Imádom az űrt,a legnagyobb álmom válna valóra ha egyszer kint repkedhetnék.De hogy erre,meg más rakétára sem ülnék fel az tuti.De remélem sikerül nekik.

Amint az első tesztűrhajó visszatért épségben, lelkes támogató lesz. Még akkor is ha ez x évet késni fog. Nagyon kíváncsi vagyok.

Valahogy még mindig nem érzem elég "komolynak" ezt a Big F*cking témát.

A BFR (vagy BFB) megépítését el tudom képzelni 1-2 éven belül. Talán még a tesztelését is el tudják kezdeni, feltéve, hogy addigra elkészül, megbízható és sorozatban gyártható lesz a Raptor "végleges" verziója, de legalábbis egy átmeneti, kisebb tolóerejű verzió mindenképp (az a plusz 11 még jól jöhet...). Rakétaépítésben van már tapasztalatuk, nem is akármilyen: nem beszállítóktól vásárolják össze a mások által tervezett főegységeket, hanem maguk fejlesztik és nagyrészt maguk gyártják azokat. Szerintem ennek is köszönhető az F9 jelentős fejlődése és ez ad lehetőséget a BFR többlépcsős kifejlesztésére.

De a BFS...
A Dragon2 is elég sokat csúszik, pedig az "apróság" a BFS-hez képest. Még a teherszállító változat is kemény dió lesz, különösen a légkörbe visszatérés megoldása. Nem véletlen, hogy itt még csak koncepcióknál tartanak, az építés megkezdése is messze van...

Nagy kérdés még, milyen "komoly" terveik vannak hosszabb távra egy ilyen túlméretezett hardverrel, amikor még a Falcon Heavy is (kevés esetet leszámítva) "túl nagy" a piac számára. Az igényeket nagyjából jól jelzi az évi átlag 1 Delta 4 Heavy indítás (kevés kivétellel katonai), és az igen ritka, "nem GTO és navi" Proton és Ariane 5 startok.

Ha felajánlanának egy ingyenes utat, azért elgondolkodnék; a baj az, hogy a párom nélkül nem nagyon szeretnék ekkorát kockáztatni, mert megmurdelésem biztosan nem viselné jól.

Remélem, megússzák azok, akik mennek, bár űrhullának lenni is elég klafa vég!

Elég morbid humor de igaz... Én azt mondom várjuk ki a végét. A kockázat minden szempontból hatalmas és sok sikeres út sem jelent garanciát soha semmire. Minden indításkor a kocka újra és újra el van vetve.

Ez az utolsó mondatod hatalmas volt

A BFR (vagy BFB) megépítését el tudom képzelni 1-2 éven belül. Talán még a tesztelését is el tudják kezdeni, feltéve, hogy addigra elkészül, megbízható és sorozatban gyártható lesz a Raptor "végleges" verziója, de legalábbis egy átmeneti, kisebb tolóerejű verzió mindenképp

De a BFS-el kezdik, nem a BFR-el (én maradok a korábban bevett elnevezésnél). A BFR a BFS nélkül nem sokat ér, és ugye hangoztatják, hogy a BFS-el ballisztikus pályán haladó távolsági repüléseket akarnak majd. Aztán persze lehet, hogy ez is üres ígérgetés lesz....

nem beszállítóktól vásárolják össze a mások által tervezett főegységeket, hanem maguk fejlesztik és nagyrészt maguk gyártják azokat

De, rengeteg dolgot eleve beszállítóktól vásároltak / vásárolnak. A Merlin első változatainál a Barber Nichols gyártotta a turbopumpát, a kompozit elemeket pedig a Janicki Industries gyártotta le nekik, illetve tudomásom szerint most is ők gyártják.

Ahol tényleg házon belül oldják meg a dolgokat, az a rakétatest összeszerelése, hajtóművek gyártása, fedélzeti rendszerek (számítógépek, szoftverek) és a kiszolgáló és földi rendszerek (bár itt van összefonódás, különféle leányvállalatok útján).

A Dragon2 is elég sokat csúszik, pedig az "apróság" a BFS-hez képest.

