Nem is mondom azt, hogy mindenkinek gond, de én már láttam SKami oldalán, és YouTube csatornáján is, hogy ilyen Antix, Puppy, stb. disztrókat telepít marha régi, 1 GB RAM-os gépekre, frugal installban. Ezt egyébként én sem támogatom, mármint a frugal installt, mivel gányolás, és alig foglal több helyet rendesen feltelepíteni egy rendes, nem bloat disztrót, rendes rendszerként. A tárhely nekem sem probléma, mikor 160-250-500 GB-os HDD-m volt a laptopban, akkor sem volt gond, most meg minden gépemben van 1 TB-nyi SSD.

@uby: azt én sem helyeslem, hogy a kezdők a Debiant erőltetik. Egyébként ez a sok dolog, amit nem értesz az MX-nél, abban semmi rejtély nincs. Egy részük valóban indokolatlan, de ennek nagy részét az Antix-ból hozták át, és nem gyomlálták ki. Ennek ellenére tartom, amit írtam, kezdőknek szóló, lehetőleg rosszabb gépeseknek szánt, relatíve pehelysúlyú disztrónak van szánva.

Igen, jól feladták a hovatartozásukat az XFCE-nél.

"Maradnak a neked tetsző pálcikaWM-ek, ha lightosat akar valaki."

Kérdés, hol húzzuk meg a határt, LXQT sem használ sok Ramot, és nem lassú. (még) Én használok lightosabbakat is, csak, hogy a népszerűbbek közül hozzak példát, IceWM-et, vagy Openbox-ot.

Igen! 2020-ban is van, aki SD kártyára, CF-re, vagy régi winyóra telepít, meg én pl. mostanában Debiant gyártok mindenféle régi, kicsi pendrive-okra, tesztrendszernek, stb. Meg asszony azon néz sorozatot...

@Frawly : 120-160 gigás winyóóó? A nyúzós gépben 16GB SSD-n van a Debian (8 szabad...), az "éles" T430-ban 120GB SSD+500-as winyó
Nem tudok elég kicsi és olcsó SSD venni... 16GB körüli darabokat vadásztam, de nincs

[ Szerkesztve ]

Az SD kártyára telepítés inkább már embedded felhasználás, oda meg eleve nem is szoktak pl. grafikus felületet feltenni, főleg nem komplett DE-t.

Nálam a Gentoo, Arch komplett telepítések megállnak 9-11 gigából, a boot/EFI partíció meg 100 megából. Szóval ha annyira akarnám, a rendszer ráférne egy 16 gigás SSD-re, vagy memóriakártyára, de ilyennel nem akarom magam szivatni. 50 giga van adva rootnak, ami overkill, de nem baj, ha szükség hozza, tudnék a maradékon is adatot tárolni, szóval nem elveszett tárterület.

Ez a 120-160 gigás vinyó is 12-13 éve, notebookban volt anno. Most már kb. 4 éve nincs is kisebb háttértáram, mint 500 giga. SSD-ből nem érdemes 16 gigásat venni, a 120 gigások is 6 ezer forintért mennek már, pendrive árában.

(#83) ubyegon2: azért hiába nem olyan pehelysúlyú az LX és az Xfce, mint régen, mióta Qt5 illetve Gtk3 alapú, de azért a DE-k között még a kevésbé bloatak között vannak. DE-knél ott van még az LXDE is, meg Openboxból is össze lehet rakni DE-t, meg IceWM-ből is.

Matét rég próbáltam, így azt nem tudom. Gnome3-on és KDE5-ön viszont sokat soványítottak le, igaz ez nem optimalizáció, hanem ki is vettek egy csomó régi feature-t. A legkatasztrofálisabb a Unity volt, azzal nem is tudom mi van, egy közösség életben tartja, de hogy használja-e valaki, azt nem tudom. Az bőven 1 GB felett evett üresjáratban, még a Win10-et is verte.

Nem csak itt, nagyon sokan tartanak úgy Linuxot, hogy amúgy windóz userek, de amikor helyreállításhoz kell, vagy egyébhez (khm, vizsgázni kell belőle ) akkor azt használják

Asszony cuccaihoz nem nyúlunk, mert semmi nem jó nekik Ebben az esetben a pendrive-os nézés azt jelenti, hogy arról bootol, mert az általam gányolt Debianon mennek az online lejátszók.

@Frawly : Mint írtam, a 16-os SSD a nyúzósban van. Az olyan, hogy ha baja lesz az OS-nek, újrarakni, nem érdekes. Rázósabb dolgokat próbálgatok rajta, adat nincs semmi ott.
Nem érdemes SSD-ből 16 gigásat - de, ha 1-2000-ért megkapom, mert 6000-ért már 120-as van

A 430-asban a 120GB-os SSD most : /dev/sda3 107G 69G 33G 69% /
Ezen egy Kubuntu, fullra belakva, meg egy virtuális Win10, az 40gb -os diszket kapott (idén még nem volt bootolva, de amióta van Vmware hostom, tavaly se sokat). A cache-elt rengeteg kép a filekezelőnek meg a Rawtherapee-nek is rengeteget.

Az LXDE igazából még mindig buta a XFCE-hez képest, sajnos, és még mindig nem tűnik gyorsabbnak Kár, mert ha legalább durván gyorsabb lenne...

[ Szerkesztve ]

Lassan 3 hónapja használok MX-et.

Bloat vagy nem bloat... nos nekem félig az, mivel előtte 4 évig i3-wm-et használtam archon és debianon.
De ha mondjuk egy windows10-hez hasonlítjuk, akkor az MX super lightweight.

Szerintem jó kis rendszer, igaz egerészni kell az xfce miatt, de minden 1-2 kattintásra elérhető, out-of-the-box működik csomó minden.

A legjobban az tetszett benne, hogy mivel sajnos használnom kell a viber nevű csodacset appot, MX-re könnyedén fel tudtam tenni a viber.deb-et, anélkül, hogy bármivel mókolnom kellett volna.

Debianra sajnos vadászni kell ezer éve (helyesen) kidobott régi csomagokat, hogy működésre lehessen bírni a lila borzalmat.

Xfce amúgy klassz, jól néz ki, nem olyan lassú azért. Persze a hardcore keménymagnak nyilván az, meg hogy egerészni kell és csomó minden nem megy csak úgy billzetről egér nélkül, de kellemes csalódás számomra akkor is.

MX linux meg aztán pláne. Jól össze van rakva, viszonylag friss minden csomag, de mégsem őrül meg az ember a frissítések gyakoriságától.
Sajnos a debian amilyen irányba halad nálam eléggé dealbreaker, így marad a jövőben is az MX. Pláne, hogy valahogy fel lehet rá hekkelni az i3-wm-et is, amit meg is teszek majd ha kitalálom melyik a legjobb terminálos wifi manager ami nem bugos.

A böngészés minden rendszeren bloat. Azért nagyon nem mindegy, hogy Gentoo-n 100 MB alatt van boot után a rendszer memóriafogyasztása, Archon Sway-jel 130, vagy Mint + Cinnamon alatt 600. Azért érzed, hogy fél gigával több, és nem az, hogy ne lenne elég szabad memória, hanem ezt a sok szart be is kell töltenie a rendszernek, ami munka a procinak is, várni kell a ram késleltetésekre, és még ez sem lenne baj, de a nagy része hulla feleslegesen töltődik be, meg lehet nélkülük simán lenni. Mindennek a betöltése egy kis 2 ms itt, egy kis 30 ms ott, a sok kicsi meg a végén már másodpercekre adódhat össze, bootkor, meg progik betöltődésénél is növelve a lagot.

Igazából ez a baj a Minttel. Nagyon kezdőknek hihetetlenül jó, mert kulcsrakész, minden be van készítve, ami csak kellhet, firmware csomagok, 3rd party codec-ek, mindenféle systemd, dbus, gvfs, stb. szolgáltatás fut. Ez rettenek kényelmes annak, aki Windowsról jövő egyszeri felhasználó, nekik nem baj, hogy bloat, de legalább megy minden, meg kis munkával felpasszintható bármi, terminált sem kell előszedni. De aki már hosszabb ideje linuxozik, annak kialakul saját preferenciája, hogy miből milyen megoldást szokott használni, és ezek idővel kb. 90%-ban változnak a Mint, Ubuntu defaultjaihoz képest. Ilyenkor jön el az a pont, hogy kezdő, nem kezdő, örökkezdő, jajj, bonyolult a terminál, meg egyéb fal szövegek, saját rendszert érdemesebb építeni, amin csak az van feltéve, amit tényleg te használsz, ami tényleg annyira szükséges, semmi extra. Ez egy szükségszerű fejlődési állomás idővel. Egyszerűen ha eltérted ezt a pontot, akkor a Mint feleslegessé válik, mert azon kapod magad, hogy Mint install után fel kell tenned a saját csomagjaidat, meg egy csomó mindent át kell állítanod, egy csomó sallangot le kell szedned, le kell tiltanod, és ez már nagyobb munka, mintha a 0-ról magad építenéd fel a rendszert. Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén. Az a baj, hogy megrekedtél egy szinten, és mindenki felhasználását csak a saját szemszögedből próbálod megítélni.

Mondom, pont ez a legjobb a Linuxban, hogy mindig van jobb, van hatékonyabb, minimalistább, gyorsabb megoldás mindenre, és minden géphez, legyen az akármilyen gyenge hardver, tudsz találni egy legoptimálisabb, legpehelysúlyúbb megoldást. Ha a Minték árnyékába húzódsz, mindenből default-ot használsz, akkor szerintem a Linux legjobb részéről maradsz le, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással, egy rendszer minden gépre/felhasználásra, segítségével használod tovább a gépet.

Gentoo-zni valóban nem mindenkinek éri meg, órákat fordítgatni forráskódból, elölről minden csomagot, minden USE flag változásnál, de pl. egy Arch-ot felhúzni tényleg nem nehéz, a telepítés érdeme belesűríthető 5 sornyi parancsba, meg 5 konfigfájl szerkesztése. Ez még tovább egyszerűsödik, ha újratelepíted csak az Archot, mert akkor a bootolási megoldást, particionálást már nem kell megcsinálnod, egy csomó telepítési lépés ezért indulásból elmarad.

És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett. A Linux pont ezért szól erről, hogy mindenre ennyiféle csomag, DE, WM, stb. van, létezik párhuzamos megoldásként, mert mindegyik másik gépre, másmilyen felhasználási filozófiára való, és te választhatsz szabadon. Ha felhúzol egy grafikus installeres, full DE-s megoldást, ott nem választottál szabadon, hanem windowosos szemléletű, GUI only felhasználók defauljai vannak rád kényszerítve 99%-ban. Hidd el, ha az lenne tényleg, amit mondasz, hogy a Mint lenne a leghatékonyabb, akkor már mostanra ennyi év alatt kihalt volna minden más disztró, vagy legalábbis a felhasználók 99%-a Mintet használna.

Erre szép példa volt itt a linuxos topikokban néhány ember esete. Pl. a múltkor az egyik nem is annyira kezdő linuxos fórumozó lepődött meg, hogy a swap partíció használata nem kötelező, el lehet nélküle lenni. Eddig minden grafikus installer mániából ráerőltette, és azt hitte, hogy ez tényleg elkerülhetetlen. Most, hogy rájött, hogy nem, szinte egy világ omlott össze benne, hogy minden mehet enélkül sokkal egyszerűbben.

Vagy pl. anno csixy kolléga, akinek megmutattam az UEFI systemd bootot, annyira megtetszett neki, hogy mennyivel egyszerűbb, nem kell külön GRUB-ot feltenni, meg állandóan frissítgetni, hanem egy egyszerű systemx64.efi fájlos megoldással meg 1 pár soros konfigfájllal akárhány rendszert be tud bootolni. Annyira beleszeretett, hogy a végén már hobbiból olyan pendrive-okat csinált, amiről 8-10 disztró is simán bootolt, úgy, hogy bármelyik gépen, amihez csatlakoztatta. Szinte ilyen megvilágosodás volt számára, hogy ezt lehet ennyivel egyszerűbben is, és ennél a megoldásnál a saját kezében van a kontroll, nem veszi ki mindenféle grub-install meg grub-mkconfig script autodetektálása, ami vagy jól csinálja meg a dolgokat, vagy nem, vagy bootol a kész megoldás, vagy nem, vagy eltörik egy frissítéskor, vagy nem.

