Azt hittem kicsit gyorsabb lesz az ütemterv. Mire ezek elindulnak, már nyugdíjasként fogom lesni.

A NASA költségvetésében nem nagyon van hely a Cis-lunar űrállomásra, vagyis az űrkikötőre, amit most javasolnak az első fázisra.

Ez az elképzelés nem új, 2011 óta beszélnek róla a nemzeti űrügynökségek, csak hát senki sem jön elő azzal, hogy oké, akkor nekünk van X milliárd dollárunk elkezdeni a projektet, ki csatlakozik és mennyivel?

Ez annyira igaz, hogy az első elképzelések éppen ezért kvázi "megmaradt", tehát megépített, de nem felküldött vagy már nem használt modulokra (mint az űrsikló külső zsilipmodulja) építkezett volna:

Itt is alapvetően a fő probléma, hogy ha 2024-ig kifut az ISS, akkor a mellett nem nagyon marad pénz az emberes űrhajózás költségvetésében. "B" verzióként lelőhetnek esetleg robotszondákat, illetve egyszerűen nem költenek rájuk a 2020-as években, és a robotos űrmissziók költségvetését a DSG / DST programra csoportosítják át.

A fenti terv is ennek megfelelő, ha 2023-tól évente legalább egy SLS indítást szeretnének, plusz a DSG, majd a DST megépítését, akkor nagyon-nagyon alsó hangon évi másfél milliárd dollárra lenne szükségük, kb. 2020-tól kezdve. Per pillanat nem látszik, hogy ilyen bővítésre számíthat a NASA, de az ilyen programtervek pont arról szólnak, hogy támogatást szerezhessenek hozzá a döntéshozók között.

Egy újabb klassz kis cikk, nagyon jók az írásaid

Nem értek hozzá, de ránézésre valami nem tiszta.
Ha az SLS cirka 105 tonnát tud felvinni LEO-ra akkor miért is 10 tonnás modulokkal vacakolnak, ha egyben fel tudnának vinni egy 10* akkora súlyú egységet is jobban felszerelve, ergo akár egy teljes értékű uralómást.

Ütemterv:
2023: SLS indítás Orion űrhajóval (4 űrhajós) és egy 8-9 tonnás űrállomás műszaki modullal
2024: SLS indítás Orion űrhajóval (4 űrhajós) és egy ~10 tonnás űrállomás lakó modullal
2025: SLS indítás Orion űrhajóval (4 űrhajós) és egy ~10 tonnás ellátó modullal
2026: SLS indítás Orion űrhajóval (4 űrhajós) és egy ~10 tonnás űrállomás zsilip / dokkoló modullal
Gondolom a költségek minden indításnál hasonlóak, max az üzemanyag, ami gondolom nem a legnagyobb tétel.
Biztos van rá magyarázat csak kicsit érdeklődve kérdezem mi az oka?

Mert itt nem a LEO-ra (vagyis ~200 és 1000km közötti keringési magasságra), hanem Hold körüli pályára indítanak, csaknem 400 000 km távolságra. Oda pedig a rakéta Block 1 variánsa ~28 tonna, a Block 1A variánsa ~37 tonnát, a Block 2 variánsa pedig 41-45 tonnát vihet.

Ráadásul amit kipécéztél, az első fázisban nem csak a modul, de egy Orion űrhajó is megy, márpedig a Orion magában ~25-26 tonnát nyom. Vagyis a Block 1A esetén az SLS rakéta az Orion mellett max. olyan 10 tonnát képes a Hold körüli pályára eljuttatni. Ez szabályozza le, hogy mekkora modulokból építkezhetnek, ha az SLS-t akarnák használni.

Egyébként ha a lent is említett 2011-es tervet nézzük, ott az ISS mellett építették volna meg az űrállomást, és utána adott esetben egy SLS (Block 2) fokozat is elvihette volna Hold körüli pályára, ha nem épül meg a napelemes-ionhajtóműves space tug, amit akkor javasoltak. Erről itt találsz képest és információt.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, így már értem!

Akkor a helyet kissé xar de nem reménytelen

Azon a 40Kw hajtóművön kellene egy kis tuning , cefet sok idő lesz az az út. A maximális eléréshez kell energia, és a lassításhoz, az utazás már lendületből megy, ha jól tudom ?
Amúgy az atomenergia miért nem jó a világűrbe? A hűtés megoldott, a sugárzás védelem meg amúgy is kell, a nap miatt.

