jaja, gondoltam én is a közvetítőközegre, az 'fertőződik', csak hajnali kettőkor már nem akartam túlbonyolítani az írásom Mondjuk akkor is fura belegondolni, mivel alapjában a földi körülményekkel gondolkozunk, ahol a radioaktivitás elég csúnya és hosszútávú dolog, hova lesz a sugárzás, elgyengül? Vagy megszűnik? Ezért kérdeztem a távolságot is.

Fuh, eléggé retro kilencvenes éveket idéz az oldal Angolom sajna ezt a szintet még nem üti meg egy alapszintű közlésre elég (mert beszélgetésnek hunyorítva merném csak nevezni ), bár hivatalon kívül (mert ott nem akartam hibázni) azért viszonylag sok mindent sikerült már elintéznem. Úgyhogy ez jelenleg fejlesztés alatt.

hova lesz a sugárzás, elgyengül? Vagy megszűnik?

Ugyebár ahogy távolodsz, adott területre egyre kevesebb és kevesebb sugárzás jut. Ezt, ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, lehet elgyengülésnek nevezni.

Fuh, eléggé retro kilencvenes éveket idéz az oldal

Egen, a design finoman szólva is katasztrófa, főleg, amikor három km hosszan scrollozol, hogy eljuthass az oldal közepére...

A SpaceX kezében van minden remény a NASA nagyon lassan es rossz úton jár szvsz.

A SpaceX egyedül kevés. Én inkább egy nemzetközi dologban tudnám elképzelni a hold/mars/külső bolygók projektet. Az ISS-nél is többé kevésbé bevált, nem beszélve az anyagi oldaláról. De a legjobb egy nemzetközi állami es magán szektor kooperáció lenne, szépen felpörögne az űripar.

Cifu: ismét egy remek cikk, nagyon szépen köszönöm!

Lenne pár kérdésem:
- Mi alapján döntöd el, mi lesz a következő cikkben?
- Ehhez honnan szeded az anyagot?
- Van olyan megbízható oldal (lehet angol nyelvű is), amit napi szinten érdemes látogatni az információk miatt? Természetesen nem csak a NASA tervek érdekelnek.
- Meg akkor már az alapokat is átnézném, nem minden fogalom tiszta így elsőre. Ehhez hol találok anyagot? (Lehetőleg érthetően magyarázza el, ne kelljen hozzá atomfizikus diploma... )

Előre is köszönöm a segítséged!

- Mi alapján döntöd el, mi lesz a következő cikkben?

Két fő módszer van:
1.: Írok olyasmiről, ami engem érdekel, és nem nagyon találtam róla rendes magyar nyelvű anyagot, ilyen volt például az amerikai űrhajók új generációjáról szóló cikkpáros. Az elkezdett cikkek között most a szovjet/orosz űrhajózás van terítéken ebből a szempontból.
2.: Szembejön valami olyan téma egy fórumban / híroldalon, ami méltó arra, hogy egy kis szösszenetet írjak köré, mert úgy se nagyon fognak vele (normálisan) foglalkozni a hazai médiában. Ezeknél, mint ezen adott cikk esetében is, ott szerepel az oldal linkje a szövegben, hogy honnan jött az ihlet. Az elkezdett anyagok között a cubesat-ok témaköre mozgat meg, mert már idén is több száz ilyet küldenek fel, és ez csak bővülni fog, és eléggé robbanásszerűen határozza meg ma a fejlesztéseket...

- Ehhez honnan szeded az anyagot?

Általános források:
-Encyclopedia Astronautica
-Günther's Space Page
-SpaceFlight101
-NASASpaceFlight.com (a fórum szekciója is nagyon jó)
-/r/SpaceX
-RussianSpaceWeb.com
-ProjectRho / Atomic Rocket

A hírek terén pedig minden, ami szembe jön, a Nasawatch-tól kezdve a TheVerge-n át a Parabolic Arc-ig.

