üzenetek

hozzászólások


vince
(őstag)

A kisdobos/úttörő felszerelés számomra legkedvesebb, a cikkből kimaradt (még csak az első három oldalon rágtam át magam) része a síp fonott zsinórja, amit olyan menőn lehetett lógatni a váll-laptól a mellényzsebig, sőt variálható is volt azzal, hogy az azonos vagy ellentétes zsebbe tetted a sípot :D


cappa72
(nagyúr)
Blog

Jóóóó! :C Tesszik' !
Ha majd az agyam regisztereiből előjönnek a halovány emlékek, dobálok belőle párat ide.


Tengri
(senior tag)

Köszönöm!
Jó esett egy kis nosztalgia.

Talán még emlékeztek rá:

A kisdobosok 6 pontja:

A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának
A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait
A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait
A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik
A kisdobos edzi testét és óvja egészségét
A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére

Az úttörők 12 pontja:

Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
Az úttörő igaz, hű barát.
Az úttörő bátor és fegyelmezett.
Az úttörő szereti és védi a természetet.
Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.


pulutodurumo
(őstag)
Blog

A fém építőkészlet! Nekünk cseh(szlovák) Merkur volt, két vagy három szett. Nagyon szerettem...
Ezt reklámozták a kisebb készleteken, évekig vágyakoztam utána. :)


updog
(senior tag)
Blog

Az én emlékeim ugyan 89-90 környékéről kezdődnek (a mai napig esküdözöm, hogy középső csoportos ovisként láttam a konvojban kivonuló oroszokat, tankokkal, teherautókkal meg minden - szerintem lehet hogy tényleg nem csak álmodtam, tekintve hogy pont az ukrán határ felé menet laktunk) de a '90-es években felnövő gyerekként azért jónéhány átfedés jutott eszembe (persze főleg már csak a tárgyi emlékekkel kapcsolatban).

A klasszikus diavetítő nagy kedvenc volt, és a fémépítő játék is. A holdrakétához hasonló, lemezből préselt négykerekű (vagy lánctalpas?) holdkompra is emlékszek. Ha valaki fogékony erre, Keszthelyen van egy játékmúzeum, sok évtizedre visszamenőleg összegyűjtve ezek a "klasszikusok".

Nagyon sokáig nálunk is úgy volt a banán, narancs, hogy mamáék a Mikulás-csomagba rejtettek egy fél kilót (mellé a kötelező földimogyoró!), és ezzel kb. le volt tudva az éves déligyümölcs-fogyasztás.

Szintén egész sokáig, csak egy bolt (ÁFÉSZ!) volt a faluban, bőven a rendszerváltás után is kb. kenyér, tej, párizsi, meg 1-2 tartós cikk volt a kínálat. Volt az előtérben 2 kávédaráló, amiket soha senki nem láttott használatban, meg mellettük egy jó kis szocreál mérleg (hogy miért volt az kint az előtérben, a mai napig rejtély számomra).

Ugye a vidék amúgy is mindig lassabban változik, de egész komoly berögződés, hogy szüleim még a 2000-es évek elején is azt mondták, lemegyünk a tanácsházára, amikor a polgármesteri hivatalban kellett valamit intézni.

Köszönöm az írást, jó volt olvasni :R


arnyekxxx
(veterán)

amikor megnézted a moziban az ET.-t és el se hitted, hogy azok a játékol Elliot szobájában nem a SW forgatásáról áthozott kellékek hanem mindenki által megvehető bolti játékok...


E.Kaufmann
(addikt)

Nekem is rémlik még hogy nagy szó volt a banán, pedig több mint 10-el vagyok fiatalabb. Szerintem másabb is volt az íze.
Az óvodában felénk volt ilyen nagy üveges konzervipari őszibaracklé, ami finom volt.
Sajnálom még, hogy eltűntek az ilyen szifonhab adalékok amivel puncs és csoki ízű habot lehetett készíteni.
Környéken készült egy minőségibb dobozos vanilia jégkrém, valamint pálcikás emberke kalappal. Ahhoz hasonló vanilia alap van most pl a McFreez-ben.
Amit viszont nem értek, hogy a fenébe élte túl a rendszerváltást a delikát? Azt joggal moshatta volna el :D

