Romániában láttam jópárat, de az rendesen nézett ki, mint egy kólaautomata.

MEgfelel?

Kiskunfelegyhazan is van pl, de az normalisan nez ki , kb mint az elob blinkelt kep.

[ Szerkesztve ]

nyugi ez le van fölözve, fel van vizezve ugyanúgy mint a bolti
a 'köcsög' paraszt mindig ezt csinálni, aztán mindig sír hogy ez nem jó az nem jó

Azert van a hazitejen - amit szuleim is vesznek - 3 literen 2-3 dl tejszin. Hagyjama!

Ez nem teljesen újkeletű dolog, pár éve Érden már vettem automatás tejet. Finom tejet adott, de sajna elvitték az automatát.

Akkor szerencséd volt, én régebben kb 10-szer próbáltam Pécs különböző helyein és tapasztalatom szerint a 2,8-as tejet sem éri a minősége.
Legszívesebben nyers tejet innék, de egyelőre nincs megbízható forrás.

Ez már komolyabb teknika

Gergő_ Ez nem mindenhol van igy.

Én ezt az automatát várom idehaza.
Férfi vagyok igyon tejet a kisgyermek meg a csajok.

A cikkehz linkelt képekhez:
Eléggé hieginikus lehet a cső.......
biztos adnék a gyermekemnek abbó a baktérium fesztiválból.Remélem a közegészségühgy is olvas logoutot és azonnal bezárja azt fertőt.

[ Szerkesztve ]

mennyi tejet lehet kifacsarni az automata tölgyéből.

Amit itt Pécsett a zenélős bocis autóból lehet venni, az milyen az automatáshoz képest? Én szeretem, de apám se issza meg és nagyszüleim is csak vízzel hígítás után, mert szerintük "erős", mindezt úgy, hogy az átkosban volt tehenük és adták le a tejet, azt mondja elszoktak a rendes tejtől...

Brutális eb: mindig kell egy hím soviniszta a kommentelők közé!

Kell egy kis baktérium a szervezetnek.

fel kell főzni, mert ez nincs hígítva, van rajta vastag föl, amit a tartós tejen nevelkedettek nem ismernek... szóval a baktériumokhoz visszatérve, főzés hatására minden baktérium elpusztul és ezeket a nyers tejeket, amúgy is fogyasztás előtt nagyon ajánlatos felfőzni...

fec555 mennyi tejet lehet kifacsarni az automata tölgyéből.

amennyi pénzt beletolsz

Nálunk 2x 250liter van benne.

Pecs mondjuk nem falu, de gondolom nem a termelotol vetted, hanem boltban . Mi haztol vesszuk, ahogyan a sajtot is sokszor. Olcsobb, nekik hoz penzt, es finomabb is, mellesleg turot vagy aludttejet is tudunk belole kesziteni. Probald el ezt egy boltival

A felegyhazi automatas mondjuk tenyleg jo.

[ Szerkesztve ]

Arra azért nem árt figyelni, hogy a tej kb 80 fokon forr, ahol a bacik még vígan tangóznak.

Egy holstein-frízből eleve hígabb tej folyik, átlag kb. 3-3,2% zsírtartalommal. Fajtafüggő, sőt egyedfüggő, mert 4,7-es h-f is volt. Magyarországon van jelenleg a legnagyobb import holstein-fríz állomány.

stangli: A nyers tejre azért rakódik ki könnyebben a tejföl, mert nyers. Ergo nincsenek legyilkolva benne a baktériumok, így megindul az alvadás, még a hűtőben is, aminek egyik hozadéka, hogy a tejszín kiválik, megerjed és tejföllé válik. A pasztörizált (vagy UHT) tejben ellenben megölnek minden tejsav- és egyéb baktériumot, hogy ne romoljon, így a tejszín is nehezebben válik ki. Ahhoz tejsavbaktériumokat kellene hozzáadni, de teljes biztonsággal szeparálással lehet megbizonyosodni a sűrűségéről. Tildynek is mondom, nem csoda, ha a bolti tejből nem tud aludttejet csinálni, mert ahhoz az MTKI-nél kellene vásárolni vajkultúrát. Ha a pasztörozált tejet kitesszük "aludni", legföljebb megromlik, jó eséllyel kólibaktériumtól.

