Nem dobtam ki, de talán azon "sokk" miatt a mai napig sem szeretem 
Egyéb "különlegességeket" (nem csak gyümölcsöt) csak akkor ettem, ha utaztunk valahová a főfalu pályaudvarait érintve, a fater járt valamely nagyobb városban és hozott vagy rokon hozott. (Túró-Rudi, 2-3 féle csoki, fagyi akadt helyben is, de azon kívül nem sok minden)
[ Szerkesztve ]
Jó volt olvasni, köszönöm!
Én kb egy évtizeddel később kezdtem el élni... De azért a feeling meg a tapasztalatok hasonlóak voltak.
A télről keveset beszéltél, pedig még a 90-es években is volt igazi tél.
Manapság sokan el sem hiszik nekem, hogy bizony annak idején még rendszeres volt, hogy reggel úgy kellett kiásni az autót a hóból. Igen, a 90-es években már volt ráadásul nyugati autónk. És bizony nem volt ritka a 40-50 centis hó sem (Bakony, Veszprém).
Nagyon megütötte a fülemet az a rész, amikor írtad, hogy nem volt ritka már november végén sem a hó. Én is pontosan így emlékszem. És valóban nem olvadt el 1-2 nap alatt.
Brutális, hogy mennyire megváltozott az időjárás. Valóban volt tavasz, kellemes nyár - nem 40 fokkal - esős, ködös ősz és igazi tél, ahogy írtad.
Én se éreztem hiányt semmiből, bár nyilván ez nagyban köszönhető az információáramlásnak és a választéknak is. Jó volt az is, ami volt és mivel nem volt mi csábítson, ezért nem is érezted azt, hogy hiányozna bármi is. Nekem is az a "békeidők" feeling jut eszembe a késői 80-as és korai 90-es évekből.
Nem minden tevékenység hoz pénzt, hiába óriási szellemi produktum. Kifejezetten pl az orvosi szakma ilyen - és lám nyugaton fel is fedezték a pénzbeli értékét is annak, hogy valaki az átlagjózsi intelligenciájának 10x-esével 30éves koráig gyűri az egyetemet és az alul/sehogyse fizetett asszisztens-rezidenspozíciókat.
A jó szakember bérét a helyi piac szabja meg. Anno én hiába akartam Mo.-gon maradni kiváló mérnökdiplomával, felső+közép nyelvtudással: ahova felvettek volna, azoknak a fele is elég lett volna ezekből és aszerint fizettek (=kevesebbet, mint egy Bp.-i 2szobás albérlet ára). A rangosabb helyekre pedig bekerült a valamilyen politikus valakije. És ez már a 2000es évek.
A jelenlegi rendszerrel az a baj, hogy a sikert kizárólag pénzben méri ÉS a "szabadságnak" köszönhetően valóban létrejött egy "sikeres" - vagy inkább újgazdag - réteg, aminek a túlfogyasztása pl ingatlanlufihoz vezet.
Eredeti ötlettel, saját erőből, nem olajszőkítéssel felemelkedett igencsak sikeres magyart nem sokat ismerek, pl a Gattyán Gyuri ilyen - őt ki is üldözték nyugatra, nem volt része az új rendszernek. Olyat viszont többet is, aki feketemunkával, áfa-csalásokkal és hasonló finomságokkal "termelte ki" a bömbi árát.
De jó volt ezt olvasni, én pont a rendszerváltás idején voltam tinikorban, így én is a gyerekkoromat a "kádárrencer"-ben töltöttem, igaz nem vidéken nőttem fel hanem Budapesten, Kőbányán. De az élmény pont ugyanez volt. ABC, kávédaráló, trabant, bélszínroló, beton pinpongasztal... faterom a Ganzban volt melós, a lakótelepet is a gyár építette a dolgozóinak. A házban lakók mind kollégák voltak és számolatlanul lopta haza mindenki a szerszámot meg amit lehet. Hétvégén mindenki ment "atelekre", ami valami agglumerátum széli bozótosban volt, valami ócska viskóval meg veteményessel. Nyáron meg két hét szot üdülő Boglárlellén vonattal... tulajdonképp a maihoz képest nyominak tűnik, de nyugodt élet volt és alapvetően gyerelfejjel boldog is. Köszi a cikket! 
Nem ismerhetsz mindenkit, pont ezért kár ítélkezned, de sajna a magyar ilyen, a rosszindulat mindenek felett. Ez van, ezzel nincs mit tenni.
+1
Én is leginkább "ügyeskedőket" láttam, itt tisztességesen nem nagyon gazdagodott meg senki a rendszerváltást követően. Gazemberséggel viszont annál többen.