[ Szerkesztve ]

Azon a 40Kw hajtóművön kellene egy kis tuning , cefet sok idő lesz az az út.

Sajnos az ion-hajtómű nehezen skálázható, nagyon tömeg-hatékony, de pokoli pici a tolóereje. Ezzel nincs mit tenni. Paradox módon korábban főleg atomreaktorokkal táplált ion-hajtóműben gondolkodtak, ám a reaktor és annak hűtése (plusz sugárvédelme) annyira nagy tömegű, hogy semmivel se lenne jobb megoldás a naprendszer belső bolygóinál, mint a napelemmel táplált megoldás.

Ha gyorsan akarsz odaérni, akkor kémiai hajtómű vagy kémiai-nukleáris hajtóműre lenne szükséged.

Amúgy az atomenergia miért nem jó a világűrbe? A hűtés megoldott, a sugárzás védelem meg amúgy is kell, a nap miatt.

Az atomenergia az 1960-as években abszolút megoldásnak tűnt, a cikk második oldalán látható is a Nuclear-shuttle elképzelés, teljesen vállalhatónak tűnt akkoriban.

Csakhogy azért vannak gondok...

1.: A világűrbe juttatáskori esetleges baleset. Ennek esélyét nem lehet kizárni, itt pedig egy viszonylag kevés védelemmel rendelkező reaktorról beszélünk (akár csak ha egy atom-tengeralattjáróhoz is viszonyítjuk, például). Manapság ez elég népszerűtlenné teszi a világűrbéli atomenergiát...
2.: A hűtés még megoldható, ám a sugárvédelem... Sajnos az korántsem annyira egyszerű. A sugárzás terén nem egy homogén sugárzásfajtáról beszélünk, alapvetően három különböző féle sugárzás létezik, alfa-, béta- és gamma-sugárzás, az alfa-sugárzást kb. minden elnyeli, így egy vastagabb ruha is megvéd tőle kis túlzással, a béta sugárzás már izmosabb, vastagabb anyag kell, hogy megvédjen tőle. A legnagyobb probléma a gamma-sugárzás, amihez tömör, nehéz anyag szükséges. Na ez az, ami egy reaktor környékén alapvető lenne, de a világűrben, ahol minden gramm számít, az nem igazán opció, hogy az egész reaktort befedjék. Erre a technikai megoldás az un. árnyékpajzs, vagyis csak egy irányba, a hajó és a reaktor között van sűrű anyag, megfelelő sugárvédelem. Ez tök jól megvédhet a reaktorból érkező gamma-sugárzástól.

A megoldás: a nukleáris hajtómű mögötti árnyékpajzs megóvja a sugárzástól a hajó részeit,
de jajj annak, aki rossz irányból közelít...

Felhoztad a Napot, mint sugárzásforrást. Nos, a Nap egy kicsit más kategória, onnan leginkább a töltött részecskék okoznak problémát. A Földet ettől a Van Allen-övezet védi meg, leegyszerűsítve egy mágneses mező, ami begyűjti és elvezeti a töltött részecskéket. No, ha az az űrhajó sugárvédelmével szeretnéd megoldani ezt a problémát, akkor az bizony nem lesz egyszerű. Elon Musk is azt mondta tavaly, hogy az ITS részére is feltehetően valami mágneses megoldást, vagyis egy mesterséges Van Allen-övet kellene megvalósítani. A hagyományos sugárvédelem tömege miatt nem nagyon van jobb megoldás, mint egyfajta "bunkert" létrehozni az űrhajón belül (célszerűen a vezérlőhelységet), amelynek a falai elég vastagok és megfelelő anyagokat (pl. vizet) tartalmaznak, hogy a legénység ott átvészelhesse a napkitöréseket.

Egy 2003-as Mars-űrhajó terv lakómoduljának vázlata, a közepén van a víztartályokkal körülvett bunker

Egyszóval összetett egy dolog ez...

Szórják a pénzt, de az elért teljesítmény aránya a költségekhez és a ráfordított időhöz...

