"Azt azért nagy tévedés lenne hinni, hogy a vinyl mostanra eljutott oda, hogy értéktelen."
Én nem ezt írtam, legfeljebb te gondoltad bele.
"Amint kipörög a technológiát aktívan használó utolsó generáció..."
Feltételhez kötött, jövőben bekövetkező esemény
Szerinted... Retró konzol utáni magas érdeklődés sem ezt bizonyítja, de láthatóan a hagyományos kazetta még most sem tünt el a semmibe. A világ jelentős részén a retró régiségekért nagy ősszegeket adnak, de ha ez itthon a szemétbe kerül az legyen a tudatlanságunk bizonyitványa. Régi bútorokat vagy lámpákat kissé felújitanak, majd a patinás régiségeket a saját értéke adja el. Amig a zenehallgatásra van igény, és amig kalapács alá kerülnek a zenei gyüjtemények, addig az értéket a kereslet adja. Ha felszívodnak a hanghordozók és a lejátszó eszközök, akkor van vége a dalnak... Fonográf és a Gramofon szintén létező dolog, de ha itthon nem jutok hozzá vagy nem találok az nem azt jelenti, hogy eltüntek a föld színéről... Magángyüjteményekbe és múzeumokba kerültek és fizetni kell érte, ha élőben látni szeretnéd a zenetörténelem egy kis darabját. 
[ Szerkesztve ]
"Szerinted... Retró konzol utáni magas érdeklődés sem ezt bizonyítja"
De, pontosan ezt, ha meg megnézed, hogy milyen alakok érdeklődnek meg gyűjtik, akkor meg főleg: az a negyvenes-ötvenes korosztály, akik tinédzserkorukban ezt tolták.
"Fonográf és a Gramofon szintén létező dolog"
Újabb példa: ott már kihalt az a generáció, amelyik modern technológiaként használta, alig van rájuk kereslet, van egypár gyűjtő, de nincs igazán súlyos áruk.
Nos, én rendszeresen járok lemezboltba (az eladó pedig sok éve jó haverom), látom, különösen a külföldi turisták körében, hogy az eladások szép kis hányadát teszik ki azok is, akik '90 után, illetve, akik ebben az évezredben születtek. Korántsem az a helyzet, mint amit hiszel.
[link]
A 25-34-es korosztály sem az, amelyikről szó van, ők ugyanis max. kisgyerekként találkozhattak hanglemezzel, pláne tőlünk nyugatra, ahol gyorsabban terjedt a CD.
[ Szerkesztve ]
Garázsvásárokban a könnyű pénzért felvásárolt lemezek és egyéb retró holmik azért jóval drágábban találnak új gazdára... Tapasztalom a bolhapiacon vagy a jófogás hirdetésekben. Szerintem az audió hanghordozókra és a lejátszókra még mindig nagyobb igény van mint a VHS videómagnókra, a belépőszintű DVD lejátszókra és a VHS/DVD filmekre. A videós és digitális fényképezőgépes dolgok gyorsan kifútnak, és alig őrzik meg az értékük töredékét. Audió készülékeket és hozzá a zenéket egyelőre többen keresnek használtan, mint a régi kiadású filmeket, ami még akár Blu-Ray lemezen vagy a NET-en is elérhető.
Szerintem a retró konzolok a fiatalabb korosztályoknak is bejőttek, de még az Atari és a SEGA retró konzolok is sokadik újravirágzásukat élik meg.
Egy hiányos Fonográf lehet akár 90-200ezer forint... Hát ha még müködik is.
Jó állapotú Gramofon 45-100ezer forintért szerezhető be.
[ Szerkesztve ]
Amint kipörög a technológiát aktívan használó utolsó generáció, közel nullára fog zuhanni ezen relikviák értéke.
Ez megtörtént a porcelánokkal, bélyegekkel, rádió készülékkel,... Mára közel sem érnek annyit, mint néhány évtizede. Több termékcsoportnak nulla az értéke.
