üzenetek

hozzászólások


zooleeka22
(csendes tag)

Kösz a tippet.
100kHz: Leírtam már hosszan itt :). -> Szkóp, jelgenerátor mérés és megérted.


niof
(addikt)

Ja, ha méricskélés a cél, akkor érthető.


Hieronymus
(őstag)
Blog

Ezek az audio DAC eszközök 2x - 40 KHz között valahol szűrik a határ feletti frekvenciákat.
Még a valódi 24bit 384KHz felvételek esetében sincs hasznos információ 22-23 KHz felett.

Egyik DAC sem lesz jó neked.


zooleeka22
(csendes tag)

Ja én is ilyesmit mértem. :(
Nem kell komoly fül ahhoz, hogy az ember felismerje a különbséget a az 5kHz szinusz és az 5kHz négyszög között.
És az 5kHz négyszög felfutó, lefutó élei hány kHz színusznak felenek fel? Elméletileg végtelen frekis színusznak.
De az meg a gyakorlatban nem műxik ezért értelmes 100 kHz körülig elmenni vele. Az még nem zavarja a Kossuth rádiót :).
Pláne hogy úgyis minden cucc reaktív, a meddő áramokat kompenzálgatni kell.
Ecopityu mutatott egy oldschool tranyós harman kardont 10-150kHz vagy ilyesmi volt a sávszélessége.
Persze ha még az ilyen alapvetőségekről is vitatkozni kell hogy elég az a 16kHz , persze hogy nem lesz készítve sem normális hardver sem szoftver. Marad a márketing. :F


konzumpro
(aktív tag)

Színusz-négyszögjel különbséget pont addig hallasz, amíg a legmagasabb frekis összetevőt hallod... Szóval 5kHz-ről vetíteni egy olyat, hogy kell a 100kHz, barokkos túlzás...


zooleeka22
(csendes tag)

#konzumpro
Add már össze nekem az 5kHz négyszögjel színuszos összetevőit 16 kHz-ig és nézd meg mi lett belőle . Ha négyszögjel Sört kapsz, ha nem akkor én kapok :D. :R

[ Szerkesztve ]


konzumpro
(aktív tag)

"Nézd meg hogy hallok..." az új "fogd meg a söröm"?


dabadab
(titán)
Blog

Add már össze nekem az 5kHz négyszögjel színuszos összetevőit 16 kHz-ig és nézd meg mi lett belőle

És ez mit is bizonyítana?... Mert szerintem leginkább csak azt, hogy az emberi fül nem képes hallani a négyszögjelet a maga teljességében, mert sávlimitált - de ezt meg mindenki tudja.


zooleeka22
(csendes tag)

Azt bizonyítja kaphatnék sört, mert a szimmetrikus dupla tevepata ugyan 3D ben nagyon jó, de nem négyszögjel. :))
Aztán ha a hangkártyám vagy az erősítőm a kis sávszélességük miatt az 5kHz-es villanygitár jeléből dupla tevepatát rajzol nekem, aztán azt küldi a hangszóróra nem igazán örülök.
Az emberi fül a 0,5 Hz négyszögjelet is hallja.
De a mostani "beszélgetés" arról szólt, hogy a DAC-nak és az erősítő szávszélességének nem elég a szinuszjellel tesztelt "hallási tartományba" esnie, hanem szinusszal mérve illene tudjon 100kHz-et.
Egyáltalán nem elrugaszkodott kérés, egyrészt mert mértem is, Harman kardon sem viccból csinálta azt a szélessávú erősítőt, másrészt 50Mhz-es digi szkóp milyen mintavételezéssel megy? Hát 1Gigasamples/s.
Amúgy nem nagyon értem a kötekedés okát. Nemhogy örülnétek hogy 2022-ben valaki fejlesztést szeretne a 30-40 éves CD-n meg hangkártyákon.


dabadab
(titán)
Blog

Amúgy nem nagyon értem a kötekedés okát. Nemhogy örülnétek hogy 2022-ben valaki fejlesztést szeretne a 30-40 éves CD-n meg hangkártyákon.

Azt ugye érted, hogy te a füleden szeretnél fejlesztést, nem máson?


konzumpro
(aktív tag)

Nem hallod. Vakondra fékezőernyő.


bkercso
(nagyúr)
Blog

A 20kHz fölötti átviteli hobák beleintermodulálhatnak a hallható tartoományba, illetve fázistolásuk 20kHz alatt is lehet. :R


Hieronymus
(őstag)
Blog

"Ezek az audio DAC eszközök 2x - 40 KHz között valahol szűrik a határ feletti frekvenciákat."

Pontosan azt jelenti, hogy valahol 20 KHz és 40 KHz között van egy frekvencia, ami fölött vágva van a tartalom. Azért van 2x mert 20-23 KHz az amit általában még átengednek ezek az eszközök.

Egy másik kérdésre válaszolva.
FFiiO JadeAudio KA3 USB DAC, hohe Auflösung, unterstützt 32 Bit/768 kHz und DSD512 Kopfhörer-Ausgänge 3,5 mm/4,4 mm für Smartphones/Laptop/PC/Player

Elég drágán forgalmazzák és ez sem tesz csodát a rossz minőségű hanganyaggal. :DD


zooleeka22
(csendes tag)

Amennyiben van egy olyan erősítőnk, mely nem torzít fázist, és az erősítése végig egyenletes, és nem is gerjed, tehát mindig azt adja ki amit beküldök -függetlenül az idióta jelalakomtól-, csak az erősítéssel felszorozva , annak nincs intermodulációs torzítása sem.
-ez volna a nem létező tökéletes erősítő amit próbálunk közelíteni a valós alkatrészekkel, valós körülmények között-

Ez elé kell majd egy zsír hangprocesszor szoftver, amivel lehet kompenzálni a vezetékek, hangszórók, és a helyiség vele született hibáit. A feszültség hanggá alakítása sokkal nehezebb történet.


bkercso
(nagyúr)
Blog

Ilyen egyszerűnek tűnhet, amíg elő nem veszi valaki a fülét. :)
Ma leginkább nagy visszacsatolással linearizálunk, ami - bár mérve jó -, ha nagy az áramkör nonlinearitása (elsősorban végfokoknál probléma ez, pl. keresztezési torzítás), akkor hallható a dolog. Nem tudom, miért, amikor 10MHz körüli a végfokok sávszéle, vagy még több, és hasonló sebességgel olt ki a visszacsatolás, mégis hallani, hogy van-e mit kioltania.
Sokat kell kísérletezni, mire füllel is jó lesz.
Megfordítva is érdekes: vannak lakás-árban is elektroncsöves erősítők, amik a maguk 1-5% THD-jukkal is csodásan szólnak.

A kábeleknél az egyik legnagyobb probléma a mikrofónia. Az erősítő csak erősítő-oldalon tudja ezt kioltani, a hangszóró oldalán nem. Megint: nagyon kicsi hibákról beszