Nekem volt Transcend 32GB-osom 
Szépen ment.
Amúgy az átalakítózással sincs baj.
@Yutani :
Asszem az már megvolt. De akkor is kellett a Performance Restore.
[ Szerkesztve ]
[Re:] [orion1025:] KingFast SSD, avagy a kínai sz@rtalicska - BLOGOUT fórum
üzenetek
hozzászólások
Szerintem ez egy teljesen jó megoldás.
Kétlem, hogy a sata-pata konvertálásból származó overhead/performancia veszteség észrevehető lenne egy olyan rendszernél, ahol IDE csatolófelület van Vagy mi a baj vele?
Szerk: Nem olvastam képalattit, sry
[ Szerkesztve ]
Nekem nem ment sajnos.
Laptop szervizben (is) dolgoztam és ott egy idő után nem vállaltuk a beépítésüket sem mert ami ment az is rövid idő idő után megállt. Könnyen lehet, hogy azóta jobb a felhozatal.
nyunyu
(félisten)
Nekem volt Transcend 32GB-osom
Szerintem akkor még nem SSDnek hívták ezeket:
Valamikor '05-06-ben vehettük, mert kicivel ócóbb volt mint az akkori legkisebb vinyó (7k 128MB SSD vs 10k 500MB vinyó?), és a pénztárgépen futó programnak ez is bőven túl nagy volt.
Írást mondjuk nem szerette, így csak olyan gépekbe tettük, ahol csak a bootoláshoz kellett valami.
Napi forgalmat összesítő és mentő gépeket mindig vinyóval szereltük.
[ Szerkesztve ]
Na meg a DDR3 foglalatos SSD-m is volt. 
[link]
Annál csak jobb lehet 
Nem lepődök meg, ha mindenféle hulladékot gyártottak az elején.
@nyunyu : De, azt igen Pont úgy nézett ki, mint egy SSD, csak IDE csatival.
De ez a 128MB-os tetszik, Openwrt jól ellenne rajta.
Ilyeneket dobáltam ki nem is olyan régen. A CF kártyás megoldás is egy gyötrelem volt IDE alatt, szerencsére vége a sötét középkornak.
Még az is lehet, hogy ez a KingFast már csak egy ál-KingFast, és így lesz a hamisított brandből valódi hamisítvány...
A Disk on Chip / Disk on Module háttértárak jó 10-15 évvel megelőzik az SSD-k elterjedését.
Ugyanakkor esetükben is, mint a random memóriakártyáknál, CompactFlash kártyáknál, USB pendrive-oknál is a sebességet erősen behatárolta a NOR/NAND chipek (eleve nem fért fel 8-16 párhuzamosított chip mint a korai SSD-kben), a kezdetleges mikrokontroller, és a minimál firmware képessége. Úgy nem kunszt 500MB/s-et olvasni, ha van 256MB-2GB DRAM cache és P4 3000MHz teljesítményét hozó mikrokontroller mellett, miközben a VIA Eden kisgépben (ami az említett P4 negyedét hozza CPU teljesítményben ![;]](/dl/s/v1.gif)
) a 256MB-os CompactFlash kártyába befér 2 öreg NAND chip, meg egy 386 szintet hozó kontroller DRAM nélkül.
képspam következik
8GB Silicon Power CF kártya belülről
512MB Apacer IDE DOM
2GB Intel Z-U130 USB DOM (alaplap Intel D945GSEJT, ekkortájt jött rá Intelre a DÖMélhetnék)
[ Szerkesztve ]
Kezdetleges kontroller - a winyókon már akkoriban sem gyenge vezérlők voltak, inkább a chip-ek sebessége és kapacitása volt a gáz.
"Ilyeneket dobáltam ki nem is olyan régen"
Azt nagyon rosszul tetted. 
Nyilván a vékonykliensek mellé adott 64-512MB IDE DOM modulok modern felhasználásra egyszerűen ócskák, mert ami WinCE meg totál belezett gyártói Linux RDP-re még épp kicentizve elment, az már kevés lehet egy Embedded XP vagy Tiny Core Linux-nak is.
Ugyanakkor egyik nagy előnye az IDE döméknek a 100% IDE kompatibilitás, és bezony emiatt ott is lehet őket használni ahol a CF kártyák már kifinganak. Azaz 386-486 vagy korai Pentium gépekben. 
Ott pedig 100-500MB-os cserregő-csattogó 3,5-5,25 vinyókkal kell versenyezni, amit fölényesen a DOM nyer meg.
Különben a név alapján ez egy önironikus magyar gyártó lehet: King? Fast! 
nyunyu
(félisten)
alaplap Intel D945GSEJT
Hűűűű, az mekkora selejt volt. 
Legelső magyar szállítmányból kaptunk 15db-ot, ebből egy be se kapcsolt, másik élt vagy 2 órát, úgyhogy másnap vittünk vissza a nagykerbe kettőt, hogy cseréljék, mert nem müxik.
