Nagyon jó,köszönöm az írást. Több megfigyelèsemet is alátámasztotta az ablakcserèvel kapcsolatban.

jó cikk

Nálunk az elektromos páramentesítő jelentett végleges megoldást. Keveset kell használni, igazából csak a hideg időszak elején pár napot. Utána már be sem kapcsolom csak a következő ősszel. Naponta szellőztetek, ruhákat csak teraszon szárítunk, esetleg a lakásban páramentesítővel.
És az eredmény: 75-80%-os páratartalmat mostanra sikerült redukálni 30-35%-ra !
Megszűnt az ablakok páralecsapódása is.
A cikkért köszönet.

esetemben utólagos szellőztető berendezést kellett beépíteni. 75%-nál járt a páratartalom, jelenleg 54%. egy hét alatt érte el ezt az értéket.

A 30-35%-os relatív páratartalom már alacsony, 40% alatt egészségtelen. Próbáljátok 50% körül tartani. (Szobanövények, párásító)

Bizony. 40 és 60 között elmegy. alatta, felette problémás.

Jó cikk nagyon nálunk pont ez volt most hogy pár napot a szülőknél voltunk! Nem tudom mi a helyes megoldás, de mi 17 en vagy18 on (már nem emlékszem pontosan) hagytuk a fűtést. Szerintem ez ésszerűbb. Nem is beszélve arról hogy növényeink is vannak

nálunk megszületett a kicsi, rengeteg mosás, főzés, szárítás stb..nem bírta el a ház. akármennyit szellőztettünk csak a melegtől sikerült megválni, a párától nem. kezdett dohszag keletkezni, lépni kellett.

És mi lett a megoldás?

Vártam volna valami praktikát amivel meg tudom szüntetni, macskaalom elvileg páramentesítő, szintén házi módszer, láttam aki csinált Peltier telepből páramentesítő gépet.

Amúgy a passzív párátlanítókat sem nevezném pénzkidobásnak, azok inkább arra jók, hogy ne dúsuljon fel a pára. Pl nálunk ha nincs ilyen berakva akkor mondjuk 1 hét után már észrevehetően intenzívebb a párásodás. Heti kb 2-3 liter víz lesz benne. Amúgy nem tablettát használunk, hanem valami sót, ami ezeknek a fő összetevője csak éppenséggel fillérekbe kerül.

Amúgy valóban a normálisan megtervezett szigetelés a megoldás. Ezért sem jók ezek a "Sanyival feldobjuk a 10-es hungarocellt" típusú megoldások, mert gyakran több problémát okoznak mint hasznot. Aztán meg árulják szigeteltként a házat...

Azért is lőttem be ezt a szintet, mert így garantáltan nincs páralecsapódás az ablakokon. Úgy vagyok vele, hogy inkább legyen túl alacsony mint túl magas.

A 40%/20 °C belső állapot mellett, a párakicsapódáshoz <6°C-os felület szükséges. A tél nagy részében, a külső hőmérséklet -5 és 5 °C között alakul. Ha ilyen körülmények között nálad a belső felület 6°C-nál alacsonyabb, akkor ott komoly hőhidat vagy rossz nyílászárót feltételezek.

[ Szerkesztve ]

Rendkívül rossz hőszigetelésű és párás családi házban éltünk vidéken, ahol nagyobb volt a hőingadozás, mint lakottabb területeken.
Sajnos kénytelenek voltunk elektromos páramentesítő készüléket üzembe helyezni. Itt felhívom a figyelmet, hogy kizárólag olyan készüléket érdemes vásárolni, ami a klíma elvén működik,tehát kompresszoros, hőcserélős. Sajnos itt még kevéssé találkozunk inverteres megoldásokkal, de többnyire kikapcsolnak, amikor a kívánt páratartalmat elérik, vagy (és ez a gyakoribb) megtelik a páratartály.

A hatás -és itt kissé vitatkoznék a cikkben említett óva intéssel - leírhatatlan. Már pár óra múlva 20-40 m2 területen lévő rettenetes páratartalmat normális szintre vitte, 1-2 hét után már csak időszakosan (mosás, párásító tevékenységek) lett bekapcsolva a készülék.

