üzenetek

hozzászólások


tupuk
(aktív tag)

"Én csak fotelszakértő vagyok, de especiel biztos, hogy valamelyik sziklás vagy lávafolyamos területre tenném le az első űrhajót..."

No. Az van hogy a célterületnek több szempontnak is meg kell felelnie, és ezek alapján kis túlzással tulajdonképpen alig van olyan rész amelyik a több szempont metszetének, vagy valamilyen kompromisszumának megfelelne. Sok választási lehetőség nincs.

Először is egyből meg kell felelnie egymásnak két teljesen ellentmondó szempontnak: legyen jó hideg hely, ahol az év legmelegebb napjának legmelegebb percében sem megy fagypont fölé a hőmérséklet, de azért közben legyen a lehető legmelegebb hely is :) Előbbi szempont a víz miatt van ugye, ahol fagypont fölé megy, ott jóval kevesebb fagyott vízjég várható a felszínen vagy a felszínhez közel, hisz felolvadt és/vagy elpárolgott, vagy beivódott mélyen a földbe. A meleg-szempont meg az emberek miatt van, senki nem akar két évig a mocsok hidegben és az egyenlítőtől távol, kevés napfényt látva élni, ez pszichésen rossz (na meg a fűtésre is több energia megy). Pláne egy olyan bolygón ahol még maga az egyenlítő is egy cudar hideg hely.

E két ellentmondó szempont alapján valahol a 30-35. szélességi körök sávjában lesz a landolás és a bázis (a kettő természetesen nem lehet egymástól túl távol, maximum pár km), mert itt már örök fagy van, de ezen belül a lehető legközelebb az egyenlítőhöz.

Na most lávafolyamos helyre nem lehet letenni a gépet. Azért nem mert az magos. Kicsi és ritkás légköre van a Marsnak, amit maximálisan ki fog használni fékezéshez a BFS, és ebben az utolsó pár km is számít, sőt az számít legjobban, mert az a legsűrűbb. A Mars nagy lávás felföldje, ami a Tharsis Montes vulkánhegyek környékén meg a Valles Marineris kanyonrendszer régiójában van, az egyszerűen túl magasan van, nem tud eleget fékezni ott a gép. Alföldre, mélyföldre kell elszállni, minél mélyebbre hogy sok legyen a fékező légkör felette.
Mutatom a lávás fennsíkokat:

Ez ugye egy olyan színkódos kép, ahol a színek a magasságot jelzik. És mit tesz isten, pont a lávás fennsíkok a legpirosabbak, azaz legmagasabbak. Ráadásnak nagy részük az egyenlítő környékén van, tehát a fenti szempontnak sem felelnek meg.

Nekünk olyan hely kell, ami ezen a térképen kék színű, azaz mélyen fekszik. Mint látod ez szinte kizárja a déli féltekét, mert az északi félteke felső fele kék, ott volt a marsi óceán is. Délen csak a Hellas Planitia óriáskráter elég mély, de az meg más okokból nem jó.
Északon azét is jó a volt óceán alja, mert az valószínűleg simább, kiegyenlítettebb talaj mint ami sose volt víz alatt.
Arról hogy a SpX milyen helyszínekben gondolkodik, eddig egyetlen infó van, Paul Wooster pár héttel ezelőtti előadása, ahol egy ilyen képet is kitett a projektorra:

A 4 darab sárga színű téglalap az érdekes. Jobbára mélyen fekvő, valaha óceán borította helyszínek, még az örök fagy területén, de annak is a legdélebbi sávjában. Itt tartanak, a további szűrés főbb szempontjai a felszín sziklássága, és persze a fellelhető-remélhető fagyott vízjégbázis valószínűsége. Én nagyon remélem hogy a bal szélső téglalapban lesz a végső pozíció, annak is a jobb alsó, azaz dél-keleti sarkában. Egyszerűen azért mert az van a legközelebb a Mars legizgalmasabb, geológiailag legváltozatosabb régiójához, a hatalmas óriáskanyonokhoz, na meg az óriás vulkánhegyekhez. Így is lesz vagy 10-20 év mire legyűrik azt az ezer-kétezer km távolságot, de ha még messzebb landolnak akkor még jóval több évtized is lehet. Jó lenne megélni nem csak a landolást, de az esetleges nagyobb felfedezéseket is. Az első pár év úgyis csak a helybeni túlélésről fog szólni, max a szűk környéket tudják felfedezni.

üzenetek