Hat ez nem egyszeru. Ugy latom a meretekkel van a baj, egyenlore nekunk embereknek egy zabolazatlan energia szabadul fel, amit igen nagy eszkozokkel tudunk csak viszonylagosan kordaban tartani. Kb akkor lesz ez hasznalhato, ha az eromu egy kolas doboz meretu lesz.

Fred23: Valaki korabban irta,. Ha a vilagon a fegyverkezesre koltott egy evnyi penzt az urkutatsra koltenek, akkor mar a marson is tul lennenk . Tobb nyersanyaghoz jutottunk volna mint az elkepzelheto, de lehetseges az energia problemkak is megoldottnak tekinthetoek lennenek.

Tök jó, hogy mivel megvettem a Kerbal Space játékot, már nem teljesen kínai a szöveg

(#9) Cifu, laikusként kérdem, a sugárzást nézve, a pilótát ugyan megvédi a pajzs, de nem marad sugárzás-szennyezés (hogy kell ezt írni?) a hajó útvonalán, kb. úgy mint egy csiga , nyomot hagy? Vagyis a későbbiekben ha keresztezed a (volt) útját, akkor kapsz egy kis adatot belőle. De ugye sugárzás, tehát akkor 'halad' az is, csak hogy/mennyire gyengül? Mi az a táv ahol már veszélytelen?

Köszi ez is nagyon tetszet. Elkezdtem átváltani fejben az 500milliót uhhh. De elöbb vagy inkább utóbb biztos megtérül .

@csongi: Kb akkor lesz ez hasznalhato, ha az eromu egy kolas doboz meretu lesz.

Azért messze nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az atomenergiánál hatékonyabb energiaforrásunk nincs jelenleg. A napenergia tök jó, addig, amíg a belső bolygóknál vagy. De egy Jupiter, pláne még távolabbi bolygó esetében már nem igazán opció a napelem. Akkor pedig nincs más megoldás, mint az Radioizotópos termoelektromos generátor (RTG), amit ma is használnak, de azok pár száz wattig játszanak csak. E felett már atomreaktor marad az egyetlen megoldás.

Ha a vilagon a fegyverkezesre koltott egy evnyi penzt az urkutatsra koltenek, akkor mar a marson is tul lennenk

Őőőő... R-7 (ma leginkább Szojuzként ismert), Thor / Atlas / stb. rakéták? Ezek mind katonai ballisztikus rakétaprogramként indultak.
Atomenergia? Sehol se lenne, ha nincs katonai jelentősége...

Lehet kínos beismerni, de a katonai kiadások sokszor olyan technológiák létrehozásában segítenek, amelyekkel aztán a hétköznapokban találkozunk.

@zseko: de nem marad sugárzás-szennyezés (hogy kell ezt írni?) a hajó útvonalán, kb. úgy mint egy csiga , nyomot hagy?

Egy atom-meghajtású tengeralattjárónál vagy hajónál így lenne, ha a sugárvédelme nem lenne megfelelő. De ott a légkör és a tenger lenne a hordozó, amely radioaktív lenne a sugárzástól. A világűrben önmagában nincs ilyen, ezért csak a megfelelő távolság kell, "nyomot" nem hagy maga a sugárzás.

De ha reaktorral "előre" közelítené meg mondjuk az űrállomást, hááááátttt... az nagyon ciki lenne az állomáson élőknek.

Mi az a táv ahol már veszélytelen?

Attól függ, mennyi radioaktivitást sugároz a reaktor. Összességében pár km elmegy, pár tíz km pedig már biztonságos, ha például a Nerva rakéta-hajtóműről beszélünk.

Ha az angol nyelvvel bírsz, ajánlom az Atomic Rocket oldalt, kb. 10 éve ismerem, és rengeteget tanultam onnan.

Persze egyértelmű, nem is a fejlesztésre költött pénzre értettem.
A kutatás kell, annak mozgató erejét nevezhetjük bárhogy. A felhasználás üzemeltetésnél már nem.
Ha fejlesztés hadászati, de a felhasználás már magasabb célon történik, akkor az jó, ha fegyverként használják fel, az csak egyes országoknak lesz jó.
A olás dobozméretnél arra gondoltam, hogy mini reaktorok, amik koordinálhatóak. Egy atom tengeralattjáróba lévő reaktor mini a Pakshoz képest, de még így is nagy a mérete. Illetve a felszabaduló energia koordinálása.
Az biztos, egyik legnagyobb nehézsége az űrutazásnak az energia. A többi szerintem úgy ahogy tervező asztalokon meglenne, de az energiával hadilábon állunk, miközben mindenütt jelen van, csak a technológiánk nincs meg a felhasználásához.Egyik legnagyobb hátráltató tényező szűnik meg, ennek a megoldásakor.

