Engem az a részegyőzött meg, hogy pár perc alatt bekonfigurálható benne egy saját program kvázi szervizként futása. Konfiggal, változókkal , mindennel.
Amúgy ha túl komplex az azért lehet baj

Noh, én is kihajítottam a Debiant, MX ment a helyére. A systemd-s baromságok után nem volt kedvem megvárni a homed-t is.

Na, fene, micsoda pálfordulás. Pár hete még a másik topikban oltogattál le, hogy a kövek alatt élek, meg az ilyen Arch és MX-féle hipszterdisztrók nem corporate/enterprise kompatibilisek, mert nem megyen’ rajtuk a SAP, meg nem mennek Nextclouddal, meg a systemd is milyen király, mert szabványos. Na, mindegy, nem késő sose észhez térni, üdv a klubban. Várjuk ubyegont is, neki még kell pár év, mire kiért a mint-es ködből és beérik nem annyira mainstream disztrókra. Ez tényleg évek lesznek nála, ő nem csak a homed-t fogja élvezni, de a Xorgd, meg a etcd, meg egy csomó mindent.

Egyébként ez volt Luke Smith YouTube-rel is. Pár hónapja ott osztotta mindenkinek az észt, hogy ne fenyegessük halálosan Poetteringet, meg tulajdonképp nincs baj a systemd-vel, meg möhöőő, aztán mostanra szép sunyi módon ő is váltott systemd- mentes Artix-ra. Ja, valóban nincs baj vele, azért tartott ő is ki mellet. Csak bántani nem szabad, mert a polkorrektség a fő, adjuk inkább simit a buksijára. És itt most nem az zavar, hogy váltott, mert szíve joga, hogy ki mit használ, de akkor előtte ne szónokoljon nyilvánosan, hogy így meg amúgy, hanem álljon ki gerincesen, hogy akkor az volt a véleménye, most megváltozott, tévedett, beismeri, váltott. Nem lenne vele semmi baj.

Erre mondják, hogy sose nyomd fullba...

Elsőként mindjárt a systemd topic: idézd, ahol azt mondtam, mekkora király... Előre szólok, sok tartós tejre lesz szükséged.
Másodszor: azt sem állítottam, hogy a "hipszterdisztróknak" nincs létjogosultságuk, ellenben te említetted, hogy a corporate szektor mekkora begyöpösödött, hogy ott csak enterprise Linuxot használnak. Otthonra nem is kell SAP és egyéb üzleti szoftver, nem is állítottam ilyet.

A hsz-ed ismét bebizonyította, hogy képtelen vagy értelmezni, amit olvasol. Nem egyszer történt már meg veled ezen a fórumon.

Még annyit szerényen hozzáfűznék: az MX egy Debian, annyira hipszter...

Mér, mi a baj vele? A végén lesz az egész disztró 1 file, amit beránt a memóriába és kész.

Ezt így nem is írtad, csak áradoztál, hogy a cégek komolyak, azért komoly disztrót használnak, mivel az a tuti. Ehhez én hozzágondoltam, hogy a systemd is alap meg király. Közben meg magad sem ilyet használsz. Mondom, ezzel nincs is semmi baj, tisztán látni sose késő, meg váltani. Szóval egy pozitív dolog összességében.

Továbbá az MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül. A Debian egy systemd only disztró, systemd-hez fordított, systemd-re dependelő csomagokkal. Persze ez semmit nem von le az értékéből, hogy honnan volt eredeztetve valami.

Bár annyiból neheztelek azért rád, hogy szegény Poettering megdolgozik a homed-vel, erre mind váltotok systemd-mentes rendszerre, így kinek írja szegényke? A végén már csak ő meg ubyegon fogják használni

Felküzdötte már valaki az nV drivert?

"MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül."

Miért ez nem elég neked?
Stabil Debian-ra épülő disztró, az azért elég konzervatív. Nem mintha egy testing -es (Ubi LTS/Mint) hétköznapi felhasználásra nem lenne megfelelő.