Az ilyen példákat lehetne még napestig sorolni WM-eknél és a többi megoldásnál is. Egyedül sajnos pont a böngészők az a kategória, amik teljesen elbloatosodtak, 1 cég megoldása (Google Chrome Blink/Webkit motorja) uralja a piac 95%-át, a másik 5-öt meg a Firefox és forkjai, amik szintén bloatok. Ez elég szomorú. Vagy most ilyen a systemd, ami a rendszerek 99%-át uralja, és minden dependel rá, ha kell, ha nem. Ez is egy ugyanilyen káros folyamat.

Neked szerintem hatalmas visszalépés volt Arch + i3wm után az MX Xfce, vagy bármilyen Debian, Ubuntu, vagy Arch-klón disztró DE-vel. Annyiból megértem, hogy írtad privátban, hogy most egy ilyen speciális időszakon mész át, és nincs időd gondolom sokat linuxozni, meg állandóan frissíteni, meg minimalista rendszert építeni, így az esetedben megértem, de akkor is visszalépés.

Terminálos Wi-Fi managerből nincs sajnos igazán jó, bugmentes. Van az Arch-féle wifi-menu, ami közvetlenül wpa_supplicant-et használ, vagy van a Network Manager systemd service-t használó nmtui, meg Intel-féle wicd-hez való wicd-cli vagy wicd-curses. Illetve vannak még alternatív megoldások, de azok csak egy bizonyos SSID-hez, Wi-Fi networkhöz hozzászabva használhatók, amikor van egyféle konfig rádrótozva egyetlen SSID-hez, és mindig azt használod. Ha több SSID között kell mindig máshoz kapcsolódnod, akkor ezek a menüzős, GUI-zós, TUI-zós megoldások jönnek csak szóba, és ezek közül egyik sem hibátlan, bugmentes.

Köszi a megosztott tapasztalatokat! Végre valaki aki már egy ideje használja is.
Használsz backports-ot is vagy csak a stock Debian? (esetleg más tárolókat?)

Néhány hozzászólás kapcsolódott a böngészők memóriaigényéhez. A modern böngészők már kicsit fordítva működnek, igyekeznek minél több rendelkezésre álló memóriát lefoglalni használatra, azért, hogy minél gyorsabb legyen a működés. Ahogy itt szerepel [link], ne panaszkodj, hogy túl sok memóriát használ a böngésződ, ez egy jó dolog.
A könnyűsúlyú ablakkezelőknél a legjobb dolog szerintem, hogy sokkal egyszerűbben és sokrétűbben lehet a beállításokat módosítani, testreszabni.
Egy nehézsúlyú asztali környezeten is sokat lehet gyorsítani egyébként, csak ki kell lőni azt, ami nem kell.
Az XFCE nagyon jó, csak valahogy a KDE/Plasma-val összeakad néha furcsa módon, ha mindkettő telepítve van, és ez-az nem működik. Ami érdekes egyébként, hogy (már) nincs jelentős különbség a két asztali környezet között a memóriaigényt tekintve: [link]

Pedig egyszerűen az az oka, hogy a mai böngészők bloatok, és nem kicsit, hanem nagyon. A legnagyobb baj, hogy nem lehet vele mit csinálni, nincs valódi sovány alternatíva, ami annak is van reklámozva, Falkon, surf, stb., azok is Chrome-forkok már. Így mindegy milyen böngészőre váltasz, mindegyik bloat. Nem csak memóriafoglalásra, hanem a GPU-t, CPU-t, stb. is csúcsra járatják, felesleges plusz terhelést okozva. Nekem az fáj a legjobban, hogy CLI/terminálos böngészőből nincs olyan, ami használható, úgyis az esetek 99%-ban vagy szöveges tartalmat fogyasztok, vagy videót, amit URL alapján youtube-dl + mpv kombóval meg lehetne nyitni, a beágyazott képeket meg imv-vel megnézni. De ez az egész webes iparág hibája, hogy nincs sovány browser, meg nincs terminálos, hiszen akkor mindenki sallangmentesen böngészne, nem tudnák a felhasználók torkán lenyomni a sok reklámot, mozgó bannert, videót, webfont és JS-hegyeket, megnyíló ablakokat, egyezzél bele a sütikezelésbe figyelmeztetéseket, hanem mindenki a tényleges tartalomra tudna koncentrálni bullshitek nélkül, ez pedig a sok adservernek meg reklámcégnek, FB-nak a felhasználók követése miatt igazi tragédia lenne, nem tudnának kiből megélni.