Mivel a berendelt szállítmány fele sem jött meg, azt is elkapkodták még aznap, úgyhogy nem sikerült cseréltetni.
Szerencsére az eredeti Instant nyitására csak 10 pénztárgép kellett, így még jók voltunk, szerelhettem a Morex 2677 mITX házak tápjára ezerrel a Molex 39-01-2045 csatit, mert intel volt olyan bölcs, hogy a pár wattos procijához is előírta az ATX12V-t, nem kapcsolt be nélküle.
Aztán a következő évben sorra haltak ki az ügyfelekhez kirakott Atomok, nagyker meg széttárta a karját, mert az intel sosem tudott elég Atomot szállítani, így cseréltetni nem sikerült őket.
Végül az összeset le kellett cserélnünk saját költségünkün Via Epia ME6000-re, ami 2x annyiba került, plusz az ügyfelekhez kiszállás, munkadíj...
Utána már nem is próbálkoztunk Atommal többet.
"Intel volt olyan bölcs, hogy a pár wattos procijához is előírta az ATX12V-t"
Annyira hogy ATX 20/24 pin csatlakozója sincs, külső 12V 5,5-2,1mm laptop tápról megy alapból. A belső 12V csati használata esetén PS-ON jel híján gondolom folyamatosan megy a belső táp is.
A selejt arányát nem ismerem, de amúgy átlag Bonell Atom (igaz abból a legalapabb N270 1 mag 2 szál 64 bit nélkül) + i945 3D és multimédia lassító lap ez, viszonylag tűrhetően felszerelve. Hátsó portok nagyon szegényesek, de ez nem bug hanem feature, Intel is felszállt a "Thin Mini-ITX" hájpvonatra amivel VIÁbbak akartak lenni a VIÁnál, és tényleg baromi kicsi gépek tudtak kijönni belőle.
SilentPCReview - Intel D945GSEJT w/ Morex T1610 fanless case
Hát nem nagy, na. korabeli vékonykliensektől (pl az elég segges HP T5720 esetében majd a fele, de az Atomos T5740 is nagyobb ennél) 20-30%-al kisebb. Érdekesség, hogy 1A táppal el van, ill más házban rendes ITX lapként fogad PCI kártyákat.
Sajnos pici-PC világban ekkor vak vezetett világtalant. Én még emlékszem a folyamatos VIA ekézésedre, és volt is miért.
Az EPIA ME6000 ehhez az Atomhoz képest őskori lelet. CLE266 2001-ben lehetett újdonság (2003-as de az Apollo Pro 266 spinoffja), integrált Savage 4/2000 hibrid max a Voodoo Banshee-vel versenyezhet Quake 2 alatt, IDT C3 600MHz-en pedig csókolommal köszön egy Pentium II-nek '97-ből.
Gothian - Linux performance comparison
Most kapóra jött ez a teszt, mert az Acer Aspire One pont N270 procival van szerelve.
Amint látható a leggyengébb Atom egyszerre is megveri a mezőnyt , nem hogy egyenként, az 533-as C3 + CX700 (eBox 4300) és VX850 (Fujitsu S100) chipsettel szerelt gépek is szó szerint a 500MHz-es Geode LX szintjét hozzák (Fujitsu A220), ami azért vicces, mert az meg egy feljavított Cyrix 5x86 proci. 
Cserébe a C3/C7 az Atom idejében már fogyasztásban sem volt versenyképes, ugyanúgy mint a Transmeta a mobil Pentium III / Celeronok ellenében.
[ Szerkesztve ]
nyunyu
(félisten)
Tényleg, már nem is tudom, melyik topikokban fakadtam állandóan ki a Via rettenetek miatt, amikor még éttermi fogyatékosokat automatizáltam 2004-2009 között.
Azt külön gyűlöltem, amikor a kedvenc tajvani beszállítónk kifogyott a Celeron ULV 650-es gépekből, aztán VX700+C7 1GHz-vel megvert modellt küldtek helyette, némi színes brossúrán hájpolva a 2x akkora grafikus teljesítményét Win alatt.
Csesszék meg, egy nyamvadt DOSt se tudtam rátelepíteni, mert nem volt kompatibilis a memóriavezérlője, és kifagyott mindegyik himem.sys.
Az már csak a hab volt a tortán, hogy CPU teljesítményben a Tualatin 2,5x gyorsabb volt clock by clock, mint a Via C7.
(Kb. egy Celeron 400 sebességét hozta a C7 1GHz)
[ Szerkesztve ]
9 éve készítettem egy kis tesztet a korai VIA procikkal, gondolom sok minden nem változott a későbbiekben sem. [link]
Szerintem a BGa egyik lába elengedett....win rendszernek mindenesetre ilyet nem tennék be..
