám: Aki kertesben lakik, annak lehetősége nyílik több feladatot kipróálni, megtanulni. Szerencsére sok tudás érhető el az interneten, mint pl: youtube.

Nem mondanám kénytelenségnek, és mióta meg tudok dolgokat csinálni magamnak, sokkal boldogabb vagyok.

"A panelban ősszel bekapcsolják neked a fűtést, tavasszal kikapcsolják. Kertes házban neked kell a gázkazán használati útmutatóját böngészni, hogy hogyan kell nyári üzemmódról télire váltani."

Jahja, anyósomék is így élnek. Bekacsolják nekik. Máramikor. Ha meg májusban 8 fok van, akkor pár napig vacognak. Ha meg októberben 26 akkor meg mesülnek.

"Panelban egy üres üveggel meglocsolod a balkonládában lévő virágokat. Kertes házban neked kell tavasszal a fagycsapot kinyitni (már ha ősszel elzártad és nem fagyott szét a kerti csap), rá kell szerelni a csapra a locsolócsövet, be kell üzemelni az öntözőberendezést."

Fantasztikus.... azé ebbe senkise szakad bele. Én nem látom ezt vészesnek, a munka, meg a feladat nekem nem szenvedés....

"Panelban csak annyi dolgod van, hogy elzavarod az erkélyről a madarakat."
Meg a szomszédot, aki megint velem őrjöng, holott nem is én zajolok. (trú sztori.)

"Panelban nem foglalkozol azzal, hogy mi történik a lépcsőházban, ha nem működik a világítás, akkor hívod a közös képviselőt."

Aztán várod, várod, várod.... végül megcisnálod magadnak ha nem akarsz vaklálni. (trú sztori.)

"de az biztos, hogy egy kertes ház lakója jóval tovább maradna életben egy totális áram és vízhiány esetén"

Ez 100%. Mikor feleségem nagyanyja még élt, ők kárpátalján laktak pici magyar faluban. Az ezredfroduló után annyira megbízhatatlan volt az áram, telefon stb szolgáltatás, meg anynira csórók voltak a falubeliek, hogy mindent maguknak csináltak. Nekik 2 hétig fel se tűnt volna az apokalipszis.

Ehhez kell egy rendes komposzt. Most lett, előtte a 2 éves fű még fű volt a közepén. Tiltsák be, de ne 500ft legyen egy zsák z.hulledék.
Bográcsozni meg nem lehet annyit, amennyi égetni való keletkezik.

[kép] [kép] én nem nyúlok fékhez, ahh kizárt.
Igen túl. el kéne! Dolgozok az ügyön. de valljuk be vannak gondok a másik oldallal is. Pár a péklapát kategória.

Vladi! Nem picit nagyon...

[ Szerkesztve ]

amúgy itt a paneldzsungel közepén is akad madárcsicsergés korán kelő vagyok: szombaton felébredtem 4kor, amikor kezdett világosodni, nyitott erkélyajtónál aludtam a nagy meleg miatt és autók zaja = 0 volt, helyette pedig hallgathattam itt is a madarakat a feketerigó az egyik kedvencem: az az érdekes, hogy várostól 20km-re falun 20+ év alatt 1 példányt nem láttam, a város viszont tele van velük

Sziasztok!
Egy tiszta lapot nyitva a beszélgetés folyásba az én szavazatom: KERTES! És hogy miért?