[ Szerkesztve ]


Degeczi
(nagyúr)

Munka közben nem lehet ilyen hosszú írást végigolvasni, de amit belenézve láttam, azzal mind egyetértek! :R

Olyan aprósággal is, h külön megemlíted a Lada meredekebb szélvédőjét (sokan hajlamosak nosztalgikusan említve, h régen bezzeg nem volt klíma az autókban - azt azonban kifelejtve, h nem is voltak olyan üvegkatlanok, mint ma), vagy hogy valóban jó volt a Parabola (legalábbis Árkus haláláig, mert utána szégyen)


E.Kaufmann
(addikt)

Még Hofi is megemlékezett, hogy (Szuhai?) Balázs átment nevettetőből nevelővé a csonka gúlában :)

[ Szerkesztve ]


Degeczi
(nagyúr)

Igen, sajnos, ő volt az (pedig Hiszékeny Úrként még kedveltem a Zsebtv-.ben)


sztanozs
(veterán)
Blog

Wow, nem semmi visszaemlékezés. Annyi jutott csak eszembe, hogy a MN napja Szeptember 29-e volt. Ugyan Aug 20-án volt egy csomó katonai bemutató, meg akkor van/volt a tisztavatás, de az "igazi" katonai nap egy hónappal később volt. Mivel én katonai környezetben nőttem fel, nekünk aznap mindig egyéb foglalkozás volt (pl számháború, ügyességi játékok, csapatversenyek).

wiki:
1951.09.29 – A Minisztertanács határozatot hozott a „Néphadsereg napjá”-nak bevezetéséről, illetve megünnepléséről. (a pákozdi győzelem emlékére).

megjegyzés:
A rossz nyelvek szerint valójában nem a pákozdi csata, hanem az akkori hadügyminiszter (?) születésnapja "emlékére" tették aznapra...

[ Szerkesztve ]


E.Kaufmann
(addikt)

Sok színész és előadó volt, aki csalódást okozott, vagy azért mert maga akart vicceskedni és már nem engedett a profiknak, esetleg ki is égett, vagy rossz szakik társaságába került.
Szerintem ez elmondható sok ma élőről is, pl Gálvölgyi, Kern, Reviczky (bár ő utóbbi nem igazán humorista, de néha voltak jó humoros szerepei). Volt amikor nagyon jók voltak, de sokat ripacskodtak-nak is. Szegény Reviczky-t azért is hoztam fel, mert egyszer majdnem nekimentem :D Fórumban volt randim, de előtte még a helyi drogériából vettem volna, valamit :) , de késésben voltam, viharoztam ki, majdnem elütöttem egy idős kopasz úriembert, aztán jobban megnézem, a Gábor művészúr :) , viszont mivel siettem csak egy gyors elnézéstkérés volt aztán viharoztam tovább.

[ Szerkesztve ]


Victoryus
(addikt)
Blog

Régen minden jobb volt... Én is akkor voltam gyerek. Nem volt ekkora dőzsölés, pocsékolás, mint most. A hús még az volt, nem szója meg egyéb fos. Nem volt minden tele mesterséges anyagokkal, vagy jóval kevesebb mértékben.
Nem voltak ekkora különbség az életszínvonalban. Akkor is loptak persze, de nem ennyire pofátlanul. Megbecsült volt a munka, az orvosok, tanárok stb. Nem káromkodtak az emberek, voltak még igazi barátok. Ma már nincsenek, mindenki csak érdekbarát. Lehet azt hiszed, neked még vannak igaziak, de majd ha bajban leszel kiderül.


Narxis
(nagyúr)
Blog

+1


D1Rect
(félisten)
Blog

Lol.


Argos
(őstag)
Blog

Jól összeszedett, remek írás! Ötletes választás volt, hogy egy naptári éven keresztül mutattad be, az akkori magyar valóságot - egy boldog! gyerek szemszögéből.