Én személy szerint bátran ajánlom olyan esetre, ha nincs épp pár milliónk az azonnali külső hőszigetelésre, természetesen elismerem, hogy a normális, végső megoldás az,nem pedig az általam említett folyamat.

zsebbenyúlós lett. az utólagos szellőztetőrendszer tartalmaz szobánként egy lamellás szellőzőt, egy központ ventilátort a fürdőszobában és egy páraérzékelőt mely az egészet vezérli. 30 és 80 % között lehet szabályozni de természetesen 54 % körülire van állítva. amennyiben jelentősen meghaladja ezen értéket , kapcsol a ventilátor és indul a szellőztetés.
Tulku : a külső szigeteléssel lehet egy gond, ha nagyon párás és szellőzetlen a lakás és hamarabb szigetelünk mint megoldjuk a problémát, akkor bedunsztoljuk a házat.

[ Szerkesztve ]

Eshetne utólagos betoldással némi szó a penészirtó szerekről. Nem mint megoldás, hanem mint lehetőség. Ezek tudtommal szódabikarbónát tartalmaznak, mivel a lúgos kémhatást nem szereti a penész, nem fog szaporodni. Illetve a kellően alacsony pH-jú savas közegben is leáll (bizonyos) gombák szaporodása. -> pl. olcsó citromsav.
Hogy ezek mennyire működnek, nem tudom, szóval nem ajánlás a részemről!

Köszi, elég rémisztően hangzik. SZerencsére nálunk nincs ilyen gond, de ha felmerül, az olcsón nem úszható meg, úgy látszik..

nem, mert a szellőzőrendszer drága, az intelligens nyílászáró drága, minden drága.... viszont készül egy jogszabály, miszerint ezek nélkül a jövőben nem lehet új építésű házat átadni, sok a panasz, nincs mibe kapaszkodni a tulajnak. a lakóparkokban jellemzően a legolcsóbb műanyag ablakok kerülnek beépítésre, szétrothad a lakás. a mester mesélte, voltak olyan lakóparki lakásban, hogy előbb elmentek gyógyszertárba maszkot venni, annyi volt a penész. 3 éves ingatlanról volt szó..

Gyakorlatilag a pillanatnyi fertőtlenítő hatásukon kívül semmi érdemlegeset nem produkálnak...de egyet mégis...lemarják a falról a festéket, azokon a részeken még a fehér falat is festeni kell...tudom hogy meszes, mégis....

K=2,8 hőveszteségű az üveg az ablakaimban, folyamatosan hidegek. Ez a probléma. Jövőre csere.

Annak az árát is közvetlenül a vásárlóra fogják terhelni, így a mostani iszonyatos lakásárak még feljebb mennek..

miután megszűnt a pára, azt mondták öntsek sima hipót spricnibe. ugyanúgy eltüntette a penészt mint a nem írom le márka...

Sajnos itt ( DE )ez a lakások nagy részét érinti,ma napig nem értem miért nincs a házak nagy része kb 95°% leszigetelve....általános panasz és nekem is edig minden lakásban gondot okozott,hogy a falak nem,az ablakok meg brutálisan szigeteltek...és mivel itt télen -10- -30c is van..nem kell ecsetelni,van pára böven.
A penész foltokat domestossal leszoktam kenni,nem kárositja a festéket,és nem szedi le,mint némelyik penész ölő szer aminek hatására eggyes festékek...lefolynak a falrol....

Mivel itt mindenki bérel,nem volt más megoldás mint egy páramentesitő gép,ami be van programozva 40-50% közötti értékre és mikor eléri leáll,ha magasabb elindul.
Ez az egy ami bevált,azóta nincs penész és az ablakokat nem kell felmosoval reggelente párátlanitani....

