Gratulálok hozzá, így kép alapján is egyben van!

Gratulálok, márkatárs

Gratulálok hozza , szolgáljon téged sokáig .

Gratulálok én is, szép autó (a hátsó lámpát leszámítva, az nekem nem tetszik)!
Garázsod nem készült korábban? Úgy emlékszem, hogy olvastam garázsépítős sztorit, de most végigpörgettem a blogodat és nincs benne ilyen írás. Nem itt olvastam volna???

Köszönöm mindenkinek

Nem olvashattad, mert az még csak terv szintjén létezik. 2 éve az udvarrendezés történt, tavaly meg a terasz. A terasz újraburkolása meg a korlát után jön majd a garázs, de hogy mikor és miből, az még kérdéses.

[ Szerkesztve ]

Az a gond, hogy úgy olvastam végig a sorozatot, mintha én vennék autót magamnak.
Jó a 220CDI, egyik barátom W212-jében próbáltam. Előtte sokáig oltottam, hogy ménem V6-ot vett, egy ilyen tepsibe az "való", de meglepően jól mozgatja a bódét.

A felszereltségi szint megcélzását viszont nem értem teljesen. Nem lett volna járható út az említett jobban felszerelt példány fekete óracsoportját utólag egy fehérre cserélni?

Egyébként természetesen gratula, balesetmenteset!

Grat!

Tetszenek a címek egymás után, így lett igazán hangulata az apró különbségeknek

Érdekes vásárlási megközelítés. Jó volt olvasni.
Kicsit több mint fél éve voltam hasonló cipőben. Úgy álltam neki, hogy elvakultan VW konszern családi autót kerestem. Minimum kombi, de inkább egyterű és abból is 6 vagy 7 személy minimum. Aztán már a Transportereket nézegettem. Ja, és benzinest a 2.0 PD dízel helyett, bármilyen színben, csak feketében nem... Egy szabályom van, autót csak akkor próbálok ki, ha ténylegesen meg akarom azt venni (előtte át kell mennie minden teszten, átvizsgáláson, addig nem érdekel). Az asszony autóit is mindig így vesszük (igaz azt is én viszem el kipróbálni, ő csak azután hajlandó vezetni, ha a neve bekerült a forgalmiba).
Az előző autónkat úgy találtam, hogy elmentünk egy Octavia miatt bejelentkezés nélkül egy kereskedésbe (ezt én is jobban szeretem, mint az előkészített autó bemutatást). Amíg kintről nézegettem, feltűnt egy ronda seggű Toledo 5p, amin indokolatlanul nagy kerekek voltak. Azt sem tudtam eszik-e vagy isszák a SEAT márkát akkor. Az eredetileg kiszemeltet meg sem néztük, 3 nappal késő a SEAT-tal jöttünk el. 8 vagy 9 évig volt meg a tervezett 2-3 év helyett. Ráment az árának a kétszerese minimum, de imádtam. Ehelyett kerestünk egy még nagyobb, de benzines gépet. Nem jött össze most sem.
Véletlenül láttam meg egy Jeep-et, amikor egy Sharan-t mentünk volna megnézni. Persze, hogy kikértük a kulcsát annak is. Még poénkodtunk is, hogy annó is így kezdődött és végül nem azt vettük, amit eredetileg elterveztünk... 2 hónapig a netet bújtam a Jeep-ek miatt.
Veled ellentétben én nem voltam hajlandó engedni az extrákból. Ami meg volt a Toledo-ban, az kellett az utódba is (teljesen mindegy, hogy mi, legyen bent). Teljesítményben és típusban előbb kötöttem kompromisszumot a teljes autókeresés ideje alatt. Az asszony talált egy felszereltségben passzoló Jeep Renegade-ot 2 "apró" hibával... Dízel és fekete. Nyaggatott, legalább nézzük meg. Megnéztem, beindítottam, elvittem próbaútra = megvettem... Így lett a benzines nagy családi autó helyett egy nem túl nagy, fekete és dízel "terepjáró"...

Gratulálok, sok hibamentes km-t!

Az volt a legjobb, hogy a cikk után másnap reggel láttam a Rókusi körúton egy pontosan ilyen E220-ast, amikor mentem a Búvár-tó felé, és rögtön az jutott eszembe, hogy ez biztosan te vagy az új autóban...

Aminek persze semmi értelme, de tetszett a helyzet hangulata

akár én is lehettem