A cikkhez: ezt senki sem tudja biztosan. Az tény, hogy a populista / nacionalista szemlélet újra keményen megfogant olyan politikusok fejében, akik nem akarják, nem tudják átlátni, hogy mennyire beépült a globalizáció a mindennapokba.

Azt kétlem, hogy Kína túlzottan drasztikus lépéseket tenne, de az is tény, hogy itt az USA több hibát vétett, mint Kína.

@MrLF: pl. "Azzal, hogy Richard Nixon és Henry Kissinger leválasztotta Kínát a Szovjetunióról"
Kína sosem volt a Szovjetunió részre, esetleg szövetséges, de a 2. VH után inkább ellenség:

Az 1969-es határvillongások után a szovjet-kínai kapcsolatok ha nem is rendeződtek, de elindult a párbeszéd, 1970-ben újra felcsillant egy apró remény, hogy Koszigin vezetésével megbékéljenek. Andropov és Brezsnyev nem volt ennyire optimista, és inkább ellenséget, mint barátot láttak Kínában. Ezt használta ki Kissinger és Nixon, az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok rendeződtek, és így nyitottak Mao-nak egy kaput a saját maga által felépített kelepcéjéből (vagyis hogy a belpolitikai megosztottság felszámolása közben nem tud hatékonyan egyszerre az Egyesült Államok és a Szovjetunió ellen is politikai / katonai fellépést foganatosítani). Ha nem jön Kissinger és Nixon, Mao-nak egyetlen választása az lett volna, hogy előbb-utóbb kibékül a Szovjetunióval. De az amerikai nyitásnak hála a szovjet-kínai kapcsolatok jegesek maradtak az 1970-es években, és a 80-as évek elején...

Abban egyetértek, hogy egyetlen ilyen mondatban nem lehet összefoglalni korrektül a helyzetet, de tartalmilag azért nem érzem azt, hogy ez hülyeség lenne...