Elso trukkos kerdesre valasz: rosszul szigetelt haznal megeri hagyni kihulni es ujra futeni, jol szigeteltnel ne hagyjuk kihulni.
Anyukam tesztelte, es tenyleg. Olcsibb ha hagyja leesni reggelre a hazat 16fokra, mint 21 fokon tartani egesz ejjel.

de gondolom sajnálatosan fogyaszt némi áramot. ezért nincs olcsó megoldás

Az a probléma, hogy ahol egyszer megjelenik (rendszerint légáramlástól elzárt helyek :szekrény hátulja,kanapé hátulja...stb) ott később is meg fog...nyilván a minél egyenletesebb hőleadású falak és nyílászárók lennének a megoldás (hőhidak kiiktatásával) de erre rendszerint nincs pénz, vagy az utólagos megoldások rendre felemásra sikerednek...és élettér helyett sátorban lakunk...

Az általam leírt párátlanítás is szükségmegoldás, de prompt és látványos eredményeket lehet vele elérni...nem hiába kapcsolják be sokan esős időben nyáron a klíma párátlanító funkcióját...hiszen ezen az elven működnek ezek a berendezések is...

Nagyon jó a cikk, köszi, most már még jobban látom a dolgokat.
Viszont az a fránya természet mindig megtréfálja az embereket.

2 éve lakunk családi házban. Komplett tető csere, ablakcsere, belső felújítás volt első körben (jah és gipszkartonos álmennyezet, ami kb 15 cm jött lejjebb + hőtükrös párazáró fólia). 2017 tavaszán jön majd a szigetelés.
Sajnos mivel a fűtésrendszernél a fasza mérnök emberek (tisztelet a kivételnek) jól elbaszták az egészet, pont a gyerekszobánál jelent meg legjobban a penész (+ a kivitelező is a radiátorok méretével). Hiába mondtam én, hogy nem jó, nehogy már én laikus mondjam meg neki a frankót.
Én spec szavó penészölőt használok, nekem bevált + páramentesítő sót.

Mindegy remélem a szigetelés majd enyhít a problémán. A nappali+konyha részen van beépített szellőző az ablakba. Van a házban egy használaton kívüli kémény, ezt akarom majd szellőztető rendszernek felhasználni.

A lábazat szigetelésre visszatérve nekünk aszem terméskőből van a lábazat. Tudtommal ezt nem szabad szigetelni, mert van egy minimális vízfelvevő képessége. Ha leszigeteljük akkor többet ártunk vele mint használunk. De javítsatok ki ha nem így van. És nem is a földből veszi a nedvességet, hanem inkább a levegőből.

Mit jelent az, hogy elcseszték a fűtésrendszert, konkrétan? Túl kicsi radiátorok, vagy mi? Mire kell figyelni fűtésrendszer kialakításánál?

Brutális ez a cikk! 120+ éves épületben lakom én is napi szinten küzdök a párával is a penésszel.

Szüleimnél páramentesítő gép oldotta meg a problémát, plusz egy kicsit több odafigyelés.

Nálunk érdekes módon a közfalaknak(!) háttal álló szekrények hátulja kezdett el pontokban penészedni. Nem is értjük az okát... A penésztől függetlenül beszereztünk egy szárítógépet, ezzel lényegesen kevesebb vizet engedünk a levegőbe, plusz azonnal elpakolhatóak a ruhák, nem kell teregetni, szárítót kerülgetni, vasalni. Persze, zabálja az áramot rendesen, de nekünk úgy tűnik bevált.

A fűtési rendszert nehéz úgy elcseszni, hogy utána szabályozással ne lehessen javítani rajta. Egyébként összetett dolog ez is, tervezést igényel.

Köszönöm a cikket!

11 éve építettük a felső szintünket, akkor 38-as Ytong és 5cm szigetelés került rá.
3 méteres a belmagasságunk, a térdfalaink körben 220 cm magasak, vannak ferde tetőszakaszaink is ahol kb. 3-4 év után jelentkeztek az első foltok a gipszkartonok kelős közepén a csavaroknál vagy sarkokban esetleg a karton legalján.
3 szobában és a fürdőszobában kicseréltem a gipszkartont ahol foltos lett és a C profilokat is kitömtem szigetelővel, ezek után még mindig visszatért a foltosodás és a penész kezdete néhány sarokban, az ablakok alja 2cm-en és a tetőablakok folyamatosan párásak reggelente.
Nyáron leszigeteltem egy szobát belülről (olvastam, hogy hülyeség volt), mert északi oldalon télen sütött a hideg a falból, majd elválik mit művel ott a levegő!