- Van olyan megbízható oldal (lehet angol nyelvű is), amit napi szinten érdemes látogatni az információk miatt? Természetesen nem csak a NASA tervek érdekelnek.

Csak egy oldal nincs. Ez az adott téma, amit itt feldolgoztam az Ars Technicán jött szembe, az amúgy nem rossz NasaSpaceFlight-on késve és kevésbé jól dolgozták fel, pedig ez nem jellemző rájuk. A SpaceX műhold-terveiről a fórumokban (NasaSpaceFlight.com SpaceX fórum és /r/SpaceX reddit fórum) sokkal többet lehet megtudni, mint a hírportálokról.

Szóval én is úgy vagyok vele, hogy szörfölök a neten, és néha szembe jönnek az infók, néha elkerülnek. Szuboptimális szituáció számomra is, mert ha nincs sok időm (és általában nincs), akkor simán átugrok amúgy érdekes és fontos információkat, amikre aztán később találok rá...

- Meg akkor már az alapokat is átnézném, nem minden fogalom tiszta így elsőre. Ehhez hol találok anyagot? (Lehetőleg érthetően magyarázza el, ne kelljen hozzá atomfizikus diploma... )

Ott fent vannak linkelve a kiindulási pontok.

Anno én az Encyclopedia Astronatica oldalról tanultam rengeteget, ezt bővítette a többi. Ha most akarsz ismerkedni a témával, a ProjectRho nagyon szépen átveszi az összes létező témakört, kezdve az orbitális manővertől a lakómodulok problémáin át a hőháztartásig. Irgalmatlan sok anyag van ott, embertelenül sok ábrával és képpel, sokszor érdekes linkekkel fűszerezve, közérthetően kifejtve, ráadásul régi Sci-fi novellákból, sorozatokból, filmekből vett példákkal fűszerezi őket. Ott inkább a türelem és szabadidő kérdése, hogy tényleg végigolvasod-e.

Ha nem is tökéletes kiindulási pont, de a Wikipédia sem rossz. például a Delta-V szócikk is érdekes, a fizika részét ha nem is akarod mélyen kielemezni, csak olvasd át, mi számít (tömeg és sebesség). Aztán innen kiindulva jön a többi szócikk, Delta-V budget, űrhajó-meghajtás, stb...

[ Szerkesztve ]

Köszi a cikket, ismét egy olvasmányos érdekes írás készült.

Rádiókabaré műsorunkon:
"DSG állomás és DST űrhajó rádióforgalma:
Á: Az Állomás és az Űrhajó sikeresen szétdokkoltak. Az állomás jó utat kíván az Űrhajónak a Mars felé!
Ű: Köszönjük, indítjuk az ion-hajtóműveket!
Ű-n egy óra múlva, legénység egymás közt: Ok fiúk, már tíz centire elhagytuk az állomást. Főnök, ott felejtettem a fogkefémet, visszaugorhatok érte?"

Az űrlifttel mi a helyzet?

Némi anyagtechnológiai áttörés kéne hozzá. Úgy boszorkányság szintjén...

A fő probléma, hogy több tízezer km hosszúnak kell lennie a kábelnek, aminek a saját súlyát el kell viselnie a nélkül, hogy elszakadna (a nagyságrend ~50GPa szakítószilárdság). Ez kb. tízszeresen lépi túl a ma ismert anyagok képességeit, a nanocsöves szénszálas anyagokban bíznak most az űrlift-támogatók...

A jelenlegi anyagokkal pl. Hold-űrliftet már tudnánk kivitelezni, csak ugye fizetőképes igény / befektető még nincs hozzá.

[ Szerkesztve ]

A centrifugalis ero nem tartja egy reszet a "kotelnek"?