Az Xfce-ről írtam, hogy a legutóbbi, 4.14-es verzióban, mikor átálltak Gtk3 alapra, valóban nőtt a hardverigénye, ez közismert. Ahogy az is köztudott, hogy a KDE5-öt is egyre jobban soványítják, pár hete volt egy videó a Chris Titus Tech YouTube-csatornán, ahol a fószer pont azt mutogatta, hogy egy stock KDE5 legújabb DE memóriahasználata már alatta van a legújabb stock Xfce-jénél. Igaz ez nem az Xfce hibája, hanem a KDE5-öt karcsúsítják, de nem optimalizációval sajnos, hanem funkciókat vesznek ki, míg porig nem butítják, ilyen teljesen flat tablet dizájnra, mint a Gnome3, a végén se asztali ikonok, se semmi beállítás nem lesz támogatott, csak egy pőre asztal meg egy egész képernyős start menü, meg esetleg kézzel külön addonként vagy widgetként hozzáadhatsz egy Mac-szerű dokkot és kifújt a történet, de ezeket már most is használhatod, 5-öd annyi fogyasztásból egy minimalista WM-en. Egy Android egyszerűségű és primitivitású felületet gyúrnak ma már mindenből sajnos, visszafelé fejlődés van.

++. De az a baj, hogy a böngésző részben azért bloat, mert van rá igény, hogy sok minden menjen rajta. Videót lejátssza, pdf-et nyisson, stb. És igazából azért van a gép, hogy csinálj vele valamit : ezek nélkül meg sokszor kényelmetlen.

(Sovány böngésző : xxxterm, vagy már nem fejlesztik?)

És ezért bloat sok esetben a disztró is, mert nem a ram használatot szoktam nézni, hanem fileokat megnyitni hálózatról, ahhoz meg kell a gvfs meg függőségei, sajnos. Az Openwrt elvan 32MB RAM-ban, meg mondjuk 16MB helyen, csak hát az egy célrendszer.

@ubyegon2 : 4-5GB rendszer RAM fogyasztás nekem is gond! Nem az OS-nek tartod a RAM-ot, hanem azoknak a hasznot hajtó programoknak, amit a gépen futtatsz... Lesek, hogy a KDE+levélkliens+Gtalk kliens mit tud bezabálni 2-3GB is.

"Minap is azon akadtam ki a kezdőben, mikor aszondta a koma, hogy neki csak az számít a Linuxnál, hogy úgy nézzen ki, mint a Winx. Persze hogy nem szokott jó vége lenni, ha én ehhez hozzászólok...... "
Ott nem az a baj, hogy hozzászóltál, az mindenhogyan baromság, ha így áll neki valaki.

[ Szerkesztve ]

Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.

Ezt a hány kilós ember mit visz fel hasonlatodat teljesen sántának érzem. A bloat rendszerek is ugyanannyi memóriafoglalásból oldják meg ugyanazt a feladatot. Abban igazad van, hogy egy pálcika WM-es, minimalista rendszeren is megeszi a böngésző ugyanazt a 700 megát. A különbség annyi, hogy a nem bloat rendszeren nincs betöltve egy csomó lib, hanem mikor indul a böngésző, akkor töltődik be minden szükséges lib, Gtk, vagy Qt, meg egy csomó minden. A bloat rendszeren meg ezek már eleve nagy részben elő vannak töltve valamilyen formában, mert már fut olyan sallang, ami használja őket, így a böngészőnek már kevesebb dolgot kell a memóriába töltenie, a shared libeket tudja használni, amit más programot töltöttek be, pont ezért shared, mert több alkalmazás is használhatja ugyanazt, nem kell minden egyes újabb progival még egyszer betölteni. De ezt az érvedet nem tudom elfogadni, hogy a bloat böngészőknél mindegy mennyire bloat a rendszer. Igen, azoknál mindegy, mert mindenképp bloatak. De ha épp nem fut böngésző, meg a kis késleltetésre, gyors programindításra, gyors bootra, stb. akarsz menni, akkor a minimalista rendszer verhetetlen.

