A csomagolóson....áhhh.

Amúgy az első story után egyből az jutott eszembe, hogy nem voltál te túl idős a kiscsajhoz aki a dobozokat nézte?

24 vagyok
A múltkor különben olvastam, hogy ha a nő életkorának a másfélszeresét nem léped túl az nem gáz
-határeset-

[ Szerkesztve ]

Hát, te tudod. Nem sokkal vagyok idősebb nálad, de nem igazán szoktam a 15-16 féléket nézegetni, de még a 17-18-ot se.

Csak heccelődni szoktam, 5 éve boldog párkapcsolatban élek

LvL. 1.:

A történetben szereplő eladónak el kellene gondolkodnia a jövőjéről.
A népnevelés és az üzlet nem járnak párban.
Ha bejön valaki a boltba, és köszön, akkor vissza kell köszönni. (Ha nem köszön, akkor nem köszön.)
Kedvesen ki kell szolgálni a vásárlót, és megköszönni a vásárlást.

Ennyi! Minden más csak elhajtja azokat, akik a bevételt hordják az üzletbe.

(Mindig vannak bunkó vásárlók. Miután elmentek, magadban és hangtalanul, szidhatod őket kedvedre.)

Lvl. 1 az kurvajó.

Akkor nem szóltam.

Az elsőt nem kommentálnám mert lehet büntit kapnék, de második az karcol

Köszi.
Tíz éve dolgozom kereskedelemben, 6 éve tettem le a szakmát, szakma kiváló tanulója versenyen 3. helyen végeztem, az év tanulója voltam.
Hidd el, hogy tudom kivel, mikor, hogyan lehet beszélni.
A megfelelő köszönés kb 6 A4-es oldalnyi anyag.
De nagyon kevesen ismerik és tudnak is belőle kb 5 sort...

Hogyan köszönsz egy esős ködös őszi vasárnap délelőtt betérő lila dementornak, ha fonott gyulai füleskosarat hoz a kezében benne egy csokor levendulával?

Előveszem a pálcám, egy spirált írok le vele a levegőbe, a legszebb emlékemre gondolok, majd odavágom, hogy:
-Imperio!

[ Szerkesztve ]

Te tényleg mindent tudsz a szakmáról

Tíz éve dolgozom kereskedelemben, 6 éve tettem le a szakmát, szakma kiváló tanulója versenyen 3. helyen végeztem, az év tanulója voltam.

Ez dicséretes, meg van a szakmai felkészültséged.

lila dementor....

LVL1: ha egy eladó ezt eljátszaná velem, akkor olyan bejegyzést kapna tőlem a panaszkönyvbe, hogy másnap repülne. Ilyen mentalitással el kéne gondolkoznod, hogy valóban neked való-e ez a szakma, mert ebből nekem pont az ellenkezője jön le

Látogass el egyszer egy nyugat-európai (bezzegkapitalista) országba, aztán ott csázzál egyet. Mondjuk egy bajor vagy francia kisboltban. Kapnál olyan lebaszást a pultostól, hogy nem állnál meg.

A pénzed persze elfogadnák.

A kereskedői mentalitás nem azt jelenti, hogy le kell menni kutyába. Meg kell adni a maximális tiszteletet, de adjon isten fogadj isten alapon. Nem vagyok kiváncsi az eladó havibajára, de ha nem köszönök, vagy bunkó vagyok, nem lepődök meg, ha nem csókol kezet.

[ Szerkesztve ]

+1!

oké, de ez nem bajor vagy francia kisbolt, hanem magyar. Nem azt mondtam, hogy csókoljon kezet, hanem azt, hogy ne oltogasson. Az eladó azért van, hogy kiszolgáljon engem, a vevőt. Nem azért kapja a pénzét a vezetőségtől, hogy a bevételforrást oltogassa, hanem azért, hogy az üzletben levő termékeket értékesítse, és a vevővel udvariasan viselkedjen. Nem kötelező ilyen helyen dolgozni, bármikor el lehet menni más területre, de bizonyos szintig a vevő hülyeségeit tolerálni kell. A fenti emberke nem a küszöbre szart, szimplán csak illetlen volt. És ez itt nem adjon isten fogadja isten alapon működik, hanem azon az alapon, hogy az eladónak ez a dolga, ezért kapja a fizetését.

Nézd ez egy egyenlő viszony, egyenrangú partnerek állnak egymással szemben. Az egyiknek az áru kell, a másiknak az áru ellenértéke. Nincs miért lentebb adni ennél.