Ezek szerint általában rossz helyeken járhattál. Számomra hihetetlen ez a magyar mentalitás ami hosszú évek óta jelen van. Nem csak Gyurcsány, Bajnai, Mészáros félék élnek az országban.
[ Szerkesztve ]
"A fater tolta az 1200-es Zsigulinak, ha jól emlékszem, 100 volt akkor a sebességlimit országúton."
Országút 80, autópálya 120 volt.
"..A benzin relatíve olcsó volt, 3-4 forint/liter körül."
Nagyon hosszú időn keresztül állt a szenthármasság. Tej, benzin és kenyér kilója/litere 3 forint 60 fillér volt. Més termékek árát emelték, de ezt fagyasztva tartották.
"Amikor felértünk az M7-esre, jött a zakatolás, arra mindig felébredtünk. Nagy betonlapokból volt kirakva az út, közöttük dilatációs réssel, amit az idő vasfoga megrágott."
Mert azt '45 előtt építették. Keletnémet országban az újra egyesítséig voltak felújítás nélkül használatban a Hitler idején megépült autópályák.
"BRG MK-27"
A tervezett elavulás hívők sírva könyöröghetnek a recepért. Vettünk egyet. garanciában többször cserélték. Az első tévénk fekete-fehér volt. A tévészerelő gyakori vendég volt nálunk. A hangja kifejezetten borzalmas volt.
A később megjelenő integrált változatok már megbízhatóak lettek. Őket váltották a robbanó Videoton színes tévék. Összeroppantak a képcsövek. A színeket ne piszkáljuk. Azok a következő generációknam válltak élvezhetővé.
"Hátul az udvarban, kis házikó, pottyantós trónnal és falra csövelős kisdologgal."
Ablak volt illetve az ablak helye. a szellőzésnek.
Elől volt a fiúk WC-je. A lányoknak az ablak mellett kellett hátra menniük. Ez nem kis mutatvány volt, mert néhányan kitalálták, hogy gyakorlás után át lehet lőni a sárgát az ablakon. Jól időzítve a találatot sikítás jelezte vissza.
A kifli 40 fillér volt az én időmben. Az iskolatejre emlékszem, de én nem ittam.
"Például WC-papírból is kétfajtára emlékszem: a lapokra hajtogatott, elég kemény"
Az volt a kiránduló változat. Eredetileg a papír csomagoló anyag lehetett. Az egyik fele fényesebb. De mindegy melyik felével próbálkoztál csak szétkente az anyagot.
"Egy kivétel volt: sörből volt már 3-4 féle is. Akkoriban az országban néhány központban főztek sört, Bőcsön, Kőbányán, Sopronban, volt 1-2 márka ("Balatoni világos", "Borsodi", "Kőbányai") és abból lehetett venni, időnként nem csak a terv szerint kiosztott terjesztési területen."
Voltak import sörök, bár azokat csak színvonalasabb vendéglátóhelyeken lehet fogyasztani.
DDR-ből. Berliner, ez eltűnt. Radeberger, ez tűlélte a szocializmust. Finom volt. Valami cseh sör, ami borzasztóan keserű volt. És az osztrák? Steffl A nevét sosem tudtuk kimondani. Viszont finom volt.
De ezeket ritkán lehetett egyszerre kapni. Választási lehetőség nem igen volt.
Egy időben Egyiptomban gyártott Jupiler sört is lehetett kapni. Finom belga sör volt.
"Tehát nem az volt, hogy te álmodoztál egy gyöngyház-metál bordó Trabantról, és akkor megkaptad, hanem az, hogy 8 év múlva közölték, hogy most jut neked autó, bugyikékben, kell vagy nem. Ha elfogadtad, átvetted.
Gazdasági lehetetlenség volt a következmény. Egy három éves autót jóval az új ára fölött lehetett eladni.
Egy időben megtiltották a 3 évnél fiatalabb autók adásvételét. Ez szépen megemelte a használt autók árát.
És kitalálták az üzemben tartói szerződést.
"A karácsonyra az ajándékozási előkészületekkel is készültünk."
Hivatalosan fenyőünnep volt a neve.
Nagyon jó volt olvasni, köszönet érte.
Még csak 36 vagyok, de elég sok minden volt még a kilencvenes évek elején is ezekből az emlékekből.
Nem tudom írták-e, de a kávédaráló a boltokban csak az egyik volt. A másik mákdaráló volt.
Moszkvicsa kinek volt? Mármint olyan pedálos. Az volt az igazi jó móka. Apuval 'csináltunk' bele világítást, igen menő volt.
Apám Babettájának kosarában utazni haza az oviból '88 körül.
