üzenetek

hozzászólások


tupuk
(aktív tag)

Ó, a kedvenc témám, de jó :)

Na akkor a reakcióim:
1. Ez csak apróság, de én ragaszkodok azokhoz a rövidítésekhez amiket maga Musk vezetett be, és amiket mindenki más is használ és ahogy logikus is:
BFR: a teljes rendszer, mindkét fokozat együtt:
BFS a felső fokozat, "S" mert "ship", a hajó maga.
BFB: a booster, ezért "B".
Napi/heti szinten követem a témát a nemzetközi sajtóban, ezeket így hívják, így is logikusak, engem zavar ezek átnevezése szóval én így használom.

2. Én is vártam hogy az idei IAC-on Musk megint előjön a showműsorával, de teljesen logikus és érthető hogy idén kihagyja. Aki picit ismeri ezt a témát annak nem "ciki" hogy egy ilyen istentelenül drága és nehéz és óriási projekt tervezése állandó fejlődésen-változáson megy át, de ezzel együtt is ugye 2016-ban előállt egy konkrét tervvel, kész 3D modellel, tavaly szintén nagy lelkesen előadta a 2. újraszabott verziót a szintén kész tervekkel és 3D animációkkal, most meg ugye megint elég jelentős változások vannak. Kicsit ciki lett volna harmadjára is ugyanazzal a nagy világmegváltó hévvel előadni az ismét újraszabott terveket. Nem előttem lett volna ciki, hanem a laikusabbak előtt. Ez így 3.-jára már kicsit elfáradt volna. Jövőre talán megint ott lesz, de akkor már remélhetőleg a kész prototípus fényképeivel, netán az már az első ugráson is túl lesz, na ilyen anyaggal már megint nagyot mehet a showműsor.

3. Az új felépítés annyira nekem nem fontos (bár tetszik), de egy dolgot azért megjegyeznék:
Az hogy három lába lesz a BFS-nek, ez nekem a Marsra kevés, remélem (és valószínűnek is tartom) ez a része még fog fejlődni a dolognak. Vagy rászerelnek még a szárnyaktól független lábakat is vagy máshogy, de egy teljesen ismeretlen terepre leszállni 3 lábbal nekem necces. Elég ha csak egyik láb alatt lazább szerkezetű a talaj mint a másik kettő alatt és besüllyed, máris dől a gép. Ugye több tíz tonna fog nehezedni egy-egy lábra. Vagy pont fordítva: egyik láb egy sziklára érkezik míg a másik kettő "sima" talajra amiben megsüllyednek a sok tonna súlya alatt, és máris dől az egész. És ugye minél jobban eldől a hajó, annál jobban tolódik el a súlypont, annál nagyobb súly nehezedik a már elve süllyedtebb láb(ak)ra, tehát öngerjesztő is a folyamat.

4. Ami a Holdat illeti, nekem az csak mellék-"hadszíntér", engem a Mars érdekel főleg, de persze az is nagyon izgi. Ez szerintem egy hatalmas bevételi forrása lehet Musknak a jövőben. Több ezer gazdag ember van a világon aki örömmel fizetnének pár millió dollárt hogy sétálhassanak egyet a Hold felszínén, Musk kiépít ott egy leszállópályát, aztán akár heti rendszerességgel vihet fel 50-100 embert akik ott extázisban elugrálnak-elszelfizgetnek pár órát a mini-gravin, mindenki boldog, a pénz meg dől Muskhoz. (Én is mennék ha lenne pár millió fölös dolcsim, de hát sose lesz.)

5. Ami engem igazán érdekel az a Mars, szóval én ebből a szemszögből nézem a dolgot. Ugye még mindig az a hivatalos menetrend hogy 2022-ben megy két teherűrhajó a Marsra, 24-ben meg még 4 további, ebből kettő már emberes. Erősen neccesnek tartom a dátumokat, szerintem minimum 2 év csúszás már most borítékolható. Sajnos, én alig várom hogy induljanak, de ez a realitás. Akik olvassák ezt a topikot valószínűleg hasonlóan érzik, nem is kell ezt magyarázni.