Továbbá az MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül.

ad1.
X Linux relies on the excellent upstream work by Linux® and the open-source community, deploying Xfce4 as Desktop Environment on top of a Debian Stable base.

ad2.
debian-stable-updates.list
# Debian buster Updates
deb http://ftp.us.debian.org/debian/ buster-updates main contrib non-free
debian.list
# Debian Stable.
deb http://ftp.us.debian.org/debian/ buster main contrib non-free
deb http://security.debian.org/ buster/updates main contrib non-free
#deb-src http://ftp.us.debian.org/debian/ buster main contrib non-free
# Multimedia Stable.
# Use to install libdvdcss2 and codecs.
#deb http://www.deb-multimedia.org buster main non-free
#buster backports
#deb http://deb.debian.org/debian buster-backports main

Ez alapján én a nagyon sok köze van kifejezést használnám...

sh4d0w
Passz, nincs nVidia kártyám. Az nVidia illesztőprogram-telepítő nem működött?

[ Szerkesztve ]

Az önmagában nem, de az nv-től lehúzott felment, most már látszik, hogy nem csak Intel, hanem más is van. Aztán sehova tovább, a settings managerét nem tudom elindítani, a HDMI-re kötött TV továbbra sem megy (Windowson igen).

Konkrétan milyen kártyáról van szó? Mármint azon belül, hogy nVidia, GT, GTX, mobil, asztali? Hányas modell, mennyi VRAM?

Mobil GTX 1060 6GB

Mellette van intel hd630

[ Szerkesztve ]

Ehhez a vagy a 440-es LTS driverág való, vagy a 435-ös (nem LTS), elvileg MX-hez jobb lenne az LTS. Azt nem tudom, hogy ezt az MX honnan szedi, a saját tárolóiból vagy a Debian Busteréből, és hogy hogyan hívják ezt a csomagot abban a tárolóban, amit használ.

Meg kell hozzá az xserver-xorg-nvidia-video (hacsak nem Waylandet használsz, akár KDE, akár Gnome, akár valami kisebb waylandes WM formájában), firmware-misc-nonfree csomagok is. Bár erős a gyanúm, hogy jó az a driver, amit feltettél, és nem azzal van probléma, hogy a rendszer ne látná a kártyát, hanem nem tud váltani Intel GPU-ról NV-re, ehhez meg valami Bumblebee vagy mi a rák kell, ilyen GPU-k közötti kapcsolgatásban nincs tapasztalatom, nem tudok benne segíteni.

Nekem igazából azért kéne, mert a HDMI az nv-re van bekötve. Mivel nem megy, nem műxik a másodlagos kijelző sem.

A cikkben is említett vcard opciót próbáltad?
- vcard=on - engedélyezi az automatikus videokártya-kezelést
- vcard=off - kikapcsolja i az automatikus videokártya-kezelést
- vcard=menu - a videokártya kezelési menüjének megjelenítése
Megkísérel megoldást találni a dual / hibrid videokártyás rendszerekkel kapcsolatos problémákra, aminek gyakran fekete képernyő az eredménye.

Még nem, de az nem csak a live-ra vonatkozik?

[ Szerkesztve ]

Elvileg nem csak a Live-ra, mert kernelparaméter, megadhatod a telepített rendszernek is.

Megpróbáltam, de nincs változás.

Elég kihalt a topic , gondolom , mindenkinek tökéletesen működik a rendszere ... :-))))

Udv...

Valaki jart mar ugy hogy a livecd-t kinyomatta pendrive-ra majd a grafikus install-nal infinity-loop porog es nem csinal semmit? be akarom zarni meg sem nyikkan.. cli-installer ugyanez.

Elég sokszor telepítettem már, de még nem volt ilyen. Pedig volt 64 -bites x86 rendszer is pillanatkép is. Sztem hibás az iso vagy maga a pendrive. Esetleg Wifi-t adaptert kihúzni.

[ Szerkesztve ]

Egyetértek, pendrive-ról visszaolvasva egy chechsumot ellenőrizni kéne. Vagy újra letölteni az iso-t, chechsum-ot már ott nézni, és még egyszer kiírni.

