A történet vége meglepett.

Nincs vége

Akár hazudhatnék is, de miért tenném? Tudtam, pontosabban éreztem, hogy a történet befejezetlen, űr támadt utána.

Not a bad one.
Azt hiszem ráfüggök a blogodra
szerk.: igazából marha jó volt, csak nekem idegen ez a beteges, reménytelen, kórházi környezet, meg nem is volt olyan szereplő a történetben, akivel azonosulni tudtam volna.

[ Szerkesztve ]

A kórház csak egy keret, nem erről szól. Szerencsére én se vagyok ismerős ebben a környzetben.

Köszi az írást! Hamarosan elkezdem olvasni, de megelőlegezem neked, hogy jó lett.

Jó lett, mint mindig.
A nagy has az alkeszoknál nem a máj, hanem a felgyülemlett víz nyomja ki, láttam ilyet a családban.

Felénél tartok, eddig qrva jó! Holnap folytatom.

Köszönöm a visszajelzéseket. Sokat jelent, és kicsit segít is. Legtöbbször évekkel, évtizedekkel korábbi írásaimat rakom fel. Ez most nem ilyen. Annyi van megírva belőle, amennyit itt olvashattok.

muszurkefal! Milyen szereplőt szeretnél? Befektetem, vagy beküldöm látogatónak

[ Szerkesztve ]

Hm, köszi!
Nem tudom mennyire vannak kidolgozva az eddig meg nem jelent karakterek, de Jani bácsi fiát szívesen látnám, mint többdiplomás, sikeres ember, akinek remek az élete, csak Terkával, mint anyóssal verte meg az Isten. A szüleivel kiemelkedően jó a kapcsolata, és most vissza szeretné már adni az öregeinek azt a sok törődést és anyagi/egyéb áldozatot, amit azok hoztak, amíg belőle sikeres ember nem lett.

Még a végén társszerző leszel.

Meglátom mit tehetek

Végig olvastam. Jó lett! Szerintem ne hallgass másokra, úgy írd a történetet, ahogy az a te fejedben van! Ez a kib@szott írói szabadság! A te fejedben zajló gondolatokat, elképzeléseket szeretném látni, ne add alább.