[ Szerkesztve ]

+1

Ezt nem tudom, honnan vetted, a tej ugyanúgy 100 fok körül forr, mint a víz, hiszen nagy része ugyancsak víz. Meg aztán, csak nem selejt a hőmérőm.

Az is téves, hogy "a bacik vígan tangóznak". 62 °C/0,5 óra az alacsony hőmérsékletű pasztörizálás (e körül bőrözik), és 72 °C/1 perc a normál. 85 °C/pár másodperc az erős (e körül kezd habosodni a tej), az e fölöttiek pedig UHT-kategóriába esnek, és ultragyors a melegítés és hűtés. A tejsavbaktériumok teljes forraláskor mind elpusztulnak, míg a gyengébb pasztörizálás után maradhat még valami. A kóli és egyéb káros baktériumok viszont rendszerint már a 62°C/fél órás pasztörizálásnál (termizálás) is elpusztulnak.

Bírom, a nagy steril világban hogy retteg mindenki a tejben lévő baciktól.

[ Szerkesztve ]

A nyers tejre azért rakódik ki könnyebben a tejföl, mert nyers.

Önmagával nem lehet magyarázni semmit. Kizárólag hittanórán elfogadottak az ilyen magyarázatok.

De a magyarázat többi része sem stimmel. A pasztőrözés ugyan kiöli a baktériumokat, de nem ezért nem alszik meg a tej. Ettől még lehetne túrót készíteni belőle. Legfeljebb joghurtot vagy kefirt kellene hozzáadni. Az én gyerekoromban még aludttej kompatibilis volt a zacskós tej.
A tej homogenizálása felel a sikertelen tejaltatásért/ vajkészítésért. Nagy nyomással préselik át a tejet egy tűhegynyi lyukon. Ezen beavatkozás hatására olyan apró zsírcseppek keletkeznek, amik nem képesek többé egymáshoz kapcsolódni, és nem tus rétegekre bomlani a tej.

(Egyes vélemények szerint a (tehén) tej fogyasztása nem egészséges. A homogenizált tejet különösen felelősnek tartják, egyes betegségek kialakulásáért. Az érvelés alátámasztására szoktak egy érvet használni. A nyugati tejfogyasztó kultúrák népbetegségei nincsenek vagy jóval alacsonyabb mértékben vannak jelen, a nem tejfogyasztó kultúrákban. Nem állítom, hogy az érvelés korrekt. De érdemes végig gondolni a dolgot.)

"Legfeljebb joghurtot vagy kefirt kellene hozzáadni." - Nem ezt írtam? A joghurtban is kultúra van, a kefirben meg gomba. Csak én nem random joghurtot teszek bele, hanem fagyasztva szárított baktériumkultúrát. A joghurtot pedig egy másik baktériumkombóból állítom elő.

Ami a tej zsírgolyócskáit illeti, a kecsketej pont a kisebb zsírgolyó-méretben különbözik leginkább a tehéntejtől, és ezt előnynek hozzák fel. Szó se róla, mindent nehezebb belőle készíteni, pl. oltóenzim nélkül meg sem alszik. Mindenesetre én ismerek olyat, aki kísérletképp vett néhány bolti tejet (index, sajtkészítős fórum, jó pár éve), és sikerrel készített belőlük valamilyen sajtot, miután kellő időben adott hozzá CaCL2-t, CH-N11 kultúrát és tejoltó enzimet. A kihozatal persze nem lett a legjobb, de gomolyasajt lett. (Fogalmam sincs, homogenizált példányok voltak-e.) Egyébiránt nemhogy bolti tejjel, de még tehéntejjel sem volt dolgom vagy tíz éve. Viszont arról volt szó, hogy 1: a bolti tej magától nem alszik meg, 2: nem lesz a tetején magától tejföl. Ha nem teszünk hozzá semmit, akkor mindez elsősorban azért van, mert nincsenek benne baktériumok.

[ Szerkesztve ]

Ezt paleolit táplálkozás nélkül is lehet tudni. Pontosabban nem függ össze a kettő.

Na az ilyen vitakat azeretem en olvasni... erdekes tema es uj dolgokat tudok meg. Fight!!!

Ha vizezed az egyből meglátszik. Ugyanis simán nem keveredik a tej és a víz., szóval simán szétválna.

Crystalheart: A tej forráspontja igenis alacsonyabb, máskülönben nem működnének a direkt pasztőrök.

[ Szerkesztve ]

Hát ha nem hisztek nekem...