Örököltem többszáz db. régi elsőkiadású bélyeget (névértékben 20 fillértől 5 Ft-ig terjedő névértékű bélyegek voltak), amik egy borítékra voltak felragasztva és a boríték meg a bélyeg a bélyeg kiadásának a napján egy dátumos postabélyegzővel volt lepecsételve.
Elvittem egy bélyeg szaküzletbe, ahol a fickó nagyjából végignézte őket, de semmi érdeklődést sem mutatott a dolog iránt, de a tisztesség kedvéért azt mondta, hogy a névértéken megveszi őket (mondjuk ~500 Ft lett volna a vételár).
Nem hagytam ott, hanem hazavittem, leraktam az asztalra. Pár nappal később járt nálam egy ismerősöm, meglátta a borítékokat, elkezdte nézegetni. Egyszercsak azt mondja, hogy de érdekes, erre a borítékra az édesanyja születésének a dátuma van bélyegezve, eladnám-e neki a borítékot, adna érte 500 Ft-ot, remek ajándék lesz születésnapra.
TADAMMM
Mondtam neki, hogy ingyen az övé a boríték, az ötletért cserébe 
A lényeg az, hogy a bélyeggyűjtői szempontból értéktelen, borítékra ragasztott, lepecsételt bélyegeket a bélyeggyűjtői ár kb. száz-százötvenszereséért pár hónap alatt eladogattam 
Kérem szépen.
Ez a történet engem igazol. A bélyegre már nincs nagy igény. Viszont ha megtalálod a kreatív megoldást, elfogadható áron tudsz túladni a felesleges kacatokon.
Bepróbálom a sellak lemez üzletet az ebay-en. Retró jellegű falióra lesz, eredeti lemezzel és rádió vezérelt óraművel. Igazi retró dísze lehet bármely nappalinak.
Amiről megy a vita az kb. a felhasználók 1%-át - se - érdekli.
Nyilván a 350 hozzászólás nem a kazetta értékesitések okát kereste, henem zenehallgatási szokásokat és a retró hanghordozók kibeszélését foglalta össze. Szerintem érdekes vélemények hangoztak el, némi túlzásokba mindenki belement, de hát ez adta meg a sava-borsát...
[ Szerkesztve ]
A cikkben írtak eleve a zenehallgatók 0,1 %-át érdeklik 
nagyon off: pár örökölt dolognál örök probléma, hogy én nem értek hozzá, a boltban viszont ott az esély, hogy átvernek. örököltem pár arany ékszert (közel nem milliós tételekre kell gondolni), húgom anyósa vitte be a bávba, kínáltak érte x forintot, aztán amikor kiderült, hogy ő az xy ismerőse, akkor a vételi ár valahogy rögtön a háromszorosára kúszott fel...
Több helyre kell bemenni azzal, hogy eladnád és kész, aztán a legtöbbet kínálónak eladod nyilván nyerni fog rajta de máshogy nehéz eladni.
Mint a púp úgy hiányzik a hátamra ez a technológia, pörgetgetni előre-hátra de akkor merül az elem a Walkman-ben stb. de a Discman sem hiányzik ott meg a rázkódással volt baj és a viszonylag nagy mérettel és persze még az mp3-as formában sem fért rá azért annyi szám mint egy komolyabb mp3 lejátszóra.
A hordozók sebezhetőségéről és élettartamáról nem is beszélve.
Bármilyen kiírt DVD vagy CD két év után kuka, annyira gyenge a hordozó és egy pici karc, vagy nagyobb hőmérséklet hazavágja. Egy másgnesszalag meg a tömegközlekedés (nincs EMC védelem) és a pára miatt megy tönkre. Én megörzöm az emlékeimben ezt a korszakot, nem sírom vissza. Sokan fanyalognak, hogy a digitálisan kódolt zene nem az igazi. Én nem vagyok ilyen vájt fülű, de nekik is igazuk lehet. Viszont egy full arany vagy platina lejátszóra 99.99-es csövekkel soha nem spórolnék, mert inkább házra gyűjtök. Ha meg nem digitális zenét akarok hallani, elmegyek egy koncertre.
SŐT, a koncert is - ha csak nem UNPLUGGED - akkor a hangosítás miatt az is digitális.
