"De a BFS-el kezdik, nem a BFR-el (én maradok a korábban bevett elnevezésnél). "

A viszonylag gyors kivitelezhetőséget csak a BFR esetén látom. Az relatíve "egyszerű" szerkezet a BFS-hez képest.

"A BFR a BFS nélkül nem sokat ér,"

Csak valami jó 2. fokozat kellene rá

"és ugye hangoztatják, hogy a BFS-el ballisztikus pályán haladó távolsági repüléseket akarnak majd."

Erről szerintem komolyan beszélgetni csak azután lehet, ha legalább már a teherszállító változatot tesztelésre kész állapotban kitolták a hangárból. Az FAA engedélyek beszerzése sem lesz egyszerű.

"De, rengeteg dolgot eleve beszállítóktól vásároltak / vásárolnak."

Ez inkább tekinthető bérgyártásnak. Én itt az Atlas / Delta hajtóműveit, felsőbb fokozatait tekintem beszállításnak, amit a SpaceX rendel az inkább bérgyártás.

"Yepp, de ott a NASA megkövetel mindenféle teszteket, mielőtt repülésre alkalmasnak minősítik. Például a Falcon 9 Block 5. esetén 5 indítást követelnek meg, most emiatt is vannak kérdőjelek"

Itt megint jelen van az FAA is, lévén teljes mértékben kereskedelmi fejlesztés.

"Én is úgy vélem, hogy az FH egy légüres térbe érkezett / érkezik, mert a legtöbb valós igényt a Falcon 9 is ki tudja szolgálni"
"Ha lesz olcsó és hatékony hordozórakéta, amely nagy terhet vihet fel, jöhetnek a 20+ tonnás GEO műholdak..."

Szerintem előbb a FH-nek bizonyítania kellene, többet, mint eddig. Az F9-nek is kellett néhány sikeres repülés, hogy szállingózzanak a kereskedelmi megrendelések, ne csak a Dragon-nal repkedjen. Nagyjából két év és 3-4 repülés után kezdtek komoly szereplőként számolni velük. Ráadásul ezek olyan űreszközök, amik több másik rakétával is indíthatók lettek volna.
Az FH és majd a BFR/S esetében más a helyzet: az ezek képességeit igénylő hasznos terhek tervezése kezdődhet a sikeres bemutatkozás után. Szerintem azért sem nagyon mernek előre tervezni, mert 20+ tonnás GTO kapacitás másoknál még tervben sem nagyon létezik. Ott, ahol ilyen igény felmerülhet (USA, katonai/kémműholdak), a Long March 9 nem játszik, az SLS meg egyszerűen túl drága és jelenleg nem is számolnak vele a NASA-n kívül.

"Egyébként ez valahol kritizálható kettős játék, hiszen a NASA a "saját" SLS / Orion párosánál nem követel meg ilyen szigorú tesztelést,"

Ez mindig is érdekes volt...
Mondjuk hozzá kell tenni, hogy egy "Amos-6 típusú" balesetnél még a mentőrendszer sem biztos, hogy segítene. A Dragon esetén ott a "szoknya" is sérült volna, az meg kell a mentőrendszer megfelelő működéséhez. (Ellentétben a CRS-7 esetével, ami akár mentőrendszer nélkül is túlélhető lett volna, ha éppen személyzetet visz.)
Ugye eredeti terveik szerint hajtóművel, szárazföldre akarták letenni a Dragon 2-t. Ezt megint "túl bátor" elképzelésnek gondolom. Ejtőernyő tartalékának minden szituációban alkalmas a SuperDraco, fordítva már nem annyira... Ha későn jön valami gixer, akkor nincs tartalék. Szerintem ez a fajta hozzáállás is kell a NASA szigorúbb fellépéséhez, illetve az is, hogy igazolják a kereskedelmi alapú űrrepülés létjogosultságát, ami csakis nagyon szigorú biztonsági követelmények mellett tekinthető "jó döntésnek".
Az SLS/Orion esetén sok a kipróbált technika, az Orion-nak min. a 3. útja lesz személyzettel, "hagyományos" a mentőrendszer is.