Közben még módosult a cikk, pár dolog már megjelent abból, amit írtam.

Szerintem a cikk elején érdemes lenne bemutatni a disztribúciót. Egyrészt, hogy milyen alapokra (Debian stable antiX MEPIS fejlesztők) építkezik, másrészt kiknek ajánlott (kezdő vagy haladó, hardver igény, milyen speciális terület). Egy Debian alapú rendszernél sokszor felvetődik kérdésként, hogy nem jobb-e egy vanilia Debian rendszert teljesen testreszabni. Vagy fordítva, miben jobb ez a disztró egy Xubuntu-nál?

[ Szerkesztve ]

Nem kis idő volt megírni ahogy nézem.

A megjelenésekor kezdtem el kísérletezni vele, pár hét alatt kész is lettem. Aztán itt várta sorsát, nem tudom mire.

csendes
? Több mint 1 hónapja nem nyúltam hozzá, arra várt hogy megjelenjen, ma meg tuti nem írtam bele semmit.

[ Szerkesztve ]

Én sem értettem, miért előny, hogy init-es.
Systemd- s asztali és szerver Linuxokat nyúzok, a Systemd-vel még semmilyen gondunk nem volt.
Nekem is max. annyi a gondom vele, hogy sok disztróban dobni fogják az init kompatibilitast, de pl. az hatalmas előny, hogy egy fstab-os elgépelésnél elindul az OS, van esélyed kijavítani.

A cikk jó lett különben, jó kis minimálrendszer

MX linuxot ki próbáltam pár hónapja, de a betöltési időt elég soknak találtam mondjuk egy Lubuntuhoz képest, viszont volt hasznos dolog benne, pl alapból tudtam vele windows megosztásokat tallózni mindenféle bűvészkedés vagy utólagos telepítés nélkül.
Nekem az a véleményem rég óta, hogy a linux azért nem terjed el jobban desktopon, mert nem használnak 1 vagy max 2 egységes felületet, mindenki hegeszti a saját dolgait, új verziók kiadásánál hiányos sok helyen a fordítás, szét aprózódnak a fejlesztések.

Van kb. 4 elterjedt felület / asztali környezet, meg pár kevésbé elterjed a disztróknál, a disztrók meg 3-4 nagyobb "fára" osztódnak n variácóban. A kombináció elég sok, de okkal.
Mondjuk nem sok hiányos fordítással találkoztam mostanában.

Véleményem szerint az AAA játékok hiánya miatt nem terjedt desktopon, de mióta van a Steam-ben a proton, azóta csak rányomok a Shadow of Tomb Raidernél a játékra és már megy is Linuxon.

A másik ok szerintem az meg bizonyos esetekben a maradi hozzáállás. Pl. a népszerű disztrók egy része nem tette az alap telepítés részévé a hardveres videó lejátszáshoz kellő csomagokat. Tudja a fene az okát, pedig még csak konfigurálni se kell semmit, ha megvan az a 2-3 csomag, akkor megy a hw gyorsítás a filmeknél és kész.

[ Szerkesztve ]

"csak rányomok a Shadow of Tomb Raidernél a játékra és már megy is Linuxon."

Letesztelhetnéd egyszer, mennyivel lassabb, mint Win10-en! Nagyon régi játékok esetén mindegy lehet, hogy valami 200 fps helyett csak 160-180, de ha adott konfig épp csak karcolja a 60 fps-t Win10-en, akkor bizony ha linux alatt meg 45-50, az már nagyon is számít.

Én most retrózgatáshoz XP-t használok, de 2-3 héten belül tuti megy fel az XP mellé egy MX is. Tudok majd mérni párat régi játékokkal.

Most csak Linux alatt van fent a játék, ma már nem hiszem, hogy lesz erőm felrakni Win alá meg tesztelni, azt se tudom mikor jutok haza... De viszont itt vannak a mérések Linux alatt 1080-ban és 1440-ben az RX570 4GB kártyámmal, Mesa 19.2 alatt:

Itt egy teszt Win alatt, tök ugyanilyen számokat mértek, 1-2FPS-el látok csak többet ott: [link] Egy másik tesztben 6-8FPS-el többet mértek, de nem tudom van-e különbség a beállításokban. De mindegy is, teljesen alkalmas a rendszer ilyen igényes játék futtatására is.

Szerk:
Játékra (Steam) azt javaslom, hogy a Pop! OS-t próbáld ki. Bár nem rajongok a Gnome felületért, de meg van csinálva faszán és az LTT is azon promózta a Linuxos játékokat: [link]

[ Szerkesztve ]

Valóban megérne egy cikket, de nem én vagyok az avatott szakértő, messze nem ismerem olyan részleteiben a rendszert, ahogy szeretném. Arról nem is beszélve, hogy úgy megfogalmazni pár mondatban hogy mindenki más is megértse elég nehéz.