Sikerült beszereznünk egy szárítógépet, 3 hete használjuk és már érezhetően jobb lett a helyzet, kevesebb a pára az ablakokon. Használunk páratablettákat is pár darabot, átlagban 2-3 hetente jön össze annyi víz bennük, hogy kiöntsem őket.

Mi lehet a megoldás?
Szerintem a szigetelésünk nem sikerült valami jól (most már kevésnek is mondanám), főleg a sarkoknál vannak hőhidak, ahol sok a beton a koszorú találkozásoknál.
Talán kellene páraérzékelős motort beépíteni a fürdőszobába - ebbe nem vagyok biztos, hiszen van ott tetőablak, de penészes a gipszkarton a sarkoknál!
Javasolták, hogy rakjunk az ablakokra Ereco szellőztetőket is, de előtte még kipróbálom az ablakoknál a résszellőztetés funkcióját is!

Az segíthet, ha a Velux tetőablakokon lévő szellőzőt nyitvahagyom, 2 db van a nappaliban és 1db a fürdőben?

Javaslat vagy észrevétel?

Köszönöm, bocs, ha hosszú lett a bejegyzésem!

[ Szerkesztve ]

Ez nem teljesen igaz. Nem reklám akar lenni, de nekünk pl a Szavo nagyon bevált.
Egyrészt nem is túl drága, másrészt nagyon hatékonyan működik, harmadrészt a festéket sem bántotta (bár főleg fehér-szürke-tojás falon használtuk, lehet egy barna vagy hasonló falon azért látszik). Kipróbáltuk egy penészes matracon is csak úgy próbaképp, annál okozott egy kis barnulást, de semmi egyéb.

Plusz azt vettük észre, hogy ahol befújtuk ott sokkal később jelent meg újra a penész (kb 3-4 hónap különbséggel ami kb pont a telet és ebből a szempontból a legkritikusabb időt jelenti). Persze ez nem reprezentatív, de korábban mi is hipót vagy Domestost használtunk, azoknál lemosás után újra kellett festeni plusz kb 1 hét múlva újra elkezdett penészedni a terület.

Amúgy még megoldás lehet ezüsttartalmú festéket vagy rendes mész használata azok egy ideig ellenállnak a penésznek.

Mi sima hypo és víz keverékét szoktuk használni, teljesen jól működik és sokkal olcsóbb, és valóban később lesz ugyan azon a helyen folt!

Ez szerintem bonyolultabb ennél, az ilyen összetettebb hőszigetelésű épületeket helyszínen kell látni. Javaslom szakember felkeresését.

Köszönöm!

Van egy sejtésem, miszerint a tető párazáró fóliája, és a hőszigetelés között nem szellőzik ki. De ez csak sejtés. Mivel a párát nem szabad bezárni, ezért a hőszigetelésre szoktak rakni szellőzőnyílásokat. Ez akadályozza meg, hogy a hőszigetelés és a fal között ne gyűljön fel a pára. Hogy hogy kerül oda a pára? Belülről átdiffundál.

Nagyon jó témájú cikk, de van néhány pontatlanság.

"Ezek a követelmények már csak hőszigeteléssel ellátott épületet engednek kivitelezni, és 2021-től pedig még szigorúbb lesz a rendelet:"

0,45-ös fal simán elérhető 38cm-es téglafallal (vagy akár 30cm). 0,24-es fal 38cm-es tégla + 10 cm PS szigetelés. Ezt lehetne tovább szemezgetni, érdemes lett volna pl. megemlíteni, hogy bűn 2 rétegű ablakot beépíteni, amikor 5 max 10% különbség van árban a 2 és a 3 rétegű ablakok között.

Érdekes, hogy a rendelettervezetben először még az szerepelt, hogy 2016. december 31. után már az 5. melléklet előírásai az érvényesek (nekem ez a verzió van meg), megnéztem, valóban kitolták végül 2017. december 31-re ezt a határidőt. Gondolom az építőipar felpörgetése céljából, szerintem abszolút butaság, de ez a személyes véleményem.