Megvolt a cheksum, mar parszor probalkoztam vele... kb itt megall mint a szog.

Konzolra átváltva a dmesg -H mit mutat? Lehet csak a pendrive-ot nem szereti, írd ki valami másikra. Előtte ezt a pent próbáld végig az összes USB-portban, ha kell, USB2-esen is.

Meglett idokozben a valasz, IDE modot kellett valtani AHCI-ra. Valamiert nem szerette a telepito.

Azt egyébkét is átváltod, MX-Linux nélkül is IDE módra. Ezért én emberek fejét szoktam levenni, mikor meglátom, hogy 2020-ban még IDE módoznak. Az IDE mód a BIOS-okban csak legacy okból van meghagyva, ha valaki olyan retro/legacy OS-t futtatna, amihez nincs AHCI/SATA driver. Az újabb alaplapokról már le van hagyva az IDE mód, az én 2018-as MSI Mortar B450-es Ryzen lapomon már nincs is IDE mód. Most 2020-tól pedig az Intel vezette be, hogy az új alaplapokon nincs Legacy BIOS / Legacy boot sem, nem csak hogy IDE mód nincs. Tehát már ki van kényszerítve az UEFI, UEFI/EFI boot, GPT, AHCI/SATA-mód.

Aki meg legacy rendszert akar futtatni, megteszi virtuális gépben vagy emulátorban.

Arra emlekszem, hogy az alap bios-al nem ment rendesen az AHCI, mindig kinja volt.. Persze azota mar linuxot hasznalok, es eddig nem volt belole bajom.. nah de most mar eppen ideje volt xD

Tapasztalatom szerint a Linuxnak mindegy szokott lenni, hogy AHCI vagy IDE. Mindkettőt jól kezeli. Általában pont ez a csapdája, hogy sok v1.0-ás felhasználó még egy régi Windows-verzió (XP) driverproblémája miatt egyszer átállította IDE-re a SATA vezérlőt, aztán úgy felejtődik évtizedekre, és a SATA meghajtók, főleg SSD-k nem futják ki azt a teljesítményt, amit tudnának.

Pl. az AHCI-ben a SATA2-től kezdve ott az NCQ, ami 32 fájlműveletet tud sorakoztatni, összevonni, ami pl. megnöveli az I/O teljesítményt. Persze, gyengébb, mint az NVMe 65536 sorlimitje, de mégis csak valamennyire párhuzamosítja a műveleteket. Az IDE mód nem támogat kötegelt feldolgozást, minden művelet lineárisan egymásután végrehajtódik. Ez már HDD-knél is baj, mert az NCQ kíméli a HDD-t is, hiszen több összevonható lemezműveletet összevon egy olyan műveletbe, ami azonos fejmozgással végrehajtható, így pl. ha a fej egymás után lévő, sorban álló fájlműveletekkel érintett szektorcsoportok felett suhan el úgy is, akkor ezeket soron kívül végrehajtja együtt a vezérlő, így a fejnek nem kell összevissza ugrálnia, meg visszapozicionálgatni minden egyes művelet előtt, hanem egy végigpásztázás közben hatékonyabb csokorban hajtódnak végre a műveletek, ez kisebb mechanikai terhelés a HDD-nek, kevesebb zajjal, melegedéssel, fogyasztással jár. SSD-nél meg főleg a random lemezműveletek párhuzamosítása miatt kell ugyanez.

IDE módot csak akkor használunk, ha valami retró OS csak ezt támogatja, vagy valami régi AMD-s lap, amiben még olyan szutyok SATA vezérlő van, ami nem támogat AHCI/NCQ-t, vagy támogat, de a spéci vezérlő miatt a SSD TRIM nem támogatott.

Ez most házi feladat is lesz, minden PH-s linuxos bemegy a BIOS-ba, és szépen megnézi a SATA vezérlő beállításait. Ha megtudom, hogy valaki 2020-ban még linuxosként IDE móddal szenved, azt elpicsázom léccel. Nem ilyen erotikus, pajkos fiú voltam jelleggel, hanem rohadt nagyon sózok a seggére, ha kell, a léc is élére lesz fordítva. Szól ez ubyegonnak is, nem érdekel a HP BIOS, meg hogy a Mentás Cinmanó jól fut IDE-módban is.