Ugyan, cirka egy évtizeddel közelebbről származnak a gyerekkori emlékeim - lévén a módszerváltás idején lettem áltsulis - de, ahogy fentebb doeeg is írta, ennek ellenére rengeteg közös pont felsejlett.
A kisdobos/úttörő dolgokat leszámítva, szinte mindegyik bekezdésedre tudnék tételesen reflektálni a saját kis életemből megmaradt, emlékezetes momentumokkal, dolgokkal, személyekkel.
Egy dolog viszont bizonyos. Boldog gyerekkorom volt! Szerényen éltünk - Édsanyám, helyi tanítónéniként egyedül nevelt a húgomat és engem, apám korai halálát követően -, de összességében mégis boldogan!
Nyilván nem volt meg mindenünk, amit szerettünk(?) volna, de igazából egyáltalán nem éreztem és mai napig nem fedezek fel az emlékekben olyat, hogy égető hiányunk lett volna bármilyen téren is.
Az meg, hogy valamiért is toporzékolva verjük a s*ggünket a bolt padlójához, elképzelhetetlen lett volna. Nem az, hogy jóanyámtól megkaptam volna a fülest, de még a boltosnénitől is. És nem feljelentettem volna őket, hanem szipogva megtanulom, hogy ezt ne! Mindemellett nem sokszor emeltek rám kezet, pedig vásott egy kölök voltam. Példának okáért, az egyik tesitanárom Horváthné - igazi NDK-s birkózónő egy SS tisztbe oltva -, ő sose ütött meg. Ő szimplán hozzánk vágta a 27 darabos kulccsomóját.. :D Mégis imádtuk.

A leginkább megmaradt életérzés számomra az, hogy összetartás volt. Minden téren. Gyerekek és felnőttek közt egyaránt.
Dezső tud íjat készíteni, az udvarukon álló mogyoróbokor vesszejeiből? Ő volt az ügyeletes ellátó a rézbőrűeknél. Ákosnak van labdája? Csókolom kijöhet játszani Áki? Büntetésben van, a magatartás feketepont miatt, most nem... Azé' a labdát ide teccene' adni..? :)
Bélabá ért a piktorkodáshoz? Bélukám, van egy kis söröm, meg háztájim, meg lenne egy kis meszelés a konyhában.. Betonozás? Jancsi gyere mán', lesz gulyás meg pájinka.
Legközelebb meg vice versa. Nem kellett a szakikat kergetni, meg hónapokat várni. Ki mihez konyított valamelyest - vagy nem, de ment és segített. Tudván, hogy ha ő szurul majd rá, lesznek segítő kezek.

Az egyik legemlékezetesebb kalákaként, az maradt meg, amikor a miénkre merőleges utcát betonozták le. Nagyjából azzal a technikával, amivel a régi autópályákat említetted. Szóval betonkockák. Nem ám közbeszerzés, meg fő-vállalkozó - al-vállalkozó - al-al-vállalkozó - Gyula. Nem, a környékbeliek szépen összefogtak és a saját két kezükkel/lapátjukkal megoldották maguknak. Akkor még igen kisgyerek voltam, de tisztán emlékszem, hogy a munka végeztével és a beton kiszáradása után, a vadonatúj úton hosszú métereken fel voltak állítva az asztalok, az asszonyok, lányok serénykedése nyomán dugig rakva minden földi jóval, sörrel, borral pálinkával és úgy ünnepelte meg a nép jómagát, az elvégzett munka örömére.
(Jóval idősebb koromban, amikor már esetenként mi is áldoztunk az italozás oltárán - itt jegyezném meg, hogy Borsodiból is többféle volt ám! Zöld üveges, meg barna üveges! :D -, hazafele azon versenyeztünk, hogy ki hány kockát tud mentében végigpössenteni.. :D )

Nyilván akkor is voltak renitens, maguknak való, rossz szándékú egyedek, de azokkal nem foglalkoztunk. Mi gyerekként legalábbis biztos nem. Döncike hülye volt? Duzzog? Hát, tegye.. Majd, ha elmúlt, újra bekéredzkedhet a csapatba, aztán ha úgy volt, márpedig legtöbbször úgy volt, vissza is jöhetett.