Yepp, de ott a NASA megkövetel mindenféle teszteket, mielőtt repülésre alkalmasnak minősítik. Például a Falcon 9 Block 5. esetén 5 indítást követelnek meg, most emiatt is vannak kérdőjelek, mert a COPV (kompozit megerősítésű túlnyomásos tartály) esetében is kérik az 5 repülést, márpedig az eddig repült Block 5. változatok régi COPV-al repültek (amelyek az első balesetnél biztosan, a tavalyi balesetnél elképzelhető, hogy a kiinduló forrásai voltak a bajnak).

Egyébként ez valahol kritizálható kettős játék, hiszen a NASA a "saját" SLS / Orion párosánál nem követel meg ilyen szigorú tesztelést, például már a második SLS útnál embert szállító Orionnal indulnának (illetve ha lesz egy plusz indítás, ahogy most kinéz, akkor is a harmadiknál).

Nagy kérdés még, milyen "komoly" terveik vannak hosszabb távra egy ilyen túlméretezett hardverrel,

Musk a Marsra akart menni vele, de simán lehet, hogy a Hold előbb lesz célpont. Most ugye a NASA a Hold-körüli űrállomás ('The Gateway') felé vette az irányt, és bár ott az SLS, de mint kiszolgáló eszköz, a BFR/S bőven kihasználható lenne. Kérdés, hogy a NASA lobbyja mennyire tudja elkasználni az ilyen kezdeményezéseket...

amikor még a Falcon Heavy is (kevés esetet leszámítva) "túl nagy" a piac számára.

Én is úgy vélem, hogy az FH egy légüres térbe érkezett / érkezik, mert a legtöbb valós igényt a Falcon 9 is ki tudja szolgálni, míg a későbbiekben úgy is ott van a teljesen újrahasznosítható (?) BFR/S.

Az igényeket nagyjából jól jelzi az évi átlag 1 Delta 4 Heavy indítás (kevés kivétellel katonai), és az igen ritka, "nem GTO és navi" Proton és Ariane 5 startok.

Ezek mellé az árakat is oda kell rakni. Ha mondjuk 100 millió dollár lesz egy BFR/S indítás, akkor sokan el fognak gondolkodni arról, hogy mekkora léptékben gondolkodjanak. Anno a Bigelow féle űrállomásnál azért nem valósult meg az első kereskedelmi űrállomás koncepciója, mert egyszerűen nem volt mivel felmenni az űrállomáshoz a 2000-es évek végén, 2010-es évek elején. A Szojuzon és a SzenCsoun túl nem volt egyszerűen embert szállító űrhajó, az Űrsiklót meg éppen nyugdíjazták...

Ha lesz olcsó és hatékony hordozórakéta, amely nagy terhet vihet fel, jöhetnek a 20+ tonnás GEO műholdak...

[ Szerkesztve ]

Remek írás volt, köszi!( bár a zárójelekből nekem sok volt, ez mit sem von le az értékéből.)

Hű az az update előadóművész nagyon nem hangzik jól.
Aki dubsteppesített barokk komolyzenét ad elő nem szeretném ha illusztrálná a Hold látványát

"De a BFS-el kezdik, nem a BFR-el (én maradok a korábban bevett elnevezésnél). "

A viszonylag gyors kivitelezhetőséget csak a BFR esetén látom. Az relatíve "egyszerű" szerkezet a BFS-hez képest.

"A BFR a BFS nélkül nem sokat ér,"

Csak valami jó 2. fokozat kellene rá

"és ugye hangoztatják, hogy a BFS-el ballisztikus pályán haladó távolsági repüléseket akarnak majd."

Erről szerintem komolyan beszélgetni csak azután lehet, ha legalább már a teherszállító változatot tesztelésre kész állapotban kitolták a hangárból. Az FAA engedélyek beszerzése sem lesz egyszerű.

"De, rengeteg dolgot eleve beszállítóktól vásároltak / vásárolnak."

Ez inkább tekinthető bérgyártásnak. Én itt az Atlas / Delta hajtóműveit, felsőbb fokozatait tekintem beszállításnak, amit a SpaceX rendel az inkább bérgyártás.

"Yepp, de ott a NASA megkövetel mindenféle teszteket, mielőtt repülésre alkalmasnak minősítik. Például a Falcon 9 Block 5. esetén 5 indítást követelnek meg, most emiatt is vannak kérdőjelek"

Itt megint jelen van az FAA is, lévén teljes mértékben kereskedelmi fejlesztés.