De ugyanez van a progik függőségeinél is. Nem az a baj, hogy egy programnak van 2 függősége, vagyis ez is baj, mert ebből is tölt be libeket, de itt most nem ezt akarom feszegetni. Szóval van 2 függősége. Aztán ezeknek is lesz majd 2-2 függősége, meg azoknak a függőségeiknek is lehet. Így hízik exponenciálisan a függőségi fa. Tudom, még erre is azt mondod, hogy oké, nem érdekel, van sok GB szabad lemezterületed, memóriád. Ez oké is, de ha sok csomag van fent, akkor sok frissül, több minden törhet el egy frissítéskor.

Így ami nagyon minimális program, az általában nem csak hogy nem foglal sok memóriát és gyorsan indul, de gyorsan fel is lehet tenni, nem tölt el magával sok csomagot, nem hizlalja semennyire a függőségi fát, nem frissül miatta állandóan sok csomag, és mivel nem sok komponensből áll a 0 függőség miatt, így sokkal kevesebb dolog is van, ami a frissítésekor eltörne, és annál valószínűbb, hogy elérhető más rendszereken, disztrókon is, benne lesz a tárolókban. Az ilyen progikat általában forráskódból is könnyebb forgatni, megint csak a 0 függőség miatt, meg a kis méret miatt, néhány mp. alatt, problémamentesen lefordul forráskódból is, ez pl. egy Gentoo vagy ahhoz hasonló (Arch AUR) rendszeren nagyon nem mindegy, hogy valami több száz megás bloatot fordítasz forráskódból, ami órákon át fordul, vagy valami egyszerű kis szart, ami másodpercek kérdése, és hatékony tool végeredményében, csak meg kell tanulni használni. Általában elfut terminálban az ilyen minimalista megoldás, egy konfigfájllal tudod konfigolni, aminek a konfigját el is tudod tenni újratelepítés, rendszerújrahúzás esetére. Meg mivel fut terminálból, és nem kell neki grafikus felület, ezért használhatod távoli gépen, szerveren, SSH konzolból vagy speciális eszköz serial konzoljáról, és bármilyen OS alatt használhatod távolról, csak olyan OS legyen, amin van terminál, az lehet akár MacOS, akár egy Windows Putty-val, vagy akár egy androidos okosteló is. Tehát a minimalizmusnak van egy csomó előnye, pont az egyszerűség révén.

De pont a hozzászólásod végén árulod el a lényeget: 6 év alatt megszoktad. Majd a 10. évben még nagyobb lesz tőle a függőséged. És soha nem is fogsz mást használni, mert ezt szoktad meg. Pont. Ugyanezzel jönnek a windowsosok is, hogy minden szar, ami nem Windows, mert ő azt szokták meg, és elvárják a többi OS-től is, hogy olyan legyen, úgy működjön, mint a Windowst, futtasson minden olyan programot ugyanúgy, mint a Windows. Épp ugyanezek a windowsos userek nem szokták azt se érteni, hogy ezt a Linux nevű szart ki képes használni, mikor csak önszivatásra jó, meg nem felhasználóbarát. Váltani meg nem váltanak, mert azt szokták meg 5-30 éve. A zárt forráskódú proprietary szoftverek fejlesztőcégei pont ebből a pszichológiai effektusból élnek, rászoktatnak a fizetős termékre, és függeni fogsz tőle. Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7 támogatása. Szinte le lesznek bénulva, mert a saját korlátai közé szorítva nem bírnak, nem hajlandóak mást használni. Vagy pl. sokan MS Office-szal tanultak meg iskolában szöveget szerkeszteni, meg táblázatot kezelni, és meg vannak bénulva, ha valahol LibreOffice, vagy Google Docs, vagy stb. van fent.