Csapat. De, mégugyan'. Volt akkoriban a kastélykertben a kultúrház/könyvtár mögött egy salakpálya - mára már bitumennel borítva, jószerével elhagyatottan... -, ahol ki volt alakítva egy kispályás focis rész, meg két kosárpálya, a hatalmas századéves gesztenyefák alatt. Nos, kora tavasztól késő őszig, kiváltképp nyári szünidőben a salak - mi csak így hívtuk -, álló nap tömve volt. És rendesen sorba kellett állni, hogy be tudj menni rúgni avagy dobálni a bőrt. Igazi közösségi élet folyt akkor ott, haveri körök, csajos pletyózás, csajozás!! Egész nap kint a szabadban, jó levegőn, sportolva, 20-40 gyerek átlagban, barátok, barátnők, osztálytársak, még a környéző falvakból is. Fiúk, lányok, kisebbek, nagyobbak, együtt! Persze, tökmagként nem álltál a ranglétra tetején, de idővel egy-két jó csel, egy klafa ziccer, három pontos után, azért ki lehetett vívni a respektet. Na, márhogy legközelebb kaptál egy-egy passzt te is a nagyobbaktól.. Aztán, idővel ugye te lettél a nagy. :)
Esténként hazaérve meg, szülők szörnyülködő tekintetétől kísérve, mocskosan plezúrosan, vacsora előtt vonultál a fürdőszobába, levakarni a napi adag koszt magadról. Azután meg lapátolni ki a salakot a kádból..
De jó is volt.. :)

Első sorban ezek és a hasonlatosan kellemes élmények maradtak meg bennem a múlt évezred gyerekkorából. Meg még megannyi rengeteg mókázás, csínytevés, öröm, bánat amikről oldalakat lehetne firkálni.. de, már így is elég hosszúra nyújtottam.

Köszönöm még egyszer az irományt, jól esett kicsit visszarévedni a múltunkba. :R


t72killer
(titán)
Blog

A cikkhez: köszi a nosztalgiát!

Az emberi oldala vegyes, voltak azért akkoriban is disznóságok - viszont nem csak akkor lehetett kertes házad normális környéken, ha sztárprogramozó színiorjávadeveloper voltál. Az élet nem volt ekkora rohanás, mint manapság - senki se halt bele abba, hogy nem kapja 5percenként az updéteket az okostelefonjára.

Műanyagból pedig kb 95%-al kerülhetett kevesebb a természetbe - viszont itt meg is érkeztünk az árnyoldalhoz: akkoriban még nem tudtuk, mekkora balhé lesz az elhajigált szemétből és én bizony még a 90es évek elején is emlékszem olyan erdélyi kirándulásra, ahol a helyi túravezetők a műanyagzsákba gyűjtött tábori szemetet szimplán ott hagyták egy tisztáson. Valszleg azóta is ott van...

A dohányzó hivatalok és vasúti kocsik sem hiányoznak.

Összességében hiába nőttem fel kb a számítástechnikával együtt, sztem nem kapnék instant szívinfarktust, ha egy időgéppel a 80as évek elejére teleportálnának.


gippazoid
(senior tag)

Fagylalt porok is voltak! :)


Snoop-y
(veterán)

:C :R
Es a menzaval mi van? Mai napig keresem a csokiontetes piskotat :O

En egy (mod: hatossal) vagyok fiatalabb meg en nagyfaluban nottem fel de sok kozos emlekunk van :D
Nekem sok meno cuccom volt mert apam "maszek villanyszerelo" volt plusz jartak fusizni a dohanybolt vallalathoz. Nagymamam meg a Hofeherke Ruhazati Boltban volt elado kesobb atalakultak es ok lettek az elso Levis markabolt :K Amikor bementem meglatogatni mindig a raktarban jatszottam bujkaltam a sok felakasztott ruha kozott. Ott is ment a pult alol elados okossag meg a boltok kozott a cserebere Trialosok (akkor meg Trial jatekboltnak hivtak oket) elraktak a jatekot ok meg a farmert :D

[ Szerkesztve ]


gippazoid
(senior tag)

Szuper írás, jó volt olvasni!