Mi is az init rendszer
A számítógép indulásakor mindegyik Linux egyforma egy pontig, a kernel betöltődéséig. Miután a kernel végzett az alapokkal, meghívja az init rendszert, ami eldönti mi és hogyan fog elindulni, hogy te úgy találkozz a géppel, hogy ott vár a grafikus felület, hogy bejelentkezz kedvenc grafikus felületedre. Ha megnyitsz egy feladatkezelőt láthatod, hogy rengeteg program fut pedig te csak a gépet kapcsoltad, be és még nem indítottál el egyetlen programot sem. Pedig ahhoz, hogy működjön az egér, a grafikus felült, az internetelérés, rengeteg apró program összehangolt működése szükséges.
Ahogy grafikus ablakkezelőből is sokféle létezik(Gnome, KDE,XFCE,...), úgy init rendszerből is született pár különböző megoldás (OpenRC,Sysv, systemd,RC,...). Mindegyiknek más az erőssége és a gyengesége.pl. van amelyik csak sorban egymás után tudja indítani a programokat, van amelyik már párhuzamosan, egymástól függetlenül is képes rá. Szintén az init rendszer sajátossága az úgynevezett futási szint.

Látod? Csak azt elmesélni hogy mi is az init rendszer, már egy bekezdést megtöltött, és elég hozzávetőlegesen lett elmesélve, hogy mit is művel.

A systemd-re koncentrálva az a baj vele, hogy nem csak init rendszer akar lenni, hanem minden más is. pl. nem a hálózatkezelő programot indítja el(NetworkManager, vagy Wicd), ami beállítja a hálózati kártya IP címét, kezeli a wifi kapcsolatokat stb.., hanem önmagában is egy hálózatkezelő (systemd-networkd).
Átlépve határait, olyan mint egy rákos daganat. Évről évre olyan funkciókat valósítanak meg benne, amit régen egy külön (általam kiválasztott) komponens végzett. Így elvész a választás szabadsága. Nem tudom az általam kedvel komponensekből összelegózni a rendszert. Odáig fajult a dolog, hogy ma már nincsen Gnome systemd nélkül. Vagyis hiába szeretnél OpenRC-t használni, és Gnome ablakkezelőt, az nem fog menni, mert a legfrissebb Gnome kiadása nem működik systemd nélkül. Vagy egy régebbi kiadást használsz, ami még nem függ tőle, így megkapod a Gnome-ot. De! Senki nem fogja a régi hibáit foltozgatni, vagy leprogramozni a fejlesztéseket úgy, hogy azok systemd nélkül is működjenek.

No és ott van még maga a systemd kitalálója, fejlesztője. Lehetetlen egy alak, hiába támasztod alá tényekkel, hogy x vagy y megoldás nem jó, vagy megkérik, hogy bizonyos dolgok ne úgy működjenek, ahogy, egy legyintéssel lesöpri az asztalról, és akkor is neki van igaza. Más (init)rendszer fejlesztők csapatként működnek. Nem csak egymás közt beszélik meg a lehetőségeket, hanem figyelembe veszik a felhasználók kérésit igényeit is.

Szóval nagyon összettt probléma, sok aspektusa van, és nem mindegyik egyértelműen fekete vagy fehér.

[ Szerkesztve ]

Nézz meg egy Blackbox-ot

Amúgy nemtom, én nem játszok. Ilyen esetben az összes ilyesmi, hogy milyen VGA, hány FPS, értelmét veszti, és az marad, hogy minden úgy működik, ahogy annak kell.

Múltkor pont felidegesített a Windows (az alaplapi hangkártya drivere nem kompatibilis a 1903 óta egyik verzióval sem, ezért nincs mikrofonom, újabb driver nincs), Ubi ment föl dualbootban (korábban volt már többször is). Letöltöttem a CS:GO-t, mondom megnézzük. A Steam 5-ből 3 alkalommal el sem tudta indítani a játékot, a maradék 2-ből meg az egyikben fekete képernyő, ha meg nagynehezen elindult, 10-15fps. Egy 1050-el próbáltam, több driverrel is. Half Life 2-vel hasonló eredmény. Ha jól emlékszem, a RoTR-t is megnéztem, de abban sem volt köszönet.

Azért ezen van még mit dolgozni... (pedig jó lenne, a Win egyre több hülyeséggel megy az agyamra)

[ Szerkesztve ]

Van rajta dolgozva, hiszen sokan CS-eznek Linuxról (nekik megy...), s pár éve még el se indult volna ilyesmi

Jelenleg egy csere 1050 van a gépben, az 570 befosott, ezt a 1050-el csinálta. Holnap ránézek, lesz egy kis időm, kipróbálom

Nemtom, nekem semmi humorom hozzá, idő se nagyon, felsőoktatás óta. Ahhoz pláne sosem volt, hogy erőgépet tartsak játékra.

[ Szerkesztve ]