A gyengén záró nyílászárók esetében nem (csak) azért nem volt penészedés, párásodás, mert volt levegőcsere, hanem mert ha télen van kinn egy 0 fokos 80%-os relatív páratartalmú levegő, ami bejön és felmelegszik, abból lesz egy kb. 5%-os 20 fokos levegő. Ezt szépen be lehetne mutatni a h-x diagrammon.

Ugyanezen a diagrammon be lehetne mutatni, hogy a 20 fokos 80%-os relatív páratartalmú levegő 16 fokos hőmérsékletű felületen csapódik ki, míg mondjuk a 20 fokos 60%-os pedig 12 fokon (hasraütés-szerű számok, kb. jók), ezért fontos a páratartalom.

Hozzászólóknak: Az előírt páratartalom 30-70% közötti, valójában ez túl tág, 40-60% közötti az ajánlott. Az utolsó gondolatmenet alapján ne csodálkozzatok, egy hagyományos 2 rétegű műanyag nyílászárónál, ha csak nem megy alatta állandóan a fűtés, folyamatos lesz a párakiválás. 3 rétegűnél ez a jelenség alig jelentkezik. Nekünk vegyesen vannak (mikor lettek cserélve), a 2 rétegűek folyamatosan nedvesek, ráadásul több olyan is van, ami alatt nincs radiátor.

Valamint még egy gondolatébresztő a műanyag-minden-felett elv mentén:

Többszöri saját mérés, infrás hőmérővel.
Szobahőmérséklet: 21 fok.

Ablakfelületek hőmérsékletei:
2 rétegű műanyag nyílászáró: 16 fok
1920-as kapcsolt gerébtokos utólag fóliázott ablak: 19 fok
3 rétegű műanyag nyílászáró: 19 fok

[ Szerkesztve ]

A Ti megoldásotok sok ismerősömnél szintén bevált. A miénk akár a szekrény mögött is cserélni képes a levegőt, erre nagy szükségünk volt.Amúgy nem fényezni akarom a rendszerünket, több verzió volt, mérnök számolta ki melyik lesz a jó

[ Szerkesztve ]

Én sem írnám le ennyire az elektromos páratlanító gépeket, értem, hogy egy építész az építkezésben látja a megoldást, de azoknak is megvan a helye. Mi a fürdőszobában párásodunk, illetve van egy helység, ahol alig vagyunk, és a fűtés is lejjebb van tekerve. Egyébként ez egy új építésű társasház. Heti két-három alkalommal elég bekapcsolni az elektromos készüléket, célszerűen akkor, amikor nem vagyunk otthon, és teljesen pára és penészmentes a lakás. A villanyszámlán gyakorlatilag nem látszik meg, maga a gép is néhány tízezer forintból beszerezhető, (nekünk egy nagyobb Ariston van) és ha nyitva hagyjuk az ajtókat a lakásban, akkor helységről helységre sem kell cipelni, a kritikusabb helyek közelében letéve tökéletes megoldást nyújtott. Pluszban tudok vele csinálni egy nap alatt két liter lágy vizet, ami meg mehet a növények alá.

Pl. ami gyerekszobába volt betervezve radiátor, azt feltették a nappaliba. Az volt a legnagyobb 3 soros radiátor, eredetileg gyerekszobába ment volna. A nappaliba elég lett volna a kisebb, mert ott van a bejárathoz közel egy kétsoros 1 méteres. De nem ez jó lesz így is. Na most a nappaliba van a legmelegebb, a gyerekszobába a leghidegebb. Alvásnál ok, de a gyerekek nem csak alszanak a szobába.

+a félig nyitott előszobánál csak egy 50-es van. Ez így volt tervezve eredetileg, de inkább fordítva jobb lett volna a 100-assal.

És az volt a legnagyobb gond, hogy a falba vannak a csövek, és mikor rájuk néztem már fel volt minden pakolva. Sokba lett volna átcserélni.

Jah és ráadásul szabályozót se tettek a radiátorokra (szelep van, csak a termofejet kell megvenni hozzá), mert ha fával is fűtők, akkor jobb ha minden nyitva van.