"Én is úgy vélem, hogy az FH egy légüres térbe érkezett / érkezik, mert a legtöbb valós igényt a Falcon 9 is ki tudja szolgálni"
"Ha lesz olcsó és hatékony hordozórakéta, amely nagy terhet vihet fel, jöhetnek a 20+ tonnás GEO műholdak..."

Szerintem előbb a FH-nek bizonyítania kellene, többet, mint eddig. Az F9-nek is kellett néhány sikeres repülés, hogy szállingózzanak a kereskedelmi megrendelések, ne csak a Dragon-nal repkedjen. Nagyjából két év és 3-4 repülés után kezdtek komoly szereplőként számolni velük. Ráadásul ezek olyan űreszközök, amik több másik rakétával is indíthatók lettek volna.
Az FH és majd a BFR/S esetében más a helyzet: az ezek képességeit igénylő hasznos terhek tervezése kezdődhet a sikeres bemutatkozás után. Szerintem azért sem nagyon mernek előre tervezni, mert 20+ tonnás GTO kapacitás másoknál még tervben sem nagyon létezik. Ott, ahol ilyen igény felmerülhet (USA, katonai/kémműholdak), a Long March 9 nem játszik, az SLS meg egyszerűen túl drága és jelenleg nem is számolnak vele a NASA-n kívül.

"Egyébként ez valahol kritizálható kettős játék, hiszen a NASA a "saját" SLS / Orion párosánál nem követel meg ilyen szigorú tesztelést,"

Ez mindig is érdekes volt...
Mondjuk hozzá kell tenni, hogy egy "Amos-6 típusú" balesetnél még a mentőrendszer sem biztos, hogy segítene. A Dragon esetén ott a "szoknya" is sérült volna, az meg kell a mentőrendszer megfelelő működéséhez. (Ellentétben a CRS-7 esetével, ami akár mentőrendszer nélkül is túlélhető lett volna, ha éppen személyzetet visz.)
Ugye eredeti terveik szerint hajtóművel, szárazföldre akarták letenni a Dragon 2-t. Ezt megint "túl bátor" elképzelésnek gondolom. Ejtőernyő tartalékának minden szituációban alkalmas a SuperDraco, fordítva már nem annyira... Ha későn jön valami gixer, akkor nincs tartalék. Szerintem ez a fajta hozzáállás is kell a NASA szigorúbb fellépéséhez, illetve az is, hogy igazolják a kereskedelmi alapú űrrepülés létjogosultságát, ami csakis nagyon szigorú biztonsági követelmények mellett tekinthető "jó döntésnek".
Az SLS/Orion esetén sok a kipróbált technika, az Orion-nak min. a 3. útja lesz személyzettel, "hagyományos" a mentőrendszer is.

A viszonylag gyors kivitelezhetőséget csak a BFR esetén látom. Az relatíve "egyszerű" szerkezet a BFS-hez képest.

Hát ez az, de a BFS nélkül semmit sem ér. Nincs jó 2. fokozat...

Az FAA engedélyek beszerzése sem lesz egyszerű.

Az nem vitás...

Ez inkább tekinthető bérgyártásnak. Én itt az Atlas / Delta hajtóműveit, felsőbb fokozatait tekintem beszállításnak, amit a SpaceX rendel az inkább bérgyártás.

Ez meghatározás kérdése, nálam a beszállító az, aki egy alkatrészt, részelemet szállít le.
A bérgyártás az, amikor megrendelsz egy terméket egy OEM gyártótól, aki leszállítja a kész, teljes terméket neked, csak a logódat kell ráütnöd, hogy a "tiéd" legyen.

Itt megint jelen van az FAA is, lévén teljes mértékben kereskedelmi fejlesztés.

A 'milestones'-okat a NASA állapította meg, nem az FAA.

Szerintem előbb a FH-nek bizonyítania kellene, többet, mint eddig. Az F9-nek is kellett néhány sikeres repülés, hogy szállingózzanak a kereskedelmi megrendelések, ne csak a Dragon-nal repkedjen.

Ehhez képest volt 4 FH piaci megrendelés már az első útja előtt, ebből végül maradt egy (az ArabSat-6A), a többit vagy F9 vitte fel, vagy másik céghez vitték át.