Akkor adj magyarázatot a direkt pasztőrre. És hogy azok miért csak tejjel működnek, semmilyen más tejtermékkel.

Ha vizezed az egyből meglátszik. Ugyanis simán nem keveredik a tej és a víz., szóval simán szétválna.

Nekem nem látszódott, az baj?
Ugyanolyan fehér volt, mint előtte.

3 deci tejhez kb 2,5dl víz volt.

Mire gondolsz direkt pasztőr alatt? Lehet, hogy más néven ismerem az eljárást.

Általában 72 fokon pasztőröznek. Az UHT tejet nagy nyomáson, bőven 100 fok fölött.

Mennyi idő után? Nem kell sok neki, hogy szétváljon. Rövidtávon látszólag oldódik a kettő egymásban, de csak rövid távon. Hosszú távon mindenképpen kell valamilyen emulgeálószer bele, hogy ne essen szét alkotóelemeire.

Crystalheart: Direkt pasztőr: steril gőzt injektálnak közvetlenül a tejbe, ezzel fertőtlenítik. Az injektálás után 5-6 másodpercig keringetik egy csőkígyóban mindenféle utólagos fűtés nélkül. A gőzt később egy vákuumüstben távolítják el belőle. Ez csak abban az esetben működhet, ha van lényeges eltérés a két anyag forráspontja között. Ugyanis a vákuumüstben (jól beállított nyomás esetén) a magasabb forráspontú anyag előbb fog kicsapódni. Persze nem egy elterjedt megoldás, mert erőteljesen anyagfüggő a működése. De ez a megoldás tesz a legkevesebb kárt a tej szerkezetében.

A pasztőrözés és a homogénezés két külön dolog. A pasztőrben a termék nyomása nem jelentős.

[ Szerkesztve ]

Hűtőből ment a tűzhelyre forrásig, ilyen sajtos tésztás szószos akármi lett belőle. Lehet akkor az kevés volt.

Egyes vélemények szerint a (tehén) tej fogyasztása nem egészséges.

Ez szerintem nettó marhaság. Én tehéntejen nőttem fel. Igazi, falusi tehéntejen. Sok-sok-sok évig napi minimum fél litert döntöttem magamba. Lehet ezért lettem ilyen nagy benga állat

Ezt így leírva nem ismertem, de azt hiszem, a nyomás a kulcs. A légnyomástól (és gondolom akkor más nyomástól is) függ a forráspont, pl. az UHT eljárásban nagy nyomáson még 135 fokon sem forr.

De a neten keresve nem igazán találtam rá erre.

[ Szerkesztve ]

Ha ennyire egyszerű lenne, akkor pl a kakaóital (aminek >38%-a víz) nem lenne "tele" mindenféle Exxx adalékkal. Azok pont azért kellenek bele, hogy stabilizálják a keveréket.

Mondjuk a tej alapból természetes emulzió, viszont több vizet már nem tud felvenni a saját segédanyagai nélkül.

Crystalheart: Nem csoda, hogy nem találtál róla semmit. Nem egy elterjedt megoldás, mert gyakorlatilag csak tejhez használható. A Tetra is tán összesen csak két ilyen pasztőrt gyártott. Pedig ezerszer megbízhatóbb, mint egy mikrocsöves hőcserélős pasztőr, ráadásul sokkal kevésbé hajlamos benne karamellizálódni a tej.

És igen, a nyomás fontos. De ha két teljesen azonos karakterisztikájú anyaggal próbálod, akkor nem fog működni. Egyébként pont a sokat emlegetett tejszín okozza a problémát. Az ugyanis teljesen úgy viselkedik, mint a víz. Gyakorlatilag azonos a sűrűsége, a forráspontja, és a hőkapacitása is a kettőnek. Szinte csak a viszkozitásuk tér el.

[ Szerkesztve ]

Némileg azért eltér a forráspont, egy-két fokot a vízétől, nem tudom, ez elegendő-e. Talán nyomás hatására nőhet a különbség. De ha veszel egy 100 fokig mérő hőmérőt, magad is megbizonyosodhatsz a tej forráspontjáról. A technológiáról meg megkérdezel egy illetékest, mert én a kis konyhámban ilyeneket nem tudok tesztelni

Biztos vagy benne, hogy az a tejnek a forráspontja, amit mérsz? Mert nem azé, hanem a tej víztartalmáé. A benne levő egyéb anyagok már hamarabb elkezdenek forrni, csak nem éppen látványosan. Mivel nem vegyület, hanem keverék, ezért nincs egységes forráspontja sem. Technológiailag pedig nem feltétlenül a domináns összetevő forráspontjához kell igazodnod, hanem a legérzékenyebbéhez.