Van az a viselkedés, amire te gondolsz, és amiben igazad is van, de ez az eljárás most arányos és méltányos volt (bár tényleg súrolt egy határt, de belülről).

A másik oldal pedig a pszichológia. Az eladó látta, hogy milyen hangot üthet meg, és jól el is találta, hiszen az adásvétel megtörtént. Ha más ember ment volna be (történetesen egy olyan, akinek nem ez a stílus a megszokott) akkor máshogy reagálta volna le. Csá úrnak ez a natív stílus, látszik is, hogy jól tűrte.

Mondjuk egy bajor vagy francia kisboltban. Kapnál olyan lebaszást a pultostól, hogy nem állnál meg.

Dehogy kapnál. Kedvesen kiszolgálna.
Ők tudják, hogy abból élnek, amit eladnak. A népnevelést meghagyják a nagy néptanítóknak.
Mindenhol van konkurencia. Felesleges elhajtani a vevőkört. Illetve lehet, csak utána mi lesz?

(#18) planbmokus:
Nem tudom, hogy ez most ironikus akart -e lenni?
Értsd szó szerint. Legalább az áruismeret rendben van nálad. Semmi irónia sincs abban a hozzászólásban.

(#22) DeFranco:
hiszen az adásvétel megtörtént. Ha más ember ment volna be (történetesen egy olyan, akinek nem ez a stílus a megszokott) akkor máshogy reagálta volna le.

Egyszer megt9rtént az adásvétel. És legközelebb??
Lesz egyáltalán legközelebb??

(#25) DeFranco:
(vagy bajorban, mindegy)
Igen bajorban. Rendszeresen szoktam vásárolni pékárut és hentesárut.

[ Szerkesztve ]

Voltál már francia kisboltban? (vagy bajorban, mindegy)

[ Szerkesztve ]

Nem, ez pont nem egyenlő viszony. Én más területen és más pozícióban dolgozom, nekem is vannak vevőim, csak őket itt ügyfeleknek hívják. Ha tudnád, hogy némelyik mit meg nem enged magának akár stílusban, akár fizetési morálban (vagy orbitálisan nagy hülyeséget kérnek és nem hagyják lebeszélni magukat róla), meglepődnél. Mégsem kezdem el őket nevelgetni, mert ők az ügyfelek, és az ügyfél egy bizonyos szintig a pénzéért lehet hülye. Magánemberként én is elhajtanám őket a halál @-ra, de a lvl1 eset nem volt egy akkora nagy taplóság, hogy emiatt így le kéne oltani a vevőt. Itt az eladó volt a hunyó.

OFF, de nagyon: ha hasonló helyzetbe kerülnék, és bármely munkatársam egy ilyen pici hülyeség miatt beszólna bármely ügyfélnek, azonnal repülne.

Látogass el egyszer egy nyugat-európai (bezzegkapitalista) országba, aztán ott csázzál egyet. Mondjuk egy bajor vagy francia kisboltban. Kapnál olyan lebaszást a pultostól, hogy nem állnál meg.

Az elmúlt négy év során túlzás nélkül több száz francia, német, osztrák, spanyol, holland, angol kisboltban voltam, de arrafelé tudják, hogy a vevőből élnek. Jómagam udvarias típus vagyok még a bejegyzés írójához hasonló okostojásokkal is, de nem egyszer fül- és szemtanúja voltam olyan eseteknek, amikor már az én tenyerem is viszketett a vásárló stílusa miatt, az eladó mégis végtelenül kedvesen tette a dolgát. Intelligencia kérdése amúgy ez is, mint annyi minden, egy okos eladó tudja, hogy önérzetből nem lehet számlákat fizetni, meg egyébként is, senki nem lesz attól kevesebb, mert volt egy bunkó ügyfele és nem mondtam meg neki a magáét. Klasszikus önigazolós eset csupán, hiába igyekszik a szerző "hűdefaszagyerekvagyok" színben feltüntetni a dolgokat.

[ Szerkesztve ]

Hát, nekem erősen más a tapasztalatom. Már egy rosszabbul sikerült gutentag/bonjour/bongiorno után árut pultra csapkodás meg szemforgatás van, meg úgy általában hatalmas önérzet van.

Amellett írom ezt, hogy semmi bajom egyik kultúrával sem, sőt, tudom milyen vevőbarát a mentalitás "odaát" és tisztelem is őket érte.

Mindegy, nem erőltetem, szerintem nem volt vészes a dolog, ennyi belefér az összes körülményt számba véve, de ez az én magánvéleményem.