A karácsony sokkal bensőségesebb volt, mint ma!
Nyugalom, izgalmakkal teli várakozás. A Süsü ment általánban szenteste, amíg néztem, addig csempészték be a szüleim az ajándékot a fa alá. A karácsonyfákat a helyi falusi bolt árulta, szüleim azonnal mentek amikor megérkezett a szállítmány és mindig valami óriási, gyönyörűséges fával jöttek haza. Betették egy olyan helyiségbe a házban amiben nem volt fűtés és nem is használtuk semmire. Oda jártunk tesómmal gyönyörködni a fában és élvezni az intenzív fenyőillatot.
A befaragáson mindig összevesztek. 3-4m belmagasságú volt a ház és előfordult hogy a plafonig ért a fa!
Lengyel égősorunk volt, csak sárga, narancs és lila izzókkal. Valami csodálatos színe volt a háromnak együtt és olyan erős fénye volt hogy olvasni lehetett mellette. Mikor jöttek a kínai mini izzós vackok, csak néztem, hogy ez meg mi...
Sajnos pótizzó nem volt kapható hozzájuk, adtak 2-3 darabot de az évek során elfogyott. A magyar karácsonyfa izzó pedig nem volt jó, más feszültségre tervezték, azonnal kiégett mert többet kapott ebben az égősorban.
A karácsonyfán voltak csillagszórónak kinevezett ágak. Alig lehetett kapni, a legnagyobb ritkaság pedig a figurális csillagszóró volt (karika, négyzet, deltoid). Vettünk a KGST piacon lengyel csillagszórót, de nedves volt és csak füstölgött. Vettünk szovjet csillagszórót is, annak meg akkor volt a lángja, hogy meggyújtotta az ágnak a végét, amire fel volt akasztva.

Az a mikulás készítés az nekem is meg volt, de már teljesen kiesett, köszi hogy eszembe juttattad!

A lemezárugyár játékainak nagy részével csak nem működő állapotban találkoztam. Kovaköves (flintstone, hehe) pisztolyom nekem is volt, még érzem a szagát szikra után, kicsi füstöt is adott ki magából.
A banánért sorba kellett álni a megyeszékhelyen, ahová beautóztunk. Minden családtag sorba állt így sikerült 3-4 kilót venni decemberben, aztán legközelebb majd következő decemberben.

A boltban a mérleg biztos törvényi előírás volt, hogy ellenőrizhessék a boltost.
A kávédarálókat sokszor láttam aktív használatban, 3 fázis kellet nekik spéci csatlakozóval és most is a fülemben van a hangjuk!
Kenyérből általában kevés volt, kora délutánra elfogyott vagy eleve száraz volt. Hofi poénkodott is vele: "az a jó, az már kész van".

[ Szerkesztve ]


Auratech
(őstag)
Blog

Munkám vége felé beleolvastam az írásba. Szívesen elolvasom estefelé. Jó a stílus.
Köszi!


E.Kaufmann
(addikt)

Kávédaráló. Jól eltűntek, legalább is a környékünkről a boltokból a rendszerváltás után. Egy bükki nyaralásból szinte csak a kávédaráló képe/illata maradt meg 4-5 éves koromból. Meglepődtem, mikor 15 éve egy szlovák hyper pénztáraival szemben megláttam megint, és érezni is lehetett, még aktívan használták. Van aki utálja a kávé erős szagát, de én imádtam.


Snoop-y
(veterán)

Bar en svajcban elek most a Coop-ban ugyanugy ott diszeleg a kavedaralo pont multheten jutott eszembe mondom basszus ez olyan mint Rakoskereszturon a Turi ABC (ami mar modern nev mert elotte Kozert volt)


E.Kaufmann
(addikt)

A mi környékünkről bizony kikoptak.