Sajnos hiába vannak a rendeletek, ezeket a régi házakat sose lehet már úgy megcsinálni mint egy új építésűt. Pláne hogy nem úgy lettek tervezve se, hogy majd idővel szigetelve lesz.

Ja igen, ezt elfelejtettem írni, mi is géppel szárítunk, nem mindig mindent teljesen, de a csurom víz ruhákat már nem kell a lakásban nézni két napig. Egyébként azt tapasztaltuk, hogy ha csak 80 százaléknyira szárítjuk meg a ruhákat, az nagyságrendileg fele, harmada időbe telik, a maradék nedvesség pedig magától is hamar megszárad anélkül, hogy tavat csinálna a házból.

Vajon melyik megoldással használunk el kevesebb energiát? Ha pár napra elutazunk, akkor tartsuk 18 °C-on a házat, a falait, a padlóját és benne mindent, vagy hagyjuk lehűlni akár 5 °C-ig is, és miután hazaérünk, fűtsük fel újra a házat? Melyik gazdaságosabb?

Az előbbi. Sok idő alatt pédául az épület belső szerkezete és minde benne lévő tárgy is kihűl. Mennyi a hőtehetetlensége a vasbetonnak, vagy például egy 60 centis közbenső teherviselő falnak? Fenntartani a 18 fokot szerintem kevesebb energia, bár mérésekkel nem tudom bizonyítani

A központi fűtés manualja is azt ajánlja, hogy 17 fokon tartsuk a lakást, és amikor otthon vagyunk, fűtsük ~22 fokra.

Egyébként is, a belső berendezések, csövek, (belső) szigetelések, tárgyak, eszközök szobahőmérsékletre vannak tervezve, nem mindenhol van számításba véve hogy akár 5 fokig lehűlhet a lakás. Ekkor pedig a hőtágulás (összehúzódás) több gondot is okozhat. Visszafűtéskor pedig a hideg tárgyakon, műszaki eszközökön kicsapódhat a pára és kárt tehet bennük.
De ez csak az én véleményem

Nem vitatom, hogy adott esetben ideig óráig nem öli meg a penészt, de ez sajnos csak okozat megszűntetés, az okot nem szüntetjük meg...ezért jobb megoldás a párátlanító...persze az is csak okozat megszüntető, de már előrébb van...nyilván egy jól szellőztetett, hőhidaktól mentes, jól szigetelt ház jelentheti a végleges megoldást...és persze egy ML Mercedes

Megnéztem, a 0,45-ös falat 38 cm-es jó minőségű falazat és hőszigetelő habarccsal lehet elérni, a 30 cm-es fal már kiesik, 0,50-re jön ki. A 0.24-est pedig a 38-as fal + hőszigetelő habarcs, és 6-7 cm PS hőszigeteléssel. Tehát részben igazad van!

"A gyengén záró nyílászárók esetében nem (csak) azért nem volt penészedés, párásodás, mert volt levegőcsere, hanem mert ha télen van kinn egy 0 fokos 80%-os relatív páratartalmú levegő, ami bejön és felmelegszik, abból lesz egy kb. 5%-os 20 fokos levegő. Ezt szépen be lehetne mutatni a h-x diagrammon."

Ugyanarról beszélünk, én is ezt akartam ezzel mondani.

Na igen, a ruhaszárítás.
Anno nálunk is megjelent a penész a panelban, két helyen: az előszoba végén, a bejárati ajtó mellett, illetve a nappaliban, a sarokban. Alapvetően három tényező okozta a nedvesedést: egyrészt a nappai külső sarkainál jeletős hőhíd lehetett, tekintettel arra, hogy kétoldalt erkény volt (jobb oldalt a sajátunk), ezért az oldalfal szűk 1 méter tulajdonképpen külső falnak volt tekinthető, másrészt az előszobában közvetlenül a falra szereltem egy cipősszekrényt a bejárati ajtó közelében (így az azonos falon levő radiátortól is elzártam a sarkot, nem volt légáramlás), harmadrészt (és talán ez volt a legkritikusabb) az asszony kitalálta, hogy nem centrizi rendesen a ruhákat (400-as fordulat), mivel szerinte így kevésbé gyűrődnek, és nem kell vasalni...
Azóta szinte mindig (hellyel- közzel még esős időben is, de mínuszokban mindenképp) kirakom legalább 1 órára száradni-szellőzni a ruhát az erkélyre. Rengeteget számít.