Én a kislánynak utána megmutattam volna a savanyított macskaembriót is.

Vicces, hogy a korrektor személyeskedik....

Ez egy vicces sztori akart lenni, nem egy "hűdefaszagyerekvagyokmertmegmontamneki" valami.
Hidd el, voltam én is már nem egyszer olyan helyzetben, hogy nem lehetett vissza szólni, de olyanban is, hogy vissza lehetett volna, de nem szóltam.
Ez egy érdekes, vicces eset, s mivel a vásárló közel kortárs volt, a poént is értette, így nem tartom annyira dramatikusnak a dolgot, mint ahogy páran beállítják..

#30.:
A török mindenhol bunkó!

[ Szerkesztve ]

szintén kereskedelemben dolgozok (vastelepen) és nekünk is volt vadparaszt vevőnk: bent irodában bunkóskodott velünk, kint meg a raktárosokkal szemétkedett és folyamatosan próbálta őket pattogtatni... egyszer meg is verték majdnem egy beszólása után (bezárkózott a kocsijába, nehogy kapjon pár pofont), azóta nem láttuk tipikusan az a vevő, akit 2havonta láttunk és akkor vett mondjuk 1szál 3méteres köracélt 200ft-ért, viszont paraszt volt mindenkivel...

egyébként annyiban más nálunk a helyzet, hogy általában fuvarosok jönnek megbízás alapján konkrét, rendelt áruért... akár oda-vissza bunkóskodhatnánk egymással, akkor is kell nekik az alapanyag a munkákhoz, nekünk meg a bevétel... mégse tesszük, hanem mindenkivel szerintem elég normálisan megtaláljuk a közös hangot és semmi probléma nincs csak ez az egy kirívó kivétel volt

[ Szerkesztve ]

Oké, de a tiéd egy teljesen más eset, ég és föld a kettő között a különbség. Aki ennyire vadparaszt, azt a helyetekben én sem szolgálnám ki.

Innen is látszik, hogy a kereskedelem különböző formái/fajtái közt maroknyi különbség van.
Én dolgoztam ruházati/sport/szabadidő/túra üzletekben, most éppen egy amolyan 'sarki kis éjjelnappali vegyesben", teljesen más emberek, korosztály, hozzáállás, stb...
Ez meg megint helyzet, hely, ember, korosztály, réteg, vásárlókör és millió meg egy dolog-függő.

Szabad megkérdeznem, Te milyen területen dolgozol?

Készséggel elhiszem neked, hogy viccesnek szántad, de sajnos mire "papírra" vetetted, más színezete lett.

A korrektor nem személyeskedik, szimplán reagál arra amit bejegyzés szerzője elmond magáról, plusz ő is ember és tévedhet.

Hát, néha én is találkozom vevővel, eladóval is, és általában igyekszem udvarias maradni, általában rájuk is hat, és átváltanak kulturált módba. Néha még futároknál is bejön

Viszont ha már udvariasság, akkor legyen kölcsönös. A "nem mivan, hanem tessék" pl. ritka bunkó megfogalmazás szerintem. Szülő, sokadszorra persze nyugodtan mondhatja így, de ha már valaki idegen éppen kioktatna arról, mi az illendő, ne fogalmazzon úgy, mint egy kiképző őrmester.

Ami meg utána a viccelődést illeti, lehet, hogy a helyzet olyan volt, hogy nagyon jól jött ki... De én első élményként valahogy nem értékelném.

Újabb, "ez a generáció mennyire elbaszott, 30 éve még tökéletes volt minden" posztunkat olvashatták.

[ Szerkesztve ]

a szemelyeskedes kerlek az lett volna, ha leirja valaki, hogy te egy kisebbsegi komplexustol szenvedo senki lehetsz, aki azzal probalja onmagat nagyobbnak, jobbnak, menobbnek, okosabbnak beallitani, hogy keres valakit, ami meg nala is alantasabb es jol nevetseg targyava teszi az interneten (es ha emellett ravilagit arra is ezen elkepzelt szemely, hogy a fenti elkepzelest tokeletesen alatamasztja #18-as poszt-od - ahol kvazi lehulyezel mindenkit, aki tanultabb nalad -, meg lehet el is neznek neki a moderatorok, de ezt meg igy sem meri senki bevallalni - meg en sem, pedig mar ittam is)

p.s.: az alahuzott resz amugy minden szemlyeskedest mellozve is rendkivuli modon elitelendo, de ennel tobbet tenyleg nem merek leirni, meg hipotetikus formaban sem