Mamáéknál tehenet terelni reggel ki a csordához, este haza. Persze közben karikát hajtottunk ezerrel mindenen át. Téli disznőölések hóban fagyban, nyáron kaszálás, meg forgatás, gyűjtés. De jó is volt.
BMX-el, Camping bringával csapatni, meg versenyezni a templomdombon kinek gyorsabb a szánkója.
Turbo rágó képeit gyűjteni és üzletelni vele.
Csak egy két emlék. 
Hieronymus: az csak később jött. Előtte 100 volt a megengedett országúton, 60 lakott településen. A 100-at azt nekem is apám mesélte. Úgyhogy ez nyolcvanas évek eleje lehetett. De a hatvanra meg a nyolcvanra még emlékszem.
[ Szerkesztve ]
"ezt egy kicsit árnyalja, hogy ugyanekkor anyud keresett sacc/kb 5ezer Ft-ot.": amikor bevezették a forintot, akkor 200-300 forintot kerestek a dolgozó emberek. A 70-es évek végén, 80-as évek elején 2-3 ezer forint körül lehetett a kereset, de 200-300 forintból egy nagyobb bevásárlást meg lehetett oldani.
Amikor én elkezdtem dolgozni 91 környékén, akkor 6-7 ezer között kerestek a kollégák informatikusi jellegű munkakörökben. utána jött az szja előtti bruttósítás, majd az szja, és úgy lett 20-30 rugó a bér.
gondolhatsz úgy is erre az írásra, hogy egy magyarázat arra, miért olyan erős a kádári nosztalgia.
azért, mert a felszínen elég jó rendszer volt, csak a mélyben volt súlyosan rossz, amit viszont sokan nem vesznek figyelembe és/vagy nem is értik.
A télről keveset beszéltél, pedig még a 90-es években is volt igazi tél.
Manapság sokan el sem hiszik nekem, hogy bizony annak idején még rendszeres volt, hogy reggel úgy kellett kiásni az autót a hóból. Igen, a 90-es években már volt ráadásul nyugati autónk. És bizony nem volt ritka a 40-50 centis hó sem (Bakony, Veszprém).
94-98 között jártam Füredről Veszprémbe gimibe, összesen egyszer rohadt le alattam a Volán, és raktak ki a csopaki rendőr szakközépnél, mert nem bírt felmenni a busz a Nosztorin.
Aztán mire 8 helyett délre beértem, akkor közölte az ofő, hogy a rendkívüli hóhelyzet miatt amúgy is tanítási szünetet rendeltek el a vidékről bejáróknak.
Nem utána, előtte: még a régi rendszer végén, tehát még a 80-as években vezették be az SZJA-t.
Tényleg, Tanácsköztársaságot meddig ünnepelték?
Nekem nem rémlik, hogy '87-89 között lett volna ilyen ünnepünk.
Amúgy '88-ban maga a magasságos Pozsgay elvtárs jött felszentelni elkeresztelni elnevezni az iskolánkat. 
Mi még '95-97 körül is ott ragadtunk Szentgálon a mamáméknál egy hétre december végén. Konkrétan 2 napig se ki, se be a faluba. Utána már tudtak élelmiszert behozni. És még 3 napba telt, hogy el merjünk indulni haza, Győrbe.
Ezután apámnak évekig volt hó fóbiája...
De még a 2000-es ávek elején is megesett, hogy reggel el kezdett esni a hó, és mire dél körül beértem Veszprémbe azon kellett aggódni, hogy elindul-e egyáltalán a busz Győrbe.
Nem volt az olyan régen.
[ Szerkesztve ]
Igazából ezeknek a számoknak akkor van bármi értelme, ha mellétesszük egy családi bevásárlókosár, egy jobb helyen lévő ingatlan és egy középkategóriás autó árát. Még az utóbbi kettőért se kellett milliókat fizetni 1980-ban, ma meg full alap kertes házért van képük többszáz millió FT-os tételeket elkérni.
#92-95: +1, bizony a 90es években járt -20 alatt a hőmérő, pár gigatonnával kevesebb széndioxid volt akkoriban a nagy üvegházban...
[ Szerkesztve ]
Ha jól emlékszem a 'mesékre', 1980-ban apuék 100 ezer Forintért vették a Dacia 1300-at, ami akkor azért elég nagy pénz volt. 86-ban pár száz ezerért húztuk föl a tetőteret a családi házra.
A 80-as országúti limit nagyon sokkal későbbi, abban a korban én már vezettem autót.
Tegye fel a kezét, aki valóban felhigította vízzel és úgy ítta...
Szerintem senki 