Szerintem azért sem nagyon mernek előre tervezni, mert 20+ tonnás GTO kapacitás másoknál még tervben sem nagyon létezik.

Vagy legalábbis nem ebben a formában, lásd Bigelow tervezet a Hold-körüli űrállomáshoz, amit eredetileg több Centaur fokozat vitt volna el a Holdhoz. A BFR/S viszont el tudná vinni egyből oda.

De természetesen igazad van, a valódi megrendelésállományhoz az kell, hogy a hordozórakéta meglegyen, amelyik vállalható áron visz fel ennyit.

Ez mindig is érdekes volt...

Egyszerűbben: a NASA amikor saját magáról volt szó, akkor kevésbé foglalkozott ezzel. A leglátványosabb az STS Space Shuttle volt ugye, hiszen az első négy útnál se volt igazából megbízható mentőrendszere, utána meg végképpen nem. A Gemini hasonló problémáktól szenvedett, mint a Vosztok (indítóálláson vagy közvetlenül az indításkor fellépő veszélyhelyzetben nem képes megmenteni az űrhajósokat), stb...

Big Falcon Rocket.

Cifu: A 05-ös kép helyett a 04-es van copy-paste-elve.

Én nem tudom... gazdasági oldalról szoktam muskrol olvasni cikkeket, és pl a tesla sem rózsás... gyakorlatilag az udvaron is autót építenek, de igen kétséges hogy tudnak e a kövi 2 évben lejáró hiteleit fizetni.. persze a hipe, meg a féligazságon alapuló világmegváltó cikkek ezrei éltetik muskot, meg a nagyságát, gazdasági zsenialitását, de igen kis piacon mozog..... ha egy wv konszern álna be rakétát építeni na az más súlycsoport. De itt is azt érzem nagy füst kis láng, van siker de közel sem akkora mint ahogy kitűzött célok monumentalitása mutatja... ergo nagy marketing

WoW és tényleg. Javítva!

Hogy brutális a marketing, az nem vitás. De...

De a SpaceX megcsinálta, hogy a piac legjobb ár/érték arányú szolgáltatását nyújták.
De a SpaceX megoldotta egy folyékony hajtóanyagú első fokozat újrahasznosítását.
De a SpaceX volt az első a nagy cégek közül, akik élőben streamelte a rakétaindításokat Youtube-on.
De a SpaceX és Musk hosszú idő óta elérte azt, hogy a tömegeket is megmozgató érdeklődést építettek ki az űrhajózás és a rakétatechnika számára.

Igazából semmi rendkívülit nem találtak fel, csak csiszolgatják a meglévő technológiát és innovatív megoldásokat ültetnek át a valóságba.

Engem nem lehet Musk-rajongással vádolni, de megadom neki azt, hogy a SpaceX nélkül talán semmi változás nem lenne a hordozórakéta-piacon a 2005-ös állapotokhoz képest (Delta IV, Atlas V, Ariane 5, Szojuz, Proton, stb.)

"ha egy wv konszern álna be rakétát építeni na az más súlycsoport."

Ki akadályozta meg őket benne? Vagy bármelyik, rakétaépítésben már tapasztalt (igazi "nehézsúlyú", pl. Boeing) céget, hogy olcsóbb rakétát fejlesszen és azzal taroljon a piacon?
Mert amit most a SpaceX csinál a kereskedelmi indítások piacán, azt nyugodtan lehet tarolásnak nevezni. Tavaly 18 start, idén eddig 16 és még odébb van az év vége. Zsebükben jól fizető CRS, CRS2, CCDev, GPS szerződések, szóval itt a láng nagyobb, méghozzá a sok-sok Merlin 1D lángja, nem a füst.

"és pl a tesla sem rózsás... gyakorlatilag az udvaron is autót építenek, de igen kétséges hogy tudnak e a kövi 2 évben lejáró hiteleit fizetni.."

Ne csak a száraz számokat nézd: nézz be a számok mögé is. Nagyon nem mindegy, mire kell a sok pénz. Főként arra, hogy ne kelljen "még az udvaron is" autót építeni. Itt jön képbe a(z egyébként "burkolt") marketing és a hype: a nagy érdeklődést és a nagy számú megrendeléseket fenn kell tartani (mert az már megvan...), ha ez sikerül, akkor nem szakad be az a vékony jég.

