Maradva példádnál, ha veszek egy pohár vizet, amin van egy jelölés, hogy meddig töltik (és a főleg, ha a "vízipari" norma, hogy pár cseppel inkább még rátesznek, hogy ne legyen vitára alap akkor sem, ha te kaptad a legkevésbé töltöttet), akkor igenis legyen a jelölésig töltve. Ha pedig szólok, hogy nincs, az ne nekem, hanem a csaposnak legyen kellemetlen és ennek megfelelően repüljön az elnézést.
Teljesen véletlenül, éppen építkeznek az utcánkban. Első héten 20 perccel korábban kezdték törni a betont, mint amit a helyi csendrendelet előír. Szeretek 7-kor a légkalapács hangjára kelni? Nem, de ez a szabály, ezt nekem kell lenyelni. Ha a munkásnak 20 perccel korábban jön a busza és nem szotyizik, azt meg neki. Írtam neki, nem lettem lehülyézve, hanem szó nélkül változtattak.
Itt ráadásul az AMD írta a saját szabályait, amit nem tud betartani, gondolom a márketing osztály miatt. Öngól.

A boldogabb leszel része már rég elment, amikor kezdtünk elszakadni a valóságtól, csak hogy hülyítsük egymást. Itt már egyszerűen az elvről van szó, hogy valahol húzzunk egy határt neki. Mert különben begorombul az alutasakban tartott intelligens mosószerem.

[ Szerkesztve ]