Engem a James Webb űrtávcső érdekel már nagyon.. Biztos brutális lesz!

Az engem is, biztos bruta lesz, és nem lesz további halasztás.

Majd szoljatok akkor ha egyik pillanatrol a masikra kitudok ruccani a lokalis szuperkluszterbol, addig mas nem erdekel

Köszi ezt is! Jó téma, érdemes volt "összecsapni".
Kevesebb sci-fit kellene olvasnunk, és akkor kevésbé lenne feltűnő, hogy nem minden fenékig tejfel az űrkutatás fejlesztésében.
Egy-egy Hold és Mars kolónia, meg az űrturizmus lehet a közeljövőben revelatív erejű - hacsak fel nem találjuk közben a "nulltérben" való közlekedést.

jaja, gondoltam én is a közvetítőközegre, az 'fertőződik', csak hajnali kettőkor már nem akartam túlbonyolítani az írásom Mondjuk akkor is fura belegondolni, mivel alapjában a földi körülményekkel gondolkozunk, ahol a radioaktivitás elég csúnya és hosszútávú dolog, hova lesz a sugárzás, elgyengül? Vagy megszűnik? Ezért kérdeztem a távolságot is.

Fuh, eléggé retro kilencvenes éveket idéz az oldal Angolom sajna ezt a szintet még nem üti meg egy alapszintű közlésre elég (mert beszélgetésnek hunyorítva merném csak nevezni ), bár hivatalon kívül (mert ott nem akartam hibázni) azért viszonylag sok mindent sikerült már elintéznem. Úgyhogy ez jelenleg fejlesztés alatt.

hova lesz a sugárzás, elgyengül? Vagy megszűnik?

Ugyebár ahogy távolodsz, adott területre egyre kevesebb és kevesebb sugárzás jut. Ezt, ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, lehet elgyengülésnek nevezni.

Fuh, eléggé retro kilencvenes éveket idéz az oldal

Egen, a design finoman szólva is katasztrófa, főleg, amikor három km hosszan scrollozol, hogy eljuthass az oldal közepére...

A SpaceX kezében van minden remény a NASA nagyon lassan es rossz úton jár szvsz.

A SpaceX egyedül kevés. Én inkább egy nemzetközi dologban tudnám elképzelni a hold/mars/külső bolygók projektet. Az ISS-nél is többé kevésbé bevált, nem beszélve az anyagi oldaláról. De a legjobb egy nemzetközi állami es magán szektor kooperáció lenne, szépen felpörögne az űripar.

Cifu: ismét egy remek cikk, nagyon szépen köszönöm!

Lenne pár kérdésem:
- Mi alapján döntöd el, mi lesz a következő cikkben?
- Ehhez honnan szeded az anyagot?
- Van olyan megbízható oldal (lehet angol nyelvű is), amit napi szinten érdemes látogatni az információk miatt? Természetesen nem csak a NASA tervek érdekelnek.
- Meg akkor már az alapokat is átnézném, nem minden fogalom tiszta így elsőre. Ehhez hol találok anyagot? (Lehetőleg érthetően magyarázza el, ne kelljen hozzá atomfizikus diploma... )

Előre is köszönöm a segítséged!

- Mi alapján döntöd el, mi lesz a következő cikkben?

Két fő módszer van:
1.: Írok olyasmiről, ami engem érdekel, és nem nagyon találtam róla rendes magyar nyelvű anyagot, ilyen volt például az amerikai űrhajók új generációjáról szóló cikkpáros. Az elkezdett cikkek között most a szovjet/orosz űrhajózás van terítéken ebből a szempontból.
2.: Szembejön valami olyan téma egy fórumban / híroldalon, ami méltó arra, hogy egy kis szösszenetet írjak köré, mert úgy se nagyon fognak vele (normálisan) foglalkozni a hazai médiában. Ezeknél, mint ezen adott cikk esetében is, ott szerepel az oldal linkje a szövegben, hogy honnan jött az ihlet. Az elkezdett anyagok között a cubesat-ok témaköre mozgat meg, mert már idén is több száz ilyet küldenek fel, és ez csak bővülni fog, és eléggé robbanásszerűen határozza meg ma a fejlesztéseket...