ehhez annyit fűznék hozzá, hogy nem új építésű házaknál általában nagyon kevés figyelmet fordítanak a ház körüli esővíz elvezetésre ill. alapvető vízszigetelésre. gondolok itt akár olyan triviális dolgokra, hogy a falevelekkel félig teli eresz egy nagy esőnél saját súlya alatt lehajolhat, és elkezdi önteni a vizet a házfalra.

mikor a jelenlegi helyre költöztünk, rendszeresen kinn járkáltam felhőszakadáskor a ház körül, és néztem hogy viselkedik a víz, hol van szűk keresztmetszet, rossz irányba dőlés, gödör amiben megáll a víz. ez a legfontosabb lépés, az ember pontosan látja hol a baj. ehhez relatíve kis befektetés szükséges: egy esernyő és némi akarás.

aztán szépen szisztematikusan mindenhol ki lett alakítva a faltól lejtés, lehetőség szerint szigetelő anyagokkal (azaz nem virágágyás), és az összes eresz jó messszire a háztól vezeti a vizet. ez utóbbi nyilván némi pvc cső, összefolyók, szűrők lefektetését igényli. aztán évente 1-2 alkalommal érdemes meglátogatni az ereszcsatornát, főleg ha fák vannak a közelben, vagy a malter már hullik a kúpcserepek alól. ehhez kapcsolódva nagy esőben érdemes lehet a padlásra is felmenni, kiderülhet pár csöpögés.

nem tűnt fel, de bevallom nem túl alaposan olvastam el a cikket. ha nem volt szó róla, akkor érdemes egy iránytűvel betájolni, hogy melyik falak a hidegebb északi oldaliak, oda nem célszerű a beépített szekrény...

Kicsit több konkrétum esetleg?

Ekkora hülyeséget légyszíves ne terjessz. A hőveszteség mindig (parasztosan megfogalmazva) hőátbocsátási tényező * hőmérséklet-különbség. Magyarul minél kisebb a deltaT, annál kevesebb a hőveszteség.
Másrészről több mindentől függ, pl. hogy mennyi ideig hagyod el a házat, sátorban laksz, vagy 200cm-es fallal rendelkező várban...

Az a jelenség, amit te írsz, az valóban létezik, gyakorlatban tapasztalt probléma, hogy ha az ember hagyja lehűlni a lakást, akkor jóval több energia kell a fölfűtéshez szummában, mintha tartana egy hőmérsékletet.
DE!!! Ez szabályozási probléma!
Röviden az a jelenség (és ez megmaradt a köztudatban), hogy 10-20-30 évvel ezelőtt olyan rendszerek voltak, amik ha megkapták a jelet, hogy fűteni kell (hazajöttél), akkor nyomták ki magukból azt, ami belefért, felment a vízhőmérséklet akár 80-90 fokra, amikor pedig megjött a jel, hogy elég, elérte a beállított 21 fokot, és jellemzően a vegyestüzelésű kazánra kialakított nagy tehetetlenségű rendszerek még fűtöttek addig, amíg a több száz liter 80-90 fokos víz le nem hűlt, a szobák hőmérséklete meg fel nem ment 23-24 fokra. És itt jött ki a pluszfogyasztás. Azaz szummában kevesebb energia kellett a 21 fokra felfűtésre hazaérkezés után, viszont megjelent a túlfűtés, és ezért már valóban jóval magasabb lett a fogyasztás.
Megoldás: kézi vezérlés esetén alacsonyabb vízhőfok (igen, így lassabban melegszik a ház, de jóval kisebb is lesz a túlfűtés), automatika esetén degresszív szabályozás.

Ettől függetlenül minimum 5 fokot tartani kell, hogy nehogy megfagyjanak a falak.

[ Szerkesztve ]