Csütörtök hajnalban álmodtam ezt a jelenetet. Felkapcsoltam a lámpát, és gyorsan lejegyeztem. Megírtam a feleségemnek az esetet (hét közben külön lakunk) Kérdezte, hogy: Mire írtad? Táblára? Erre én: Hajnalban, ágyban fekve szemüveg nélkül? Papírra. - Kézzel? - Golyóstollal.

Hú, ez nagyon jó, aranyos történet.

Mosolyra hangoló. Köszi!

Klassz!
Ki kellene dolgozni! Jó regényalap, de minimum egy tisztességes novella!

Sokféle történetbe bele lehetne szúrni, de önmagában csak egy szösszenet. Csupán mosolyt akartam csalni az olvasó arcára. Persze tovább lehet gondolni... Akarod folytatni?

Tök jó kis story

Az a legszebb, hogy simán el tudja képzelni az ember, hogy a valóságban is megtörténhet.