"Ez meghatározás kérdése, nálam a beszállító az, aki egy alkatrészt, részelemet szállít le.
A bérgyártás az, amikor megrendelsz egy terméket egy OEM gyártótól, aki leszállítja a kész, teljes terméket neked, csak a logódat kell ráütnöd, hogy a "tiéd" legyen."

Igazából minden bérgyártó beszállító, de nem minden beszállító bérgyártó.
A bérgyártó az általad tervezett/fejlesztett terméket/részegységet gyártja számodra.
A klasszikus beszállítás az, amikor a saját fejlesztését kínálja a cég, vagy legalábbis a megrendelő a fejlesztést is a témára szakosodott cégre bízza (pl. autó generátora, sebességváltója, de szám szerint egy autó alkatrészeinek többsége ilyen). Az RD-180 és az RS-68 is ilyen. Az RS-68 célzottan a Delta 4 sorozathoz fejlesztődött, de teljes mértékben a Rocketdyne műve, az MD, majd Boeing csak felhasználója. Az RD-180 alapjának (RD-170) fejlesztésekor még sehol nem voltak az USA cégei a megrendelők között, ez kb. fel sem merülhetett.

Ezzel áll szemben a SpaceX, ahol azért házon belül fejlesztenek. Ha nem is mindent a kezdetektől, de mára minden főegység saját fejlesztés.

"A 'milestones'-okat a NASA állapította meg, nem az FAA."

Én azt nem tudom ott hogyan működik, de szerintem az a minimum, hogy az összes vonatkozó FAA irányelv be van építve a NASA elvárásaiba. (Már amikor mástól vár el valamit...)
Mindenesetre a kereskedelmi (miért csak az???) rakétaindítások egyik fontos felügyelő szerve az FAA. Pillanatnyilag azt sem tudom (utána kellene nézni), hogy az űrhajókra csak mint repülő objektumra tekintenek a repülés légköri szakaszában (ez biztos), vagy mint személyszállító járműre is.

[ Szerkesztve ]

Ez Musk asztala. Nem tudom, mennyibe kerül egy út, de valami automata bázisfélét is küldenék az utasokkal, hagyják ott működgetni a felszínen, hogy tartósabb haszna is legyen a projektnek, ne csak marketing/turizmus. Illetve átmeneti bázist is lehetne a holdra tenni tele hűtőszekrénnyel, ami akkor lenne lakott, amikor épp űrhajó jár arrafelé - ez vésztartaléknak se lenne rossz, ha vmi gebasz lenne a járgánnyal.

"Gazdasági oldalról"

SpaceX nincs tőzsdén. Pontosan fogalmunk sincs. Az biztos, hogyha ilyen BFR... projekteket ilyen sebességgel végig tud vinni az anyagi alapok is megvannak. Eközben SpaceX szó szerint agyon/tönkreveri konkurenciát. Space Launch marketen 2010es 0%ról 2016ra 30%, 2017re 45%, 2018 agusztusára 65%os részesedést evett meg. Oroszok akik a legolcsobbak voltak 50-60%os részesedéssel 10%alatt vannak és képtelenek versenyezni SpaceXel. 2020ra imo eltünnek, SpaceX részesedése pedig elképesztő 80% fölé megy.

Tesla: 2018 Q4re Musk pozitív cash flowt igért. Az finoman szólva sincs messze már Q4 ketyeg.
(Ha ez megvan simán összehozza a befektetőket és a tőkét a Kínai, Europai gigafactoryra (Gigafactory 3 és 4))

Ó, a kedvenc témám, de jó

Na akkor a reakcióim:
1. Ez csak apróság, de én ragaszkodok azokhoz a rövidítésekhez amiket maga Musk vezetett be, és amiket mindenki más is használ és ahogy logikus is:
BFR: a teljes rendszer, mindkét fokozat együtt:
BFS a felső fokozat, "S" mert "ship", a hajó maga.
BFB: a booster, ezért "B".
Napi/heti szinten követem a témát a nemzetközi sajtóban, ezeket így hívják, így is logikusak, engem zavar ezek átnevezése szóval én így használom.