6. Amiről Musk nem beszélt, meg eleve nem is nagyon van róla szó a nemzetközi sajtóban az két dolog: milyen technika kell még a Marsra az űrhajókon kívül, és a pénz. Szerintem mindkét téma már már olyan lett mint az "elefánt a szobában" amikről senki sem beszél (vagy csak nagyon kevesen), pedig lehet hogy ma már mindkettő NAGYOBB akadálya a 2022-es indulásnak mint az egész BFR kifejlesztése és indulásra kész állapotba hozása.
Kezdem a pénzzel: Még azt is csak találgatja mindenki hogy honnan lesz Musknak az az 5 milliárd dollárja amiből kifejleszti a BFR-t. De azért ez még összejöhet. Nyilván segíti a háttérből az USA állam, na meg a hadsereg hisz a BFR nagyon jól fog jönni az USA hadseregnek is. És Musk egyébként is egy akkora név (értsd: szupersztár) hogy szerintem ha nekiállna hitelért kalapozni, fél perc alatt megdobnák a pénzzel mindenféle befektetők, bankok, stb.
De a BFR kifejlesztésének költsége és a Mars-utazások költsége az két külön dolog. És lehet hogy az utóbbi a drágább. Erre csak még bizonytalanabb becsléseket olvastam, de láttam már 10 milliárd dollár körüli becslást is. Ugye eleve kell hozzá 6 darab BFS, meg a boosterek amik felviszik az űrig a hat hajót. Nem a kifejlesztésük, hanem maguk a legyártott gépek. Az emberes hajók nyilván sokkal drágábbak lesznek mint a tehergépek. Ezek így együtt önmagukban is legalább egy billiárdba kerülnek majd. És kellenek azok az élet-fenntartó rendszerek amik minimum 2 évre, de inkább sokkal tovább maximális biztonsággal és redundanciával kiszolgálják a marsi csapatot, oxigénnel, vízzel, árammal, fűtéssel, sugárzásvédelemmel, mindennel, nem sorolom. Kellenek a gépek amikkel tudnak közlekedni, és vízjeget bányászni. Kellenek a gépek amikkel előállítják a visszatéréshez az üzemanyagot, és tartályok amikben a -160 fokos forráspont alatt tartják folyamatosan a metánt, na meg amivel majd átszivattyúzzák a vissza jövő gépbe. Valamiféle élőhely, bázis is kell nekik, sugárzásvédett, iszonyúan erős túlnyomásos cucc légzsilipekkel mindennel. Bár úgy néz ki az első éveket magában a BFS-ben fogják kihúzni, de akkor is kell az élethez szükséges minden felszerelés, amik itt a Földön nem nagy cuccok, de oda a legbiztonságosabb legdrágább high-tech kell, a kommunikációs rendszerektől a 3D nyomtatókon át az egészségügyi felszerelésekig minden. Kell min. két évre étel-ital, a marsi viszonyokat kibíró napelemek, Kilopowerek, akkumulátorok. Fúrógépek, roverek, a tudományos felszerelések, miegyebek. Talán egy-két helyi műhold sem ártana nekik. Kell egy állandó földi csapat is amelyik folyamatos kapcsolatban lesz a marsiakkal. Na meg a marsi csapat kiválogatása és felkészítése is kell. Mindez csak az első két évre számolva is több milliárd dollár lesz, és ha valóban indulnak 2022-ben vagy 24-ben, akkor ezekre a költséget a BFR kifejlesztésével párhuzamosan kell előállítani.
Ki fogja ezeket finanszírozni? Miből? Milyen konstrukcióban? Elindulatk már ezek egyáltalán komolyan vehető mértékben?
Mondjuk ha én az USA elnöke lennék akkor simán fizetném állami pénzből mert ez bőven megéri az USA-nak, de az amerikai űripar kollektív hisztit kapna az állam egyszerűen megtámogatná az amúgy is erőfölényben lévő versenytársukat. Szóval nem látom honnan lesz ennyi pénz.
És ezekre nem csak a pénz kell, de a tényleges megvalósításuk is. Ami sok idő, munkaóra. Mérnöki csapatok, tervezések, gyártások, tesztelések, korrekciók. És minden szükséges rendszernek 100%-osan készen kell lennie indulásra mert a Marson nem lehet hibázni, ott nem lesz senki aki segítsen és utánküldeni sem lehet semmit ha valami meghibásodna.

Szóval ez az egész Mars buli a BFR-t leszámítva is egy hatalmas projekt, aminek megvan a maga anyagi igénye, idő igénye, humánerőforrás igénye, és nekem úgy tűnik hogy az űrjárgányok tervezése és gyártása még ebben a kezdeti állapotban is mintha előrébb járna mint a többi ami még kell. És hiába lesz kész a BFR ha valami még hiányzik. A többi felszerelés megtervezése, kifejlesztése és legyártása is több évnyi meló, amikhez még a mérnöki stábot is össze kell toborozni. Hihetetlen ezekről milyen kevés szó esik a médiában.

üzenetek