Ennél már csak a régi lapokon lévő IDE mód volt rosszabb, mikor még a láma felhasználó az UDMA módot sem kapcsolta be, hanem PIO0 módban ment az egész, és minden intenzívebb fájlműveletkor a proci beállít, mint a szög.

[ Szerkesztve ]

Jolvan nah

Rád már nem fog a léc lecsapni, mert átállítottad Remélem az összes gépen. Csak azoknak adok ez alól felmentést, akik NVMe SSD-t használnak, és nincs a gépben semmilyen SATA, M.2 SATA, mSATA meghajtó, se SSD, se HDD, vagy csak egy SATA ODD. NVMe eszközöknek mindegy, mert nem a SATA vezérlő hajtja őket, nem ismernek sem AHCI, sem IDE módot, nem kell nekik külön TRIM sem. SATA ODD-nél meg mindegy, nem az lesz a szűk keresztmetszet, annak megint mindegy milyen módban van hajtva. Mindenki másnak suhanni fog a léc.

Windowsos emberkéknek nehezebb átállítani, bár a Vista óta két egyszerű trükk van rá, egy csökkentett módos meg egy registry hackelős, ezek egészen Win10-ig bezárólag működnek. Linuxon simán átállítható a BIOS-ban, következő bootkor már a kernel detektálja a lemezvezérlő módját. XP és régebbinél van az, hogy nehéz lemezvezérlő módot váltani, lehetséges, de nehézkes, érteni kell hozzá, INF fájlokat átírogatni, csökkentett móddal trükközni.

Az is igaz, hogy 2020-tól inteles lapokon nincs már IDE mód, egyes modern AMD lapokon már 2017 óta nincs. Pl. az én MSI Mortar B450-es AM4 lapomon (valami 2018-as vagy 2019-es lap) már nincs IDE mód. Inteleseken 2020-tól már Legacy/CSM BIOS boot sincs, AHCI módban sem.

[ Szerkesztve ]

Nalam egy PC van szoval nem kellett csak ezen atallitani.. Ebbe ugye nem mehet Nvme csak sima sata SSD, most hogy igy mondod meg a Windows Xp-n neztem az AHCI-t es azota nem valtottam, mert jo mukodott. Mondjuk most mar sok ertelme nem is volna neki hogy IDE-ben menjenek.

XP alatt is megy az AHCI. Csak telepítéskor vagy F6-tal kell beadagolni neki a SATA/AHCI drivert, vagy nLite-tal beleintegrálni az XP telepítőjébe, és akkor megint jó vagy, kiírod Rufus-szal az XP telepítőt egy USB pendrive-ra és már mehet is az XP install, ha erre lenne szükség (pl. retró játékokhoz). Akkor nem kell semmit IDE-be állítgatni. Vagy feltelepíted IDE módban az XP-t, és telepítés után trükközöd ki az AHCI módot. Megvolt ennek anno is a kulturált módja, csak sokan lustaságból meg hozzá nem értésből inkább átnyomták IDE-re és többet rá se néztek, pedig azóta Win7-10-et használnak, meg Linuxot. Elfelejtették, mert ha SSD, IDE módban sem tűnik lassúnak, szekvenciális értékekben nem olyan nagy veszteség, csak randomban, meg a HDD erősebbek kapar AHCI nélkül.