2. Én is vártam hogy az idei IAC-on Musk megint előjön a showműsorával, de teljesen logikus és érthető hogy idén kihagyja. Aki picit ismeri ezt a témát annak nem "ciki" hogy egy ilyen istentelenül drága és nehéz és óriási projekt tervezése állandó fejlődésen-változáson megy át, de ezzel együtt is ugye 2016-ban előállt egy konkrét tervvel, kész 3D modellel, tavaly szintén nagy lelkesen előadta a 2. újraszabott verziót a szintén kész tervekkel és 3D animációkkal, most meg ugye megint elég jelentős változások vannak. Kicsit ciki lett volna harmadjára is ugyanazzal a nagy világmegváltó hévvel előadni az ismét újraszabott terveket. Nem előttem lett volna ciki, hanem a laikusabbak előtt. Ez így 3.-jára már kicsit elfáradt volna. Jövőre talán megint ott lesz, de akkor már remélhetőleg a kész prototípus fényképeivel, netán az már az első ugráson is túl lesz, na ilyen anyaggal már megint nagyot mehet a showműsor.

3. Az új felépítés annyira nekem nem fontos (bár tetszik), de egy dolgot azért megjegyeznék:
Az hogy három lába lesz a BFS-nek, ez nekem a Marsra kevés, remélem (és valószínűnek is tartom) ez a része még fog fejlődni a dolognak. Vagy rászerelnek még a szárnyaktól független lábakat is vagy máshogy, de egy teljesen ismeretlen terepre leszállni 3 lábbal nekem necces. Elég ha csak egyik láb alatt lazább szerkezetű a talaj mint a másik kettő alatt és besüllyed, máris dől a gép. Ugye több tíz tonna fog nehezedni egy-egy lábra. Vagy pont fordítva: egyik láb egy sziklára érkezik míg a másik kettő "sima" talajra amiben megsüllyednek a sok tonna súlya alatt, és máris dől az egész. És ugye minél jobban eldől a hajó, annál jobban tolódik el a súlypont, annál nagyobb súly nehezedik a már elve süllyedtebb láb(ak)ra, tehát öngerjesztő is a folyamat.

4. Ami a Holdat illeti, nekem az csak mellék-"hadszíntér", engem a Mars érdekel főleg, de persze az is nagyon izgi. Ez szerintem egy hatalmas bevételi forrása lehet Musknak a jövőben. Több ezer gazdag ember van a világon aki örömmel fizetnének pár millió dollárt hogy sétálhassanak egyet a Hold felszínén, Musk kiépít ott egy leszállópályát, aztán akár heti rendszerességgel vihet fel 50-100 embert akik ott extázisban elugrálnak-elszelfizgetnek pár órát a mini-gravin, mindenki boldog, a pénz meg dől Muskhoz. (Én is mennék ha lenne pár millió fölös dolcsim, de hát sose lesz.)

5. Ami engem igazán érdekel az a Mars, szóval én ebből a szemszögből nézem a dolgot. Ugye még mindig az a hivatalos menetrend hogy 2022-ben megy két teherűrhajó a Marsra, 24-ben meg még 4 további, ebből kettő már emberes. Erősen neccesnek tartom a dátumokat, szerintem minimum 2 év csúszás már most borítékolható. Sajnos, én alig várom hogy induljanak, de ez a realitás. Akik olvassák ezt a topikot valószínűleg hasonlóan érzik, nem is kell ezt magyarázni.