Üdv

Ilyen és ehhez hasonló terveket 100ezrevel lehet olvssni.
A neve scifi irodalom.
Azt se vesszük komolyan és ezt sem szabad.
Ilyen egyszerű. 😊

Mi a véleményed a Copenhagen Suborbitals projektről? Szerintem sokkal értelmesebb mint a mi Pulink, nem is tudom hogy létezik-e még.

@MasterMark: Sokkal nagyobb a probléma, ugyanis ~36 000km (tehát GEO) magasságban kell lennie az ellensúlynak, ami feszesen tartja a kábelt.... Pont ez az, hogy a centripetális erő miatt iszonyatosan nagy a rá ható erő...

@Reno7: Régóta követem a CS-t, szimpatikus csókák, és tényleg abszolút minimalista elképzelésekkel dolgoznak, szép lépcsőzetesen, tehát okosak és ügyesek.

Ezzel együtt is nem hiszem, hogy a szuborbitális utazásoknál hatalmas sikerük lenne - ha egyszer a Blue Origin vagy a Virgin Galactic belelendül végre, és tényleg elkezdik árulni a jegyeket, akkor hozzájuk képest (teszem hozzá: sajnos) a CS aprócska kezdeményes csak, és aligha hiszem, hogy ha potenciális űrugró-aspiránsoknak választani lehet a Spica-1 vagy a New Shepard között, akkor sokan választanák a Spica-1-et...

Pont ezen gondolkoztam, ha az ellensúly geo magasságon van és követi a Föld adott pontját, vagyis megfelelő a kerületi sebessége, akkor azt nem kell se húzni se nyomni, hogy ott maradjon.
Viszont, ha ráakasztjuk a kötelet, akkor az le fogja rántani mint a huzat.
Ha a geost magasság felett van a test és közben húzzuk együtt a földdel körbe-körbe, akkor fogja a kötélerő körpályán tartani, mint egy parittya. Nyilván azért, be lehet játszani, hogy a távolság ne sokkal legyen nagyobb mint a geost, és a szükséges erő minimális legyen. Ebben az esetben lesz az, hogy amíg megy fel a kötél geostac-ig, addig csökken az adott rövidke szakasz súlya, a geostac feletti részen pedig a súlya kifelé fog mutatni az űrbe.

NASA rajongók figyelmébe ajánlanám ezt a klasszikus logós pólót.
NASA logós póló a műhelyben
Jön a tavasz ideje beújítani

Mars helicopter.

Lemondott a NASA új holdprogramjának vezetője.

Most (2020.01.28) visszaolvastam. Az egyik tétel:
"2018: Az EM-1 misszió, vagyis az Orion űrhajó egy összetett manőverekkel tarkított Hold körüli útja, személyzet nélkül"
Szerintem ez sem valósult meg, azaz egy év időtávra tervezett feladat három év alatt is alma... Szóval minek a terv, ha ennyi teljesül belőle?
Az 50% feletti overhead-re: ha a NASA így tervez és megvalósít, teljesen természetes, hogy ennyi ember van: ha egyre több tervet egyre több alkalommal át kell dolgozni, arra bizony kell erőforrás.
Más megközelítéssel: ha okos és tettre kész embereket gyűjtenek össze, majd nem hagyják, hogy produktív munkát végezzenek, mert mindig van valamilyen fék (döntésre várakozás, új ember új elképzelésekkel, államok közötti egyeztetés arról, hol és mi valósuljon meg, vállalatok közötti marakodás, ki és mit valósíthat meg stb.), ne csodálkozzanak, ha elkezdenek "álmodozni" (tervezgetni).
Egyre inkább az az érzésem, hogy a NASA célja semmi más, minthogy értelmes embereket egy helyre gyűjtve parkoltassanak, annak érdekében, hogy ha bármi sürgősen elvégezni való feladat merülne fel (háború stb.), ne kelljen időt vesztegetni az összegyűjtésükre, összeismertetésükre, hanem egy összeszokott csapat álljon szemben a kihívással.

[ Szerkesztve ]