Egy futár, aki stresszel az új címektől.

Előfordulhat. Néha igen nagy nyomás van rajtuk, én is belekóstoltam. Főleg, amikor ott van a hasitasiban százezer pénz, és ki kell menni bivalyb@sznáddűlő 12 szám alá, ahol csak helyrajzi szám van, nemhogy rendes út.Kapu előtt rendszerint valami prémium nyugati nagyautó, előtte meg egy tagbaszakadt kétajtós szekrény. Ha nem úgy viselkedsz, ahogy neki tetszik, még jól meg is ruház, hölgy esetében még mást is kaphatsz tőle kéretlenül. A mai világban, amikor a nyolcvanéves mámit megfojtják egy tepszi meggyes pitéért, a rendőrség meg olyan, amilyen, nem kell csodálkozni, ha futárként valaki bestresszel. Aztán ott van még a rugalmas munkaidő beosztás, elviszel két kört az autóval, benned van több száz kilométer, teljesen kivagy szellemileg pár ostoba egyén miatt.Késő délután érsz vissza, a főnök nyúz, hogy hamarabb is végezhettél volna, aztán tök fáradtan csináld még meg az elszámolást, emlékezz vissza, mikor, hol, mennyi borravalót kaptál, kinek mit vittél,ki az aki nem vette át a csomagot, ki fizetett kártyával, ki kápével. Nem könnyű munka, na.

Nem mindenki egyforma, én elhiszem, hogy van olyan aki minden idegen helyre, melóhoz, akármihez úgy megy oda, hogy semmi féle stressz nincs benne, részemről, amikor első munkahelyemnek a postát választottam, és 2.5 millával a táskámba a város olyan részein kellett járkálnom amiről csak tudtam, hogy létezik.... Nos nem azt mondom, hogy fostam vagy bármi, de nyilván volt némi kellemetlen érzetem. Midezt úgy, hogy volt helyismeretem, említett lányka meg az ország másik részéből keveredett ide, az úgy még nehezebb.

Tudom te a kamionnal ezer olyan helyen megfordulsz ahol soha se jártál, meg van bőven nehézség de, ezt nem mindenki veszi annyira könnyen és ez egyébként tökre rendben van. Tippre, a lányka csak szerencsét próbálva futárkodik itt, lehet előtte soha nem is csinálta. Ennyire nem mentünk bele a részletekbe.

Végre egy vidám történet.

Vidám kis történet

Ezt a kis szösszenetet olvasva most már én is...

Nagyon hülye címem van, én is igyekszem segíteni amikor csak lehet, kimenni előre stb. A hidegvérű profizmus mondjuk tényleg előny tud lenni egy futárnál, de én mindig értékelem ha azért jó a modora is, volt pár neszebmeg futárom is (nincs auto, szóval sokat járnak ki). Persze a végén csak nevetek rajta, de azért szerintem az is a része a munkának, hogy leplezzük az élet undort

Egy utcára és egy lépcsőre nyílik a házunk és a hivatalos cím a lépcső. Persze, az utca felől paktikus megközelíteni. Ez nem szokott sikerülni a futároknak, pedig a rendelés megjegyzésbe odaírom a GPS koordinátákat. Azt minden navi kezeli. Múltkor panaszkodott az egyik, én meg megmutattam neki a rendelős papírt, amit ő hozott. Ott voltak a koordináták.

[ Szerkesztve ]

Hja... Volt itt is olyan - nem étel - futár aki tipik ilyen volt, hogy val'szeg, ha nem utánvétes csomag bebassza a kerítésen át az ajtó elé a csomagom. Van ilyen is. Szerencsére itt, erre felénk kifogom mindig a normálisakat, 1 vagy 2 eset volt összességében.

Meg ennél a kajáldánál mikor indult a kiszállítósdi volt két csajszi, őket gyorsan menesztették is. Mert például konkrétan lebasztak elég keményen, hogy én márpedig a telefonba mért nem mondtam, hogy ez zsákutca és nem lehet kijönni. Aztán kaptam a következő savat, mert mutattam neki, hogy ott a tábla az utca elején szépen jobb odalt, látható helyen ahogy kell. Illetve ki lehet jönni, nem tiltja szabály. Mindezt normális hangnemben... Hát na, kinek hogy...

Átmeneti állapot. A címhez.