Lehet gondolkozni melyik a zöldebb: a vályogház.
De jelenleg senkit sem izgat a téma.
Ha én életem végéig mostantól zéró waste módon élnék, fossá szívatva magam, akkor annyira környzeti terheléstől óvnám meg a világot, mint amit egy közeli gyár egyetlen óra alatt termel.
Az oroszok naponta tízezer köbméter gázt fáklyáznak el. Csak úgy. Az mekkora terhelés? Egész életemben nem használok el annyi gázt, amennyit ők pár óra alatt égetnek el...
Ez inkább egy fricska akar lenni a hatályos jogszabályoknak és narratívának. Én se veszem be ezt a zöld diktatúrát, hisz ha bárki is komolyan gondolná ezt az elitből, akkor ők lennének az elsők, akik leraknák a magánrepülőket, a szuper yachtokat, stb.
Ellenben az elvitathatatlan, hogy gyakorlatilag nincs választási jogod már, hogy milyen házat épít(tet)hetsz. Nem csak azért boszorkányüldözik a régi paraszti életet, mert meghaladta a kor és a technika, hanem azért is, mert nincs benne üzlet. Milyen profitja van abból a banknak, ha te sárból építesz házat? 
Nyugaton már a konténerházakat is kikezdik lassan a döntéshozók, mert az nem járja, hogy a paraszt önerőből megoldja az életét, lol.
[ Szerkesztve ]
Mi is ezt a típust használjuk.
Ha valaki új a területen, csak jelezném, elég hangos tud lenni a gépezet. Nem vészes, de ha úgy indulsz neki, hogy most én ezzel a szobámban fogok aludni, add fel. Mi szeretjük, már évek óta nyúzzuk, nem volt vele semmi gond eddig.
Amúgy "teljes légkezelés" az igazi megoldás, mint amit Amerikában is szoktak használni. Beépítenek beszívó/kifújó nyílásokat a szobákba, van egy központi egység ami párátlanítja az egész lakás levegőjét, belekever külső levegőt, stb. Nem olyan vészes az ára (de tényleg), de kell cég ami kiválasztja a megfelelő típust, a részeit, stb.
...boszorkányüldözik a régi paraszti életet...
Semmi baj a régi paraszti élettel (pláne, mert jellemzően nem kerül kapcsolatba a banki közeggel): azzal van baj, amikor a régi paraszti élet infrastruktúrája romantikus kapcsolatba kerül klf. életszínvonalbeli elvárásokkal.
Egy igazi, tipikus vályogház az mára túl van 4-5 felújítás/bővítési cikluson, és ilyenkor már egy szimpla vizesblokk kiépítés/felújítás is komoly rizikót jelent, még akkor is, ha sikerül igazi szakembert (aki érti, hogyan kell a vízzel bánni vályog mellett) találni.
Pedig mennyire simán megoldható már egy ház megépítse, viszonylag korszerűen, kalákában.
Csak arra sohasem kapsz engedélyt a hivataltú, sose kapsz rá hitelt a banktú, kész. El van lehetetlenítve.
Kimaradt egy kérdés: Hol alakul ki penész?
Azon a hidegponton ahol minimum 8 órán át fent áll a vizesedés.
Nekünk egy szigeteléstechnikai előadáson ezt mondta a gyártó szakértője.
A döbbenet az hogy nem értesz hozzá. Őseink lényegesen tartósabb épületeket raktak össze mint a maiak. Semmi baj sincs a vályoggal. Baj akkor van vele ha a modern technikákat akarják vegyíteni a régiekkel. Na az nem megy, ha nem veszük figyelembe a vályog jellemzőit.
ceresit stop pára
Az egy vicc.
Értelmezhető normális készülék: [link]
Nagy marhaság ezt így leírni: Ma 20cm alatt nincs szigetelés, 3 üveges ablak a minimum, lábazati és egyéb szigetelés technológiák.
Pénzügyileg nem is éri meg ennyire szigetelni. Még. Persze ha fentebb másznak majd az energia árak lehet hogy megfogja.
[ Szerkesztve ]
Jelenleg olyan 12-15 cm között van a határ szigetelésben ami a piacon még gazdaságosnak mondható. Persze ha a pénz nem számít, akkor csillagos ég a határ. Csak a valóság nem ez.
Amiről a kolléga beszél az a passzívház kategória, de nem az követelmény. 
Vajon akkor az miért van, hogy a tőlünk jelentősen nem eltérő éghajlatú Szlovákiában már vagy tíz éve minimum 20 centi hőszigetelés kötelező egy átlag új építésű falszerkezetre?
Lehet, hogy a rezsicsökkentésre kiszórt évi cirka 200 milliárdot itt is inkább a hőszigetelés támogatására kellett volna költeni, és akkor most nem menne annyira a sírás a megugrott gázárak miatt.
Szerintem tudtak vmit.
A németek is már 20 éve a 18 fokra trenírozzák magukat. 
Most komoly hogy szlovákia a példa?
[ Szerkesztve ]
Igen. Ráadásul akkoriban még egy gazdaságilag mögöttünk levő országról beszéltünk, nem mondjuk Ausztriáról.