Argos
(őstag)
Blog

Régi vicc:
- Mi a hasonlóság Julcsi és a kisbolt között?
- Régen csemege, ma közért.
:P

Nálunk is volt anno az AFÉSZ-ban kávédaráló, a hangja, az illata szintúgy megvan a mai napig. :)

Másik, ami eszembe ötlött, akkoriban nem volt minden sarkon, lottózó, szerencsejáték terminál, se mobilapp, stb.
Így, Édsapám és esetenként, amikor én is vele tarthattam, a megyeszékhelyre - kb. 30-40 km - vonatoztunk el, feladni az adott heti totó/lottó szelvényt.
Nagy ritkán betértünk egy brassóira az egyik talponállóba, majd hazaérve lesütött szemekkel mondtuk, hogy most annyira nem vagyunk éhesek, mikor Édsanya invitált minket az ebédhez.. :B


Tengri
(senior tag)

Tényleg a kávédaráló. A régi ABC-k. Vidéki gyerekként elmondhatom, hogy ami biztosan jobb volt az a bizalom. Anyámék leküldtek az ABC-be tejért, kenyérért, élesztőért, zaláért szódapatronért és ha hiányzott 50 fillér az sem volt gáz mert a pénztáros ismerte anyámat (az egész környéket) és később "leboltolta" vele.

A régi Videoton TV és a hétfőnkénti adásszünet.
Pajtás újság, nyári táborok...hmmm

[ Szerkesztve ]


Tengri
(senior tag)

"Összességében hiába nőttem fel kb a számítástechnikával együtt, sztem nem kapnék instant szívinfarktust, ha egy időgéppel a 80as évek elejére teleportálnának."

Részben azért lenne jó mert találkozhatnánk újra azokkal az emberekkel akikkel már sajnos nem tudunk beszélgetni...


Argos
(őstag)
Blog

Való igaz. Akikkel már sajnos nem tudunk vagy csupán csak már jó ideje nem tettük.

Szívesen visszatérnék.
Mondjuk egy jó kis sulidiszkóra. Első sorban a farsangira ugye. :)
Mekkora bulik voltak azok... Alsósként és felsősként is egyaránt. Csak már kissé más aspektusból.
Sz*rosként rohangáltunk, őrjöngtünk, szórtuk ezerrel a konfettit, húzogattuk a csajok haját, meg toltuk be a 'parti-szendvicset' (zsúrkenyér, szalámi, tojás, uborka, reszelt sajt, pirosarany), kisüveges Márka-kólát, mondjuk én a meggyeset preferáltam. De, kóla volt az mind. Csípett, színes volt, meg volt valami íze és lehetett szépeket büfizni tőle. :)
( Amit ma kapni, az borzalmas. Lehet akkor is ilyen volt, de más nem nagyon volt. Így szerettük.)

'Érett' felső tagozatosként meg hosszú tömött sorokban vártunk a tornaterem szélén sorakozó padokon, hogy végre jöjjön egy lassú szám és ne merjük mégse felkérni a kiszemelt kislányt... :B
Sose felejtem az osztályfőnököm, Évanéni tekintetét, mikor a villogó diszkófényekben megpillantotta az egy szem lányát, ahogy épp tele van vele a kezem meg a szám... :D

mod.: Be is raktam hirtelen felindulásból egy akkori diszkómix-et! :C

[ Szerkesztve ]


llax
(senior tag)

Éppen csak belenézegettem, de megy a nyugodt körülmények között, egy szuszra olvasandók közé :)

A tárgyalt korszakba én már csak a kisdobos szintig kóstoltam bele :)
Nagyon sok tárgyalt elem és életmódi dolog (szokás) faluban (ez-az máshol is) '89 után is fennmaradt néhány évig.

A korszak (főleg végének - kellett VHS is) érdekes elemei voltak a "nénis" filmek, ahol minden résztvevő hangját (jellemzően) ugyanaz a férfi narrátor fordította monoton hangon, még az egyéb vokális, nem verbális összetevőket is :)


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Fotózáshoz: amikor megjelentek a színes filmek, választhattál, hogy 19, 21 vagy 24 DIN-es filmet kérsz. Asszem a színek telítettségéhez volt köze...


