Köszi, ez jó volt! Az elején másra számítottam. Az első vágások ugyanis nem az 1986 -ig tartott, legendás B csoportos időkből származnak, hanem az 1989 -ben bemutatott, híres Climb Dance -ből, ami egy díjnyertes kisfilm Ari Vatanen 1988 -as Pikes Peak -i rekord döntéséről.

Köszi, jól esett!
A mai napig elképeszt, hogy vannak emberek, akik kiállnak a közeledő autók elé, a régi felvételen integetnek, a maiakon videóznak, fotóznak...

Ahogy Einstein megállapította, két dolog végtelen.
Állítólag vannak olyanok, akik önszántukból kiugranak egy működő repülőgépből, többezer méteres magasságban.

huhh, nem vagyok nagy rally-s, de ezt a videót már vagy 100szor megnéztem nem semmi lehetett ott felmenni: és akkor nem volt még aszfalt meg korlát sehol...

Ráadásul ezek a felvételek (legalábbis az autós kameráké) nem a versenyen, hanem egy reggeli teszten készültek. Az egy fantasztikus és félelmetes korszak volt. Az autók vezethetetlenek voltak. Borzalmas erő, rövid tengelytáv, gyakorlatilag azonnal keresztbe fordult a verda. Képzeld el, ahogy ennek tudatában állsz a pálya szélén, tisztában vagy azzal, hogy az első kanyarban az árokban landolnál és azt látod, ahogy félelmetes tempóban, keresztben repkedve elrobog előtted egy S1 -es Quattro. Aztán a célnál ő száll ki a kormány mögül (Michele Mouton).

ja, ez a pikes peak meg külön hajmeresztő: benéz egy kanyart és legurul a hegyoldalon, mert nincs ami megfogja... vatanen is megpuszilt azért belső íven egy kisebb buckát itt a climb dance-ben

ui: itt van loeb 2013-as rekordja ...ez már egy másik korszak, modernebb gép, pálya pedig aszfaltot kapott és több kanyarba korlátot... (ami mondjuk valószínű meg se fogná nagyobb tempónál)

[ Szerkesztve ]

Walter Röhrl, aki a legnagyobb volt ebben a műfajban, nyilatkozta, hogy egy kezén meg tudná számolni, hányan tudták igazán jól terelni ezeket a vasakat.
A lábmunkáját meg álló helyzetben akarták filmezni, de képtelen volt így, ezért be kellett szerelni egy kamerát éles versenyre, ami vette a lábát.

"Walter Röhrl, aki a legnagyobb volt ebben a műfajban"

Ez nem igaz. Csak ő volt az ismertebb. Lezárt pályán, jó autóval nem kunszt jampizni. Láttál volna engem 1987 -ben, az UP -s rendszámú, szétrohadt, piros Zsigulátorommal a jánoshegyi szerpentínen! Az volt az igazi mutatvány!

Én akkor már túl voltam a banánüléses, agyváltós Pepperoni biciklin és a turbós kisrometen (egy akkumulátorról meghajtott Wartburg fűtőmotort toltam a karbi szívócsonkjára. Ez adta a túlnyomást. Sejted az eredményt.) és már autók tuningolásában kamatoztattam szaktudásomat. Két, széles szigszalagcsík, levágott spirálrugók gumimerevítőkkel, koppány dob, ködlámpák, fehér sportkormány, stb. Szóval, a gép szinte az S1 -es Quattro műszaki szintjén volt. A mozaik utcai homologizáció kicsit necces volt, de akkoriban semmi sem volt lehetetlen.

[ Szerkesztve ]

Kár volt zenét rakni alá... Az autók(főleg az s1) hangja nélkül nincs is értelme...
Persze ez csak az én véleményem...

[Best of Historic Rallye / VHC 2018]

Gyönyörrrűűű verdák! Alpine -t és Fiat X1/9 -et vezettem. Mármint tuningoltat. Hatalmas élmény volt. Főleg az X1/9. Az eredeti helyett, egy Uno turbó motor volt benne, megnövelt töltőnyomással. A kettese szinkronos volt, a fékei meg harmat gyengék a teljesítményhez, de ahogy közvetlenül a hátam mögött visított a turbó, az frenetikus volt.

Ugyanez volt az én gondolatom is mellette, hogy a képi anyag okés, de az eredeti hangot kivágni.. A végén némi-némi eredeti hangot fel lehet fedezni, de az kevéééééés..

Sztem EZ jól érzékelteti, hogy mennyire volt ez őrült dolog akkoriban.