A technológiáról nem kell kérdeznem semmit. Az egyik ilyen pasztőrrel dolgoztam vagy két éven keresztül.

Fent leírtam, 62 fok körül kezd bőrözni a tej teteje; amiről te beszélsz, valószínűleg az, hogy 80-85 fok körül elkezd habosodni is. De attól még 100 fok körül van a kimondott forrás.

[ Szerkesztve ]

Gyerekkoromban a helyi tejüzem zacskós tejét vettük, ittuk, altattuk. Általában egy éjszaka alatt megaludt bögrébe öntve a konyhában.
A mai dobozos, nem tartós, tejek többségéből is készíthető aludttej.

Szeretem a tejet. Bár a felnőtt szervezetem egyre kevesebb laktáz enzimet termel, így néha a tej gondokat okoz. Azonban joghurt, sajt, túró és minden tejtermék továbbra is a kedvencem.

Rájöttem, miért nem találtam semmit, mert ezt "direkt (befecskendezéses) UHT" eljárásként kell keresni, az UHT-t már nemigen szokták pasztőrözésnek hívni. Van az indirekt, amikor egy csőben áramoltatják, meg van a direkt, amikor gőzt fecskendeznek be, és ennek is van két fajtája, te ezek közül a korszerűbbről beszéltél. Az UHT-nél ugyebár nyomás alatt 135-137 fokig melegedik a tej, ami direkt eljárásnál mindössze néhány másodpercig tart. Ezután vákuumedénybe vezetik. A hozzáadott víz elpárologtatása a vákuumban nagyon gyors, így gyorsan is hűl le, ám nem biztos, hogy pont ugyanazok a vízmolekulák távoznak, mint amit hozzáadtak, ezt egyik leírásban sem olvastam. Épp csak azzal azonos mennyiségű víz távozik, és ez a lényeg, mert amennyi eredetileg benne volt, azzal a tej többi alkotóeleme el tud vegyülni. A tej-alkotóelemeinek forráspont-különbsége mondjuk még mindig nem tiszta nekem, hogy jön be a képbe, mert bármivel is csináljuk ezt, a tej alkotóelemei közül tudtommal csak a víz tud párologni, főleg ilyen hőfokon.

[ Szerkesztve ]

Az UHT csak a hevítés hőmérsékletére utal (Ultra High Temperature), ettől még pasztőrözés.

A direkt és indirekt megoldásnál is csőben áramoltatják. A különbség a hevítés módja. A direktnél ugye a sterilizáló közeg közvetlenül érintkezik a termékkel (lévén beleinjektálják), indirekt esetén viszont nem, a hőátadás hőcserélőben történik, a terméket és a gőzt egy csőfal minden esetben elválasztja.

UHT esetén a 135-137 °C már alacsony, ott már minden pasztőr letilt. Ezt hőfokriadónak nevezik, ezen a hőmérsékleten ugyanis már nem aszeptikus a berendezés. Ilyenkor el kell mosni a pasztőrt, és újra kell sterilizálni (erre 150°C-os gőzt használnak). A tipikus UHT hőmérséklet 142°C.

A tejzsír ugyan úgy képes párologni. Az említett pasztőrt egyszer kipróbálták tejszínnel. Nos annak ugye 30% a zsírtartalma, ami a vákuumüstben bizony nagyon durván párolgott. És szét is csapódott annak a belső falán. Alig lehetett kimosni belőle, már azon gondolkodtak, hogy kinyitják az üstöt. Aszeptikus pasztőrök esetén ennek elég komoly következményei vannak, konkrétan a berendezést utána minden szinten újra kell ellenőrizni, steril tesztet kell rajta végezni... Szóval alsó hangon két hétig nem használható termelésre. A szimpla tej esetén az a pár százaléknyi zsír még nem kritikus, nem hajlamos így viselkedni. Feltéve ha a vákuumszint és a vákuumnyomás megfelelő. Ha valamelyik eltér a névlegestől akár csak 3-4%-kal, akkor bizony már a tejben is elforrhat a zsír.