A cikkben vannak keveredések, és egy kicsit túl is van bonyolítva a kérdés:
1. A talajból a lábazaton át a falakba szivárgó víz nyomán kialakuló penészesedést salétromosodásnak hívják, és persze értelemszerűen egész más eszközökkel kell ellene küzdeni, mint a hidegpontokon páralecsapódás következtében kialakuló penésszel.
2. A penész kialakulásának okát az írásban szereplő táblázat remekül szemlélteti. Kiolvasható belőle, hogy elvben három módszerrel is lehet küzdeni a penész kialakulása ellen: egyrészt a harmatpontok értékének növelésével (szigeteléssel), másrészt a belső relatív (!) páratartalom csökkentésével, harmadrészt a belső hőmérséklet növelésével (ugyanis relatív páratartalomról beszélünk, mégpedig azért, mert egységnyi levegő eltérő mennyiségű párát képes felvenni (minél melegebb, annál többet), azaz a lakásban, adott pillanatban jelen levő fix páramennyiség, más relatív páratartalmat jelent mondjuk 18, mint 22 fokon, és ennek megfelelően a harmatpont is lejjebb lesz).
Természetesen azt a komponenst szükséges módosítani, ami problémás, pl. egy 15-16 fokos lakásban (vagy helyiségben), normál páratartalom és szigetelés mellett is ki tud alakulni páralecsapódás, és ennek nyomán penész, így egy ilyen esetben a hőmérséklet növelése lesz a célszerű megoldás.
Azt hiszel amit akarsz. Én gyakorlatból beszélek és nem egy másik országról. A gázfogyasztásnak már az is jót tett volna, ha nem ugrasztanak neki mindenkit anno. Csak akkor se használta az agyát egy vezető se.
12-15 cm felett nagyon lassan tudod növelni a hőszigetelő képességet. Nézd meg bármilyen kalkulátorban. Az ár sokat megy fel.
Az energia árak emelése nagyon megnyomta a szigetelés árakat is mivel sok energia kell az előállításhoz és nagy a kereslet is. Nem hozz neked annyit mint amennyivel többe kerül a buli. Felesleges lóvéja meg csak keveseknek van, hitel most nem éri meg, az uniós pénzek meg sehol sincsenek. Akkor miből is akarsz 20 cm-t? Sokan már 10-nek is örülnének.
Magyarországon is vannak hőtechnikai előírások... és nagyon utálják is az építtetők. Mivel előírás van pénzt nem ad hozzá. Nyilván az építtető saját érdeke is hogy jó legyen a szigetelés. Kár hogy a szakember gárda telibesz@rja az egészet és nevetséges hibákkal áthúzza az egészet.
[ Szerkesztve ]
...a belső hőmérséklet növelésével ...
Ez némileg necces. Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.
Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.
Pl. nálunk a cserépkályha miatt folyamatos a külső levegő beáramlása télen, ennek megfelelően az egyensúlyi relatív páratartalom ~ 20-25% ha kint valami keményebb fagy van => párásítunk. Mosós napokon akár 30% is öszejön, olyankor pezsgőt bontunk, hogy egy kicsit abbamaradt a viszketés 
Ui.: ja, és ennek ellenére ha nem vigyázunk a sarkokra, hogy érje őket a levegő, akkor a szoba közepén mért <20% RH mellett is jön a penész 
[ Szerkesztve ]
Pont ezért lesz érdekes ez az ordas baromság amit kitaláltak hogy a közintézményekben 18 fokot kell tartani. De ugye itt se kérdeztek meg egy szakit se.
Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.
Így van. De ez semmiben nem cáfolja azt, amit írtam.
Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.
Ez viszont marhaság, és semmi köze sincs az előzőkhez. Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában. Ez egészen más relatív páratartalmat jelent 18 és 22 fokon.
A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény, ebből általánosítani nem nagyon lehet. Sajnos nálunk (cserépkályha nélkül is) nagyon alacsony a páratartalom valamiért, de azért ennyire nem (35-40% körül szokott lenni). A sarkok penészesedése nálatok (ilyen alacsony páratartalom mellett) egyértelműen a hidegpontok miatt lehet, azaz valami nincs rendben a külső szigeteléssel (vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény stb.).
[ Szerkesztve ]
Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában.
Az emberi tevékenység (abszolut) párakibocsátása jellemzően növekszik a hőmérséklettel: IRL nincs befixálva az 'adott szokás'.
A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény
Falun? Hegyek mellett? Mifelénk ~ minden második házban van.
vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény
Szigetelés(hiány) az van, de nálunk 20% RH mellett a penészedés fő oka az bizony a hibás bútorozás volt. Volt pár év, mire kitanultuk, de mostanra ez szimpla szokásos nyári-téli üzemmód átállás már.
A fűtésre visszatérve: jelen megszorítós idők mellett fontos tudni, hogy alacsonyabb, de egyenletes hőmérséklet önmagában nem fog penészhez vezetni: viszont nappalra letekert hőmérséklet, meg hidegen hagyott helység az vezethet, szóval nagyon alaposan érdemes átgondolni a spórolás módját.
Pontosan. Tisztességes szigetelés, mindenhol, körbe, 15-20cm vastagságban, utána már nem lesz hőhidas a kecó a mi éghajlatunkon, így penészedni sem fog sehol. Plusz egy minimális hőcserélős szellőztetés is tud segíteni a fűtési költségeken is egy ennyire szigetelt kecónál.