mephi666
(nagyúr)
Blog

én 37 leszek idén, alföld közepén kis faluban nőttem fel, de nekem is vannak emlékeim, hogy az óvoda ablakából láttunk harckocsikat :K 89ben kezdtem az általános iskolát, tehát ez még akkor a rendszerváltás előtt volt... ami még nagyon rémlik: majáliskor/gyereknapkor kijárt az egész iskola egy közeli "tóhoz" (ami csak egy kiszáradt meder volt, de nővéremék még fürödtek benne kb 10 évvel korábban) és ott volt mindenféle csoportos játék: nagyobbaknak számháború :K nem busszal mentünk, hanem teherautók platóján :DDD

ui: az írásból most csak az 1. oldalra volt időm, ez ilyen visszatalálós komment is :) áfész volt nálunk is: daráló azért volt, mert csak szemes kávét lehetett kapni és ott darálta mindenki magának (másik daráló meg cukornak/diónak/máknak?) ...képeket végigpörgettem: lemezgyári diavetítő sok helyen volt, de nekünk ilyen szögletes műanyag volt már :K a "konstruktőr" építőjáték is ismerős (már pár éve lecsaptam egyre a vaterán, hogy jó lesz az alig 3éves fiunknak :D ) ...donald kacsa meg turbo rágó szintén :K a mozi nálunk is hasonlóan nézett ki, de heti 1 vetítéssel még a 90-es évek közepén is működött: szerintem a filmek nagyját fel tudnám sorolni, miket láttam ott (ace ventura, maverick, a hajsza, sivatagi lavina, féktelenül, flinstones...)


Degeczi
(nagyúr)

Nem, az érzékenységhez, amit mára mindenhol ISO-ban használunk: a mostani ISO 100 volt a 21 DIN-es, ISO 200 a 24 DIN-es.
Az ISO 400-nak megfelelő 27 DIN-esnél érzékenyebbet nemigen lehetett átlag boltban kapni, és már az is láthatóan szemcsésebb volt.


bambano
(titán)
Blog

A din a fényérzékenység mértékegysége volt, ha jól emlékszem, a németeknél.
a fekete-fehér filmeknek is volt ilyen mérőszáma.


8th
(addikt)
Blog

Nálunk a pénztár mögé voltak kirakva egymás mellé a kávédarálók libasorban. Mindenki ott darálta a magáét a vásárlás végeztével. Ahogy beléptél a boltba azonnal megcsapott a friss darált kávé illat. Imádtam.


llax
(senior tag)

A DIN az érzékenységet jelölte (tökmindegy, hogy színes vagy ff film).

DIN 21 = ISO100

(ugyanannál az érzékenységnél a megfelelő és ugyanolyan expozícióhoz minden beállítás ugyanaz, legyen filmes, vagy digitális)


Csupingo
(veterán)

Parancsoljatok:

Ez az enyém. Nekem még a főzelékbe való bélszínroló is gyakran eszembe jut. Nagyon szerettem, manapság csak szinte szójas vackokat kapni.


kolopele
(nagyúr)

Klassz írás, gratulálok, csak vissza ne jöjjön soha. Talán csak egy olyan van amit hiányolok, az pedig a fegyelem, főleg az iskolákban, azért amit meg lehet tenni a mai gyerekeknek büntetlenül, az felháborító. Visszaemlékszem, ha valami rosszat csináltam, apám nem a tanárnak ment neki, hanem én kaptam büntetést, és így visszagondolva nagyon helyesen cselekedett. Ma teljesen más a helyzet, a pedagógusnak megszólalni sem szabad jóformán, mert jön "agyonművelt" anyuka vagy apuka és annyi.

[ Szerkesztve ]


b.
(félisten)
Blog

Gratuláció a cikkhez, nagyon jó volt olvasni 44 évesen ezeket.
Nekem meghatározó volt még a könyvtár akkoriban, a füles magazin benne képregényekkel ahogy a cikk is említi, Kockás, Hahota,a Videoton TV foci , az hogy összejöttek a rokonok és disznót vágtunk együtt sokszor 2 napig is, mert volt idő és nem külföldön dolgoztak, hogy a szomszéd csak úgy átadott egy vödör barackot mert ismertük egymást, hogy reggel anyám a kezembe nyomott 10 forintot és az iskola előtti tejboltban 6 forint 50 fillérből kaptam egy bögre forró kakaót hozzá 2 darab meleg kiflit,az 50 fillérből pedig megkezdett a boltos egy zacskó Fruttit és abból adott 3 szemet.( ma már ezért bezárnák )
nyáron nem volt bébiszitter és iskola, együtt lógtunk az utcában a srácokkal,kalandjaink voltak és építettünk bunkert, játszottunk egész nap sokszor felügyelet nélkül. Haza esve bekaptunk egy karéj lekváros kenyeret és kész.
Hétfőn nem volt TV adás,( ha volt is nem sokat ért) mindenki hallgatta a rádiókabarét. :)
Karácsonykor volt csak banán meg narancs és az is csak akkor ha ismerted Erzsi nénit a boltos és tett el nektek, hogy jusson, de ettünk almát , cseresznyét barackot és szőlőt két pofára, mert minden háznál volt és szinte mindenkinek volt kertje vagy szőlője, ahova eljárt hétvégén.