- Ehhez honnan szeded az anyagot?

Általános források:
-Encyclopedia Astronautica
-Günther's Space Page
-SpaceFlight101
-NASASpaceFlight.com (a fórum szekciója is nagyon jó)
-/r/SpaceX
-RussianSpaceWeb.com
-ProjectRho / Atomic Rocket

A hírek terén pedig minden, ami szembe jön, a Nasawatch-tól kezdve a TheVerge-n át a Parabolic Arc-ig.

- Van olyan megbízható oldal (lehet angol nyelvű is), amit napi szinten érdemes látogatni az információk miatt? Természetesen nem csak a NASA tervek érdekelnek.

Csak egy oldal nincs. Ez az adott téma, amit itt feldolgoztam az Ars Technicán jött szembe, az amúgy nem rossz NasaSpaceFlight-on késve és kevésbé jól dolgozták fel, pedig ez nem jellemző rájuk. A SpaceX műhold-terveiről a fórumokban (NasaSpaceFlight.com SpaceX fórum és /r/SpaceX reddit fórum) sokkal többet lehet megtudni, mint a hírportálokról.

Szóval én is úgy vagyok vele, hogy szörfölök a neten, és néha szembe jönnek az infók, néha elkerülnek. Szuboptimális szituáció számomra is, mert ha nincs sok időm (és általában nincs), akkor simán átugrok amúgy érdekes és fontos információkat, amikre aztán később találok rá...

- Meg akkor már az alapokat is átnézném, nem minden fogalom tiszta így elsőre. Ehhez hol találok anyagot? (Lehetőleg érthetően magyarázza el, ne kelljen hozzá atomfizikus diploma... )

Ott fent vannak linkelve a kiindulási pontok.

Anno én az Encyclopedia Astronatica oldalról tanultam rengeteget, ezt bővítette a többi. Ha most akarsz ismerkedni a témával, a ProjectRho nagyon szépen átveszi az összes létező témakört, kezdve az orbitális manővertől a lakómodulok problémáin át a hőháztartásig. Irgalmatlan sok anyag van ott, embertelenül sok ábrával és képpel, sokszor érdekes linkekkel fűszerezve, közérthetően kifejtve, ráadásul régi Sci-fi novellákból, sorozatokból, filmekből vett példákkal fűszerezi őket. Ott inkább a türelem és szabadidő kérdése, hogy tényleg végigolvasod-e.

Ha nem is tökéletes kiindulási pont, de a Wikipédia sem rossz. például a Delta-V szócikk is érdekes, a fizika részét ha nem is akarod mélyen kielemezni, csak olvasd át, mi számít (tömeg és sebesség). Aztán innen kiindulva jön a többi szócikk, Delta-V budget, űrhajó-meghajtás, stb...

[ Szerkesztve ]

Köszi a cikket, ismét egy olvasmányos érdekes írás készült.

Rádiókabaré műsorunkon:
"DSG állomás és DST űrhajó rádióforgalma:
Á: Az Állomás és az Űrhajó sikeresen szétdokkoltak. Az állomás jó utat kíván az Űrhajónak a Mars felé!
Ű: Köszönjük, indítjuk az ion-hajtóműveket!
Ű-n egy óra múlva, legénység egymás közt: Ok fiúk, már tíz centire elhagytuk az állomást. Főnök, ott felejtettem a fogkefémet, visszaugorhatok érte?"

Az űrlifttel mi a helyzet?

Némi anyagtechnológiai áttörés kéne hozzá. Úgy boszorkányság szintjén...

A fő probléma, hogy több tízezer km hosszúnak kell lennie a kábelnek, aminek a saját súlyát el kell viselnie a nélkül, hogy elszakadna (a nagyságrend ~50GPa szakítószilárdság). Ez kb. tízszeresen lépi túl a ma ismert anyagok képességeit, a nanocsöves szénszálas anyagokban bíznak most az űrlift-támogatók...

