Értem mit mondasz,
Maradjunk a példádnál. " miért van 1m3 olaj egy ~1000kw os dízel motorban, es miért kell 300 óránként cserélni."
Ez ugye előírás a használathoz. A karbantartónak nem kell elgondolkoznia a miérteken. Végre kell hajtania az olajcseréket.
Egy fogyasztóknak tervezett jármű használatához nem várható el előképzés. A gyártónak kettő lehetősége van.
Vagy beavatkozásra kéri a jármű vezetőjét.
Vagy automatikusan biztosítja a szükséges beavatkozást.
A turbóra vetítve ez így nézhetne ki.
1 Figyelmeztető jelzés, a motort még nem szabad leállítani.
2. A motor leállítása után a jármű gondoskodik a szükséges hűtésről.
A gyakorlatban egyiket sem alkalmazzák. Elemben a turbó okán jobban terhelhető olaj használatát írják elő.
Az már csak hab a tortán, hogy a hengerekben és a dugattyúknál, magyarul az égéstérben magasabb a hőmérsékket a robbanási ütemben, mint a turbóban. Ott is szükséges kenést biztosítani.
A következő az lesz, hogy a teljes motort forgatni kell még egy ideig a leállítás után?
Ne értsd félre. A "visszahűtés" haszna leginkább pszichés és kárt nem okoz. A motor visszahűtésének amúgy sem az a legjobb módja, hogy alapjáraton, állóhelyzetben járatják a motort. A legnagyobb fokozatban a legkisebb gáz mellett közlekedve hűl vissza leggyorsabban a motor. (Az egyik fórumtárs írta le, hogy benzinkúton nézték furcsán a visszahűtési procedúra miatt.)
"A vissza hűtés lényege annyi hogy pl alapjáraton vagy toló üzemben képes vissza hűlni az olaj és maga a turbó is."
Na, ja. Ha az egyik oldalon még melegít a motor, a másik oldalon alig van hűtés, miközben a turbó is csak a lendülete miatt forog még, ha forog.
"Mennyit használod az autodat teljes terhelésen?
Ha jól sejtem kb 0."
[Ez ügyben itt lehet nézelődni]
Olyan országban élek, ahol lehet használni teljes terhelés mellett az autót. Pontosabban itt sem, mert korlátozva van a járművek maximális sebessége. Az egy kicsit gyorsabb haladásért nem iktatom ki a korlátozást.
Amúgy sem az autópálya gyilkolja az autókat. A városi közlekedés folyamatos gáz és fék használatból áll.
#62 ncc1701: "Ott a 2009-es yarisunk, valós 140-nél forog 4700-at, közben puszttít 8.5L felett. 1.3 benzin, 87 paci
Van egy 2 literes dízel insigniánk, az valós 130-nál sem forog 2000-et, ott kér 5.5-6L között, 160 paci. "
Értem.
Azt gondolom tiszta mindenki számára, hogy a dízel motor hatásfoka legalább 20%-al magasabb az Otto motorhoz képest. A tragikusabb része, hogy felénk a gázolaj nagyjából ekkora százalékkal olcsóbb is.
Van még egy dolog, amit figyelembe kell venni. A turbó nélküli motorok esetében, az Otto motor ott adja le a legnagyobb nyomatékot, ahol Diesel véget ér. Ez nem hiba, motor karakterisztika.
Amúgy elsősorban nem a motoron múlik az "autópálya alkalmasság". A váltónak sokkal nagyobb szerepe van ebben. Alacsony nyomatékú motor esetében csak a váltóval lehet kompenzálni a nyomaték hiányt. Ez "köszörülést" jelent a pályán.
Kettő autót használunk.
A régebbi egy Ford Focus DA3. 1,6 turbódízel. 5,5-6,5 literes fogyasztás autópályán. a fogyasztás inkább a szintemelkedéstől függ, kevésbé a sebességtől. A másik egy vérbeli városi autó Mitsubishi Spacestar. 1,2 literes Otto motorral. A nyugodt erőt képviseli. Elméletileg. Egy évvel ezelőtt a Ford motorterében elkezdet zörögni valami. A laza 2000 kilométeres útba nem mertem belevágni vele. Maradt a spacestar. Elméletileg 180 a végsebessége. Soha sem mentem vele 170-él többel. A váltót úgy tervezték, hogy negyedikbe váltva nyomaték maximum körül pörög az autópályákon. Ötödikben 130 felett kezd el élni a motor.
Nyilván ez egy városi autó. Mondjuk a belépőszint aljáról. Minden munkanapon kétszer 9 kilométert pályázok vele. Fogyasztásban 120-130 körüli sebességgel belefér az 5 literbe, csak ne legyen torlódás a városi szakaszon. Ilyen rövid útra télen a Ford nem is alkalmas. Folyamatos küzdelem a DPF telítődésével. Nem képes felmelegedni a motor az öntisztítás beindulásához.