Remek írás, köszi érte!

[ Szerkesztve ]


Tengri
(senior tag)

"Ilyened" is volt?

Iskolai takarékbélyeg.

[ Szerkesztve ]


Csupingo
(veterán)

Igen, de nincs meg. Gondolom leadtam. Akkor kaptad meg a pénz érte, ha jól rémlik. :) Mondjuk én nem vagyok olyan öreg, mint Ti. :DDD Pont mikor úttörő lettem volna, akkor szűnt meg az egész. Azt bántam is, mert azok menőbbek voltak. A kötelező orosz helyett is már németet tanulhattam.

Azt hiszem, egy-két locsolás árából és szülői segítségből vettem magamnak csepel márkájú, kontrás bmx-et. Meg persze volt csopperkormányos luxus csepel tacsim is.

[ Szerkesztve ]


Tengri
(senior tag)

Mi értelme volt?

Egyrészről már fiatalon megtanított spórolni, illetve a nyári táborozáson ebből a pénzből voltak fizetve az "extrák".


sztanozs
(veterán)
Blog

Ja volt - valami nagy spúrságban beváltottam évekkel később a 6. vagy 7.-est (az volt az utolsó, már 10-20 forintos bélyegek voltak benne). Valami 500-1000% kamatot kaptam rá, de úgy is csak pár ezer forint volt :DDD

[ Szerkesztve ]


Argos
(őstag)
Blog

Téényleg.. :)
Ilyen is volt. Kamatozott, spórolni/befektetésre tanított. Pirike tanítónéninél lehetett venni.
Meg könyveket.
Aztán később Lutra albumot is! :D

(#34) 8th:
Úgy-úgy! :K

[ Szerkesztve ]


Csupingo
(veterán)

Ha már szóba hoztátok a menzát: imádtam a rommá főzőtt tejberízst. Bazi nagyok és nagyon puhák voltak a rízsszemek. Meg az almakompótos (inkább almapüré) smargni, az se volt rossz.


llax
(senior tag)

Az utolsó ilyenem - bár ennél már "modernebb", megvan valahol (kevés bélyeggel).


Tengri
(senior tag)

Igen, beválltáskor le kellett adni és akkor kaptad meg az ellenértékét. Az általam linkelt képen nem az enyém van. Nekem soha nem volt 10 Forintos bélyegem. Csupán Makk Marcikra futotta :)


llax
(senior tag)

A kötelező orosz nyelv felmenő rendszerben csak az ezredforduló utánra kopott ki a helyi (falusi) általánosból. Talán '99-ben kezdték az (kötelező) angolt, ami a '95-ben (ha 5 év, mint az orosz, ezt nem tudom...) kezdőket, azaz kb. a '89 környékén születetteket érintette, az ennél idősebbeknek 5 év orosz nyelv :) Mondhatták volna azt is, hogy aki az előző rendszerben született, az tanuljon oroszul :)


Csupingo
(veterán)

Nálunk Sopronban, talán 87-89 környékén tűnt el.


Argos
(őstag)
Blog

Nálunk már nem volt orosz okítás. Mármint a mi évfolyamunknak.
Amikor harmadikos lettem, '92-ben, azon az éven indult angol szakkör. Alig fértünk be két csoportba..
Aztán negyediktől már órai kereteken belül is. Béseknek angol, Ásoknak német.

Mod.: Borsod, község - bár nekem mindig is falu marad. :)

[ Szerkesztve ]

üzenetek