Inkább az a kérdés miért is esik ilyen szarul nagyon sok családnak. A szándékosan alacsonyan tartott fizetések miatt most igen húzós kifizetni. Engedni kellett volna rezsicsökkentés nélkül a piaci áron a legelejétől kezdve és nem lenne akkora gond a kifizetéssel mivel akkor kénytelenek lettek volna fokozatosan a béreket is emelni.
2013 óta van csökkentés ami ugye egy hatósági ár volt de pl. 14-ben olcsóbb volt a piaci ár mint a nálunk lévő hatósági ár, most ugye nem így van.

tájékozatlanok kedvéért igen durva béremelés volt az országban az elmúlt időszakban.
bért akkor lehet emelni, ha növekszik a hatékonyság. a kormányzati parancsszóra történő béremelés közgazdaságilag járhatatlan út.

Bár már sokan belinkelték előttem, itt van több szemléletes ábra a jelenlegi termelésről, fogyasztásról, import export-ról, " energia mixről " stb stb.

[link]

Érdemes megnézni [EZT] -itt látod a teljes képet. Amit tudni kell, Paks jelenleg szűk 2000 MW-ot tud termelni, Mátra szeretne 800-körül, de hát vagy kiadja az öregedő és amúgy leállításra szánt régebbi blokkokkal, vagy nem.
Az a szép kék sáv, ami még jelentős része a hazai termelésnek, az a jelmagyarázatból is kiderül, hogy gáz alapú. Ezt érdemes figyelni, fentebb írták, a gázos termeléssel tudják a rendszer fogyasztási csúcsait és völgyeit kiszabályozni a leginkább. A megújuló egyébként remekül néz ki, de látható, hogy a nap pl amikor süt, akkor termel, amikor nem, akkor nem. Ezt tárolni nem tudjuk egyelőre normálisan " ipari " mennyiségben. A villany ilyen fura jószág, akkor kell termelni és annyit, amikor és amennyire szükség van.
2001-óta dolgozom az energia termelésben, és az utóbbi 10 évben ( hamarabb elkezdődött persze ) villamos energia exportáló országból erősen importáló országgá váltunk. Persze volt egy csomó öreg erőmű, nagyrészt szén alapon, ami a klíma törekvésekbe nem illeszkedett bele, ezeket szépen lassan bezárták, leszerelték.

A pótlás nem történt meg, igazából nem tudom az ultimate megoldást természetesen, mert az atomtól a társadalom fél, a szén " büdös " , a bio kérdéses hogy fenntartható-e ( minimum kérdéses ). A többi megújuló pedig kis hazánkban nincs jelentős mennyiségben jelen, és mellékesen a víz kivételével alkalmatlan " alap erőműnek " A gáz volt az a kompromisszumos megoldás, hogy persze fosszilis, de nagyjából tiszta.

Az biztos, orbánnak 1.5 millió, minisztereknek 700k.

Nem tájékozatlanok, csak nem érzékeltek belőle semmit.
Illetve, nagyobb az infláció mint a "durva" béremelés.

Befejeztem, bocs a politikáért.

[ Szerkesztve ]

"...már túl vagyunk azon, hogy a kereslet-kínálat görbe metszéspontja határozza meg az árat."

Nyilván a monopolizált piacon, amikor a szolgáltatónak és/vagy az árképzési hatóságnak feladata a fogyasztói ár megállapítása, nincs szerepe a szabadpiaci folyamatoknak.
A magyarországi orosz diktatúra idejében hosszú ideig a kenyér kilogramm ára 3 forint 60 fillér volt. Minden élelmiszerboltban. A tej ára ugyanennyi volt literenként. Ha valahol 10 fillérrel drágábban árulták, fel lehetett jelenti az üzletet árdrágításért.

Németországban az elektromos áram ellátásban nincs monopólium. A kábelhálózat tulajdonosa minden szolgáltatónak díj ellenében biztosítja a hálózat használati jogát. A felhasználó szerződések egy vagy két évesek. Utána szabadon lehet választani az aktuális szolgáltató kínálatból. Mindenki eldönti, hogy zöldebb vagy olcsóbb áramot akar használni. Ebben a helyzetben már a kereslet - kínálat határozza meg az árakat.

Az, hogy a monopolizált piac mennyire jelenti a jövőt, hogy ne legyen szerepe a kereslet - kínálatnak, döntse el mindenki saját magának. Ha lehet, én inkább kihagyom monopolizált árakat. (Vannak közszolgáltatások, amiben nem lehet. Meg kellene többszörözni a vízellátórendszert, mert az eltérő minőségű ivóvizeket nem lehet egy hálózaton belül elkülönítve szállítani. De ez gazdaságtalanul drága. Marad a monopólium.)

A mai szövevényes, globális gazdaságban a szakértők szerint már túl vagyunk azon, hogy a kereslet-kínálat görbe metszéspontja határozza meg az árat.

Kik lennének ezek a szakértők?