Igaz Linux alatt elve nem kaparnak a HDD-k, talán még IDE módban sem, mert annyival jobbak a linuxos fájlrendszerek, nem töredeznek, mint az NTFS, meg a kernel cache-elése is jobb, így sokkal simábbak a fájlműveletek, talán még a Linux kernel ütemezője is pótolja valamennyire az NCQ ütemezését. Engem anno meglepett, mikor Linuxra váltottam egy régi laptopon (igaz eleve bekapcsolt AHCI mellett), hogy XP alatt a HDD ilyen kapargó seekhangot adott, Linux alatt, meg csak a HDD LED villogott, fülem odatartottam, és hangtalanul működött a HDD, sima állandó motorhangon felül nem volt semmilyen seek-hang, meg kaparás. De ez teljesítményen is látszott, nem a szekvenciális átvitelen, abban nem volt nagy különbség, hanem pl. mikor sok random művelet van, pl. nem indexelt partíción kerestem valamit Total vagy Double Commanderben, ~40 ezer fájl között hosszú percekig kapart a HDD XP-n, Linux alatt ugyanaz a Double Commander átnézett ~200 ezer fájlt pár másodperc alatt, olyan gyorsan pörgött a fájlszámláló, hogy nem bírtam elolvasni, hangtalanul tette a dolgát a HDD, az állam kerestem a földön, hogy milyen megdöbbentő különbség, hogy lehet ezt így is. Ugyanaz a laptop, ugyanaz a bűn lassú 5400 rpm-es SATA laptop HDD volt benne, valami 160 gigás Hitachi-borzalom. Bootideje is durván jobb volt a Linuxnak. Ezt nem értik a Win Pistik, hogy a Linuxnak nem az a lényege, hogy nem kell érte fizetni, hanem ugyanazon a hardveren sokkal jobban fut, nincsenek b*zi MS technolgóiák miatt durva overheadek, nem kell állandóan vírusirtónak meg mindenféle MS service-nek futnia a háttérben, a kernel hatékonyabban használja az erőforrásokat, nem kell mindenféle driverrel szerencsétlenkedni, az user dönti el mikor frissít, az egész sokkal simább, nagyobb szabadság, megbízhatóbb, eltörés-mentesebb. Ja, tanulni kell hozzá, meg 1-2 progi helyett másokat megszokni, workflow-n kicsit módosítani, de elengedhető a Windows, ha valaki nem balfék.

Ugyanez volt az atomos EEE-PC netbookon is, mikor még azon toltam, Win7-XP használhatatlanul lassú volt rajta, Arch Linux LXDE-vel meg ugyanazzal a Pale Moon-nal egész használható sebességgel futott rajta, annak elég volt a szűkös 1 GB RAM is. Windows alatt csigalassú volt az egész gép, még XP-vel is, HDD csak kapart összevissza, meg swap-hegyekbe futott a történet állandóan, pár napig bírtam, szedtem is le, hogy csak nyekkent.

Azt a rohadt...........

Felrakom a VSCode-ot és asszociálja magát a könyvtárakhoz... a Vivaldi meg a kép file-okhoz... Megáll az ember esze...

[ Szerkesztve ]

Ezeket nem használom, de simán lehetséges, és nem az MX Linux hibája. A Wine pl. minden disztrón asszociálja a .jpg fájlokhoz a Wine Internet Explorert. Ez a frissítési mechanizmus hibája, hogy defaultra állítja a társításokat.

Szerencsére én ebbe már nem futok bele, mert nem használok GUI fájlkezelőket, csak terminálosakat, azokban meg a configfájlban van lerögzítve, hogy milyen kiterjesztés (én így hívom, noha Linux alatt nincs kiterjesztés) mivel nyíljon meg, és nem GUI, X, freedesktop társítások alapján kerül ez eldöntésre.

A megoldás az lenne, ha a csomagkezelő érzékeli, hogy frissítésről van csak szó, akkor a társítást állító scriptet nem futtatja le, csak első telepítéskor.

Én sem hiszem, hogy MX sajátosság, csak hirtelen vöröset láttam és ez volt az első topic, ami szembe jött...

Sziasztok.
A frissítővel kapcsolatosan tudnátok segíteni.
Eddig ott volt a tálcán, jelezte ha volt frissítés és el is indult, ha rákattintottam.
Mos eltűnt. Ha a menüből rákeresek, akkor "Újból bekapcsolja az ikont ha nincs jelenleg elérhető frissítés" szerű szöveg jelenik meg. Ha kiteszem a tálcára, akkor is ez jelenik meg, de nem csinál semmit, pedig zöld.