A jelenlegi anyagokkal pl. Hold-űrliftet már tudnánk kivitelezni, csak ugye fizetőképes igény / befektető még nincs hozzá.

[ Szerkesztve ]

A centrifugalis ero nem tartja egy reszet a "kotelnek"?

Üdv

Ilyen és ehhez hasonló terveket 100ezrevel lehet olvssni.
A neve scifi irodalom.
Azt se vesszük komolyan és ezt sem szabad.
Ilyen egyszerű. 😊

Mi a véleményed a Copenhagen Suborbitals projektről? Szerintem sokkal értelmesebb mint a mi Pulink, nem is tudom hogy létezik-e még.

@MasterMark: Sokkal nagyobb a probléma, ugyanis ~36 000km (tehát GEO) magasságban kell lennie az ellensúlynak, ami feszesen tartja a kábelt.... Pont ez az, hogy a centripetális erő miatt iszonyatosan nagy a rá ható erő...

@Reno7: Régóta követem a CS-t, szimpatikus csókák, és tényleg abszolút minimalista elképzelésekkel dolgoznak, szép lépcsőzetesen, tehát okosak és ügyesek.

Ezzel együtt is nem hiszem, hogy a szuborbitális utazásoknál hatalmas sikerük lenne - ha egyszer a Blue Origin vagy a Virgin Galactic belelendül végre, és tényleg elkezdik árulni a jegyeket, akkor hozzájuk képest (teszem hozzá: sajnos) a CS aprócska kezdeményes csak, és aligha hiszem, hogy ha potenciális űrugró-aspiránsoknak választani lehet a Spica-1 vagy a New Shepard között, akkor sokan választanák a Spica-1-et...

Pont ezen gondolkoztam, ha az ellensúly geo magasságon van és követi a Föld adott pontját, vagyis megfelelő a kerületi sebessége, akkor azt nem kell se húzni se nyomni, hogy ott maradjon.
Viszont, ha ráakasztjuk a kötelet, akkor az le fogja rántani mint a huzat.
Ha a geost magasság felett van a test és közben húzzuk együtt a földdel körbe-körbe, akkor fogja a kötélerő körpályán tartani, mint egy parittya. Nyilván azért, be lehet játszani, hogy a távolság ne sokkal legyen nagyobb mint a geost, és a szükséges erő minimális legyen. Ebben az esetben lesz az, hogy amíg megy fel a kötél geostac-ig, addig csökken az adott rövidke szakasz súlya, a geostac feletti részen pedig a súlya kifelé fog mutatni az űrbe.

NASA rajongók figyelmébe ajánlanám ezt a klasszikus logós pólót.
NASA logós póló a műhelyben
Jön a tavasz ideje beújítani

Mars helicopter.

Lemondott a NASA új holdprogramjának vezetője.

Most (2020.01.28) visszaolvastam. Az egyik tétel:
"2018: Az EM-1 misszió, vagyis az Orion űrhajó egy összetett manőverekkel tarkított Hold körüli útja, személyzet nélkül"
Szerintem ez sem valósult meg, azaz egy év időtávra tervezett feladat három év alatt is alma... Szóval minek a terv, ha ennyi teljesül belőle?
Az 50% feletti overhead-re: ha a NASA így tervez és megvalósít, teljesen természetes, hogy ennyi ember van: ha egyre több tervet egyre több alkalommal át kell dolgozni, arra bizony kell erőforrás.
Más megközelítéssel: ha okos és tettre kész embereket gyűjtenek össze, majd nem hagyják, hogy produktív munkát végezzenek, mert mindig van valamilyen fék (döntésre várakozás, új ember új elképzelésekkel, államok közötti egyeztetés arról, hol és mi valósuljon meg, vállalatok közötti marakodás, ki és mit valósíthat meg stb.), ne csodálkozzanak, ha elkezdenek "álmodozni" (tervezgetni).
Egyre inkább az az érzésem, hogy a NASA célja semmi más, minthogy értelmes embereket egy helyre gyűjtve parkoltassanak, annak érdekében, hogy ha bármi sürgősen elvégezni való feladat merülne fel (háború stb.), ne kelljen időt vesztegetni az összegyűjtésükre, összeismertetésükre, hanem egy összeszokott csapat álljon szemben a kihívással.

[ Szerkesztve ]