Ki lehet számolni, a két ár fűtőértékre vetítve kb. ugyanaz... 1m3 gáz kb. 10-11 kWh Azaz nagyjából ugyanaz az árszint.

A szélerőmű nagyon is tudna működni, de törvényileg ellehetetlenített. Sőt a napelemmel kombinálva sokkal tervezhetőbb a kapacitásuk, mint külön-külön. [link] [link]

[ Szerkesztve ]

Már csak az a kérdés, hogy miből lesz áram, ha nem, vagy nem a megfelelő mértékben süt a nap és szélcsend van, illetve az ezzekkel feltöltött akkuk is lemerültek.
Maximum egy tanyán tudom elképzelni, ezért is îrtam, hogy csak kiegészítő áramforrásnak alkalmasak.
A szélerőművek ráadásul a madarakat is megölik.

[ Szerkesztve ]

Igazából, ha az importot ki tudnánk váltani megújulóból, az már nagy haladás lenne.
A sokat emlegetett szocializmusban az élelmiszer-termelés jelentős részét adta a háztáji. Most ugyanez elérhető lenne sok-sok kis házi megújuló /leginkább napelem/ energiatermelővel. Ha a lakosság fele megtermelné az éves energiafelhasználásának felét, az már a teljes lakossági fogyasztás negyede lenne.

Igen divatos idea a leválás, főleg most, tele is vele a net, de ahogy én tapasztalom, ez inkább csak egy verbalitás síkján elkövetett önnyugtatás, illetve egymásban lelket tartás az alternatíva szóbeli megteremtésével. Az államilag támogatott projektek visszatáplálásról szólnak, s vélhetően soha nem is fognak másról, saját zsebből meg kicsengetni egy teljes értékű rendszert csak húzós. Mert bár most már van értrlme megtérülésről bedzélni függetlenül is, azért még így is a hálózat a nyerő, legalábbis itthon. Léteznek tényleg elektromos hálózaton kívül élők, de náluk nem beszédtéma, hacsak nem a technikai mélységeit illetően a felszerelésnek, de ettől a majd így lesz, meg majd amúgy jól leválok, meglássátok-tól sikítani tudnék.

Bicikli....
Nem az összes áramot kell megtermelned. Ha nem süt a nap, nem kell a légkondinak sem menni például. Ha nem fúj a szél, kevesebbet fűtesz... Egy PC meg simán elmegy egy bicikliről is.[link]

"....bért akkor lehet emelni, ha növekszik a hatékonyság. a kormányzati parancsszóra történő béremelés közgazdaságilag járhatatlan út."

Persze, hogy járható. Megtolják az inflációt, lecsökkentik az államháztartási hiányt. Az egyik kéz ad, a másik visszaveszi. Valódi váltókormányzásban át lehet tolni a következő nyertesre a problémák megoldását, Majd vissza lehet venni négy év után a kormányzást. A németeknél ez a forgatókönyv látszódik most megvalósulni.

Az Antall kormány alatt volt hasonló szituáció. A kormány 20% inflációval vette át a hivatalát. 35% magasságában volt a csúcs. Sikeresebbek voltak, mint a lengyel kormányzat, nem amortizálódott el a forint. De esélyük sem volt második kormányzási körre. (Nyilván nem csak ez volt az oka, de nagymértékben közrejátszott az MSZP győzelméhez.)

A napelemes importkiváltással leginkább az a gond, hogy a napelem termelése meg a fogyasztás nem nagyon esik egybe. Ha nagyon ráhajtunk a napelemekre, akkor annak az lesz a vége, hogy nyári deleken az európai hálózatra mindenki rá akarja önteni a napáramot, aminek így aztán jó eséllyel negatív áron megy el, téli délutánokon meg mindenki pislog, hogy a csúcsfogyasztást mégis mivel fogja befedni.

A nap- és szélenergia elterjedéséhez át kell alakítani a power grid-et (elektromos hálózatot). Egyrészt nagyobb áramokat kell tudnia kezelni, másrészt elosztott energiatárolási kapacitást kell kiépíteni. Ennek egyik ígéretes lehetősége az elektromos autók elterjedése, amik éjjel vagy nap közben a töltőn pihenve a nagy akkujukkal tudnának balanszírozni is a hálózaton. De ez még csak koncepció.

Olvasd el a linkelt írást!

Nálunk például /a családban/ az egyik áramcsúcs a légkondik /hűtés céljából/ működtetése. Erre szinte biztosan akkor lesz szükségünk, mikor süt a nap. Éjszakai áram megvan? Nyilván azért olcsóbb az éjszakai /most már tudom, vezérelt/ áram, mert kisebb olyankor a fogyasztás. Éjszaka nem süt a nap...
De állami szinten azért ez sokkal jobban tervezhető... Energiatárolásra sok olyan tárgy építhető, ami lakossági szinten nyilván nem lehetséges.

[ Szerkesztve ]