Eddigi életem során laktam belvárosi körfolyosós bérházban, „új” lakótelepen, régi panelházban. Egyik sem volt 2. szintnél lejjebb, de az utolsó lakásban töltött éveimből 15-t a tizediken éltem. Tehát bátran kijelenthető, hogy igazi bérház szökevény és panel proli vagyok/voltam. A lakás/panel utálata szép lassan fejlődött ki, kb. ahogy öregedett az ember, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy érettebb lett, kialakult a világképe, az emberekhez való viszonyulása, és a törekvés arra, hogy a saját életét úgy élje ahogy szeretné. Ma használatos divatszóval kifejezve: tudatos. Szóval ezen érési folyamat közepette egyre inkább lett tele a tököm egy csomó dologgal.
Példa: Amikor egybekeltünk a párommal, egy 36 m2-es másfél szobás panelban indíthattunk a saját életünket. Nagy kiváltság és szerencse volt számunkra. A párom nagymamájáé volt a lakás, amit az albérlők nullára leéltek, de apukám kb 2 hónapnyi melóval egy új lakást faragott belőle. Csak a villanyszerelő haverja 3 napig lakott a félig kész lakásban, mire kész lett a saját dolgával. Nem egész két hónapja éltünk a felújított lakásban, mikor egyik estre arra lettem figyelmes, hogy valami zubog a fürdőben. A stang csatornában ömlött a víz lefelé, áztunk, de nagyon. Rohanok a felső szomszédhoz, hogy mi a fene van, de ő is kapkodott fűhöz-fához mert ő is ázott, így együtt mentünk eggyel feljebb. A sokadik csöngetésre a papa kinyitja az ajtót, hogy ugyan mi bajunk van? Ázunk B+, az! Nem értette, miről beszélünk, nála semmi gond sincs. Nahát, tényleg? A víz az lefele folyik, ha nem így tenne, neki is lenne gondja. Szerencsére megengedte, hogy megnézzem a fürdőszoba/WC-t (mert ez egyben volt). Hát kiderült, hogy az öreg bealudt a WC-n sz…s közben és amikor hanyat dőlt a fajanszon (ezt hogyan?) a WC kagylóból kitolta az öblítés csövét, tehát amikor lehúzta, hogy elbúcsúzzon a cucctól, az öblítés vize nem a kagylóba ömlött, hanem nagyrészt mellé, ami rögtön a stan csatornába folyt le. Na de karakán volt a mi szomszédunk, látta, hogy hiba volt a mátrixban, és a cucc nem abban az ütemben távozik, ahogyan az ő megszokta és addig nyomatta a vizet, ami az a kis maradék le nem öblítette a cuccot. A problémát az is tetézte, hogy nem tartályos öblítésű volt a WC-je, hanem egy jófajta golyóscsap volt, ami addig engedte a vizet ameddig el nem zárták. Helyretettem az öblítés csövét, kipróbáltam, visszatért a lendület az öblítésbe, majd gyorsan elköszöntem a bácsitól, mielőtt még 8 napon túl gyógyult volna.
Hát így kezdődött a saját életünk a panelben és ez még csak rosszabb lett.
Nemsokára elköltözünk egy nagyobb lakásba mert gyarapodott a család. 1+2 félszoba, 10. emelet. És itt nem a 10. emelet volt a gond.
De elegem lett abból, hogy minden hajnalban a lift döngésére ébredtünk, mert annyira szar lett már a fékberendezése a liftnek, hogy a működésekor hangosan döngött. Elegem lett az idióta szomszédokból, akik nem tudom mikor aludtak egyáltalán, mert állandóan zajongtak. Elegem lett abból, hogy télen agyatlanul fűtöttek és olyan qva meleg volt állandóan, hogy attól már rosszul voltunk (pedig szereltettem elzárható szelepeket a radiátorokra, de zárt radiátorok mellett is nagyon meleg volt, mert nálunk kígyózott a leszálló fűtéscső, ami vitte lefelé a meleget. Ehhez is csak gratulálni tudok annak aki ezt kitalálta, hogy a meleget fentről küldjük lefelé. Nálunk 27 fok volt az elsőn meg 15.). Elegem lett abból, hogy nyáron nem lehetett megmaradni a melegtől, mert hiába volt leengedve a redőny és zárva az ablak napközben, éjszaka a beton kiadta magából a meleget, ami vízzel ellentétben felfelé szállt és bejött a szellőzés miatt kinyitott ablakon. Elegem lett abból, hogy ostoba lakótársak miatt nem lett a ház beszigetelve, az ablakok kicserélve, a radiátorok nem kaptak mindenhol termosztátos szabályzás és nem lett hőmennyiség mérés, mert nem értették meg, hogy ez hogyan működik és azt gondolták hogy csak lehúzás lesz az egész. Igen, tudom, hogy ez sem lett volna csodaszer az agyatlan fűtésre, de mindenképp jobb lett volna a meglévőnél. Elegem lett abból, hogy a panelhézag szigetelés elöregedése és kipotyogása miatt hőhidas lett az ablak fölötti rész és penészedett. (ezt aztán pár év múlva megcsinálták és jéé, eltűnt a penész!) Elegem lett abból, hogy amikor ezt megmutattam a közösköltségviselő csapat műszaki zsenijének, azt mondta, hogy nem szellőztetünk eleget és ez azért sok a pára, ami kicsapódik, tehát mi vagyunk a hülyék. Elegem lett abból, hogy olyan szarok voltak már a műanyag ablakok, hogy amikor erősebb szél fújt, mozgott a függöny. (de mi vagyunk a hülyék mert nem szellőztetünk). Elegem lett abból, hogy a mi szellőző csővezetékünkre valami ipari szellőzőventilátort szereltek, ami úgy szívott, hogy a műanyag erkélyajtó és ablakpanel megreccsent a vákumtól és hangosan süvített a szellőző nyilásoknál áramló levegő (de mi vagyunk a hülyék mert nem szellőztetünk). Elegem lett abból, hogy a városba érkező vonat a hegyek közül kibújva vidám dudálással ébresztette az embereket a város azon részében. Elegem lett abból, hogy a hajléktalanok a 10. fölött lévő liftházba szállásolták el magukat néha-néha. Elegem lett abból, hogy valakik a lépcsőházba jártak hugyozni, mert a kapukódot nem sikerült családi használaton belül tartani egyeseknek. Elegem lett abból, hogy az amúgy sem sok parkolóhely használata során nem sikerült az óriás-nagy-hatalmas Deawoo Matiz súlycsoportú autókkal egy parkolóhelyre beállni. És hogy megemlítsem a mi „bűnünket” is ebben a történetben, a 10m2-es gyerekszoba kezdett kicsi lenni a két serdülő lányomnak.
DE lehettünk olyan szerencsések, hogy találtunk egy felújításra szoruló, de szerkezetileg jó házat egy jó helyen, jó szomszédokkal. Bár miden pénzünk elfogyott, sőt még a másé is, lett tartozásunk (ezt már letudtuk) és hitelünk is, de nagyon megérte. Most egy gyakorlatilag új családi házba élünk már 3 éve és hatalmas boldogság. Mindenkinek külön szoba, alacsony rezsi, élhető tér. Néha ülök a szobában és megkérdezem a páromat, hogy hallod ezt? Visszakérdez, hogy mit? Hát a csöndet! Persze ez csak az érem egyik oldala, de a másikkal sincs semmi baj.
Huhh, ez nagyon hosszú lett, elnézést kérek érte. Bár ha mindent leírnék, ami a panelből a házba vezető úton történt, akkor ez még előszónak is kevés lenne.
Köszönöm a figyelmet!