Igen ezek érdekes kérdések, én leginkább amikor nagyon unatkozok, mondjuk órán akkor szoktam ezen elmélkedni, hogy miért éppen a 2-es jelöli a kettőt miért nem a 4.

Hát ha már a szavaknál tartunk, a magyar nyelvben elég vicces dolgokat lehet észrevenni. Pl ott van a magyar nyelv és a matematika kapcsolata: Rengeteg szóban szerepelnek számok.. .

egy, két, fél, más, szám, stb szavaink más szavakban találhatóak meg ijesztően logikus módon:

egység, kétség, felek megegyeznek, másol, maskara, feleség, számít valakire, nem számol valamivel, számot ad valamiről, számára, fél (kevésnek érzi magát?), egészség, ... rengeteg van még ...

Érdekes a megolvas szavunk is, mert eszerint az olvasás is számolás, hisz a nyelv sok számot tartalmaz...

Tehát tele vagyunk számokkal. De hogy a f***ba, és miért?

[ Szerkesztve ]

mer' gépek vagyunk vazze

010101111010101011011?

1101011000101010100100001
Pont tegnap ment erről egy előadás az Autonómián (DunaII), Mindentudás Egyeteme.

[ Szerkesztve ]

Én már nem is látom a kódot. Csak szőkéket, meg barnákat....

Nincs valakinek egy fehér nyula? Talán akkor választ kapnék...

42

Sztem a szavak először hangutánzásokból álltak, és csak később alakultak ki bonyolutabb (mint pl körte) szavak.

EDIT: Az univerzum anyaga, tere, ideje illetve amiből ezek létrejöttek, vagy keletkeztek, vagy mindig voltak.

[ Szerkesztve ]

agy keletkeztek, vagy mindig voltak.
Rendben, de miből, miért?

később alakultak ki bonyolutabb (mint pl körte) szavak.
De hogyan? Maguk a szavak és úgy egyébként a betűk, mint kimondható hangok. És miért van ennyi nyelv (többszáz beszélt és jópár holt)

HA mindig volt, akkor sosem keletkeztek. Ergo az energia és az anyag mennyisége konstans és oda-vissza konvertálható valszeg.

A nyelv egyszerű. Nyilván aki afrikában élt Mondta hogy ÁÁÁÁ ez jelentette az ananászt, később ÁÁÁÁD lett belőle. A csoport aki elvándorolt az is ÁÁÁD-ot vitt magával, de abból ÁÁÁÁDÉ let, míg akik nem vándoroltak el, náluk ÁÁÁDO lett. A szteppéken meg nyilván más szavakat használtak.