6. Amiről Musk nem beszélt, meg eleve nem is nagyon van róla szó a nemzetközi sajtóban az két dolog: milyen technika kell még a Marsra az űrhajókon kívül, és a pénz. Szerintem mindkét téma már már olyan lett mint az "elefánt a szobában" amikről senki sem beszél (vagy csak nagyon kevesen), pedig lehet hogy ma már mindkettő NAGYOBB akadálya a 2022-es indulásnak mint az egész BFR kifejlesztése és indulásra kész állapotba hozása.
Kezdem a pénzzel: Még azt is csak találgatja mindenki hogy honnan lesz Musknak az az 5 milliárd dollárja amiből kifejleszti a BFR-t. De azért ez még összejöhet. Nyilván segíti a háttérből az USA állam, na meg a hadsereg hisz a BFR nagyon jól fog jönni az USA hadseregnek is. És Musk egyébként is egy akkora név (értsd: szupersztár) hogy szerintem ha nekiállna hitelért kalapozni, fél perc alatt megdobnák a pénzzel mindenféle befektetők, bankok, stb.
De a BFR kifejlesztésének költsége és a Mars-utazások költsége az két külön dolog. És lehet hogy az utóbbi a drágább. Erre csak még bizonytalanabb becsléseket olvastam, de láttam már 10 milliárd dollár körüli becslást is. Ugye eleve kell hozzá 6 darab BFS, meg a boosterek amik felviszik az űrig a hat hajót. Nem a kifejlesztésük, hanem maguk a legyártott gépek. Az emberes hajók nyilván sokkal drágábbak lesznek mint a tehergépek. Ezek így együtt önmagukban is legalább egy billiárdba kerülnek majd. És kellenek azok az élet-fenntartó rendszerek amik minimum 2 évre, de inkább sokkal tovább maximális biztonsággal és redundanciával kiszolgálják a marsi csapatot, oxigénnel, vízzel, árammal, fűtéssel, sugárzásvédelemmel, mindennel, nem sorolom. Kellenek a gépek amikkel tudnak közlekedni, és vízjeget bányászni. Kellenek a gépek amikkel előállítják a visszatéréshez az üzemanyagot, és tartályok amikben a -160 fokos forráspont alatt tartják folyamatosan a metánt, na meg amivel majd átszivattyúzzák a vissza jövő gépbe. Valamiféle élőhely, bázis is kell nekik, sugárzásvédett, iszonyúan erős túlnyomásos cucc légzsilipekkel mindennel. Bár úgy néz ki az első éveket magában a BFS-ben fogják kihúzni, de akkor is kell az élethez szükséges minden felszerelés, amik itt a Földön nem nagy cuccok, de oda a legbiztonságosabb legdrágább high-tech kell, a kommunikációs rendszerektől a 3D nyomtatókon át az egészségügyi felszerelésekig minden. Kell min. két évre étel-ital, a marsi viszonyokat kibíró napelemek, Kilopowerek, akkumulátorok. Fúrógépek, roverek, a tudományos felszerelések, miegyebek. Talán egy-két helyi műhold sem ártana nekik. Kell egy állandó földi csapat is amelyik folyamatos kapcsolatban lesz a marsiakkal. Na meg a marsi csapat kiválogatása és felkészítése is kell. Mindez csak az első két évre számolva is több milliárd dollár lesz, és ha valóban indulnak 2022-ben vagy 24-ben, akkor ezekre a költséget a BFR kifejlesztésével párhuzamosan kell előállítani.
Ki fogja ezeket finanszírozni? Miből? Milyen konstrukcióban? Elindulatk már ezek egyáltalán komolyan vehető mértékben?
Mondjuk ha én az USA elnöke lennék akkor simán fizetném állami pénzből mert ez bőven megéri az USA-nak, de az amerikai űripar kollektív hisztit kapna az állam egyszerűen megtámogatná az amúgy is erőfölényben lévő versenytársukat. Szóval nem látom honnan lesz ennyi pénz.
És ezekre nem csak a pénz kell, de a tényleges megvalósításuk is. Ami sok idő, munkaóra. Mérnöki csapatok, tervezések, gyártások, tesztelések, korrekciók. És minden szükséges rendszernek 100%-osan készen kell lennie indulásra mert a Marson nem lehet hibázni, ott nem lesz senki aki segítsen és utánküldeni sem lehet semmit ha valami meghibásodna.

Szóval ez az egész Mars buli a BFR-t leszámítva is egy hatalmas projekt, aminek megvan a maga anyagi igénye, idő igénye, humánerőforrás igénye, és nekem úgy tűnik hogy az űrjárgányok tervezése és gyártása még ebben a kezdeti állapotban is mintha előrébb járna mint a többi ami még kell. És hiába lesz kész a BFR ha valami még hiányzik. A többi felszerelés megtervezése, kifejlesztése és legyártása is több évnyi meló, amikhez még a mérnöki stábot is össze kell toborozni. Hihetetlen ezekről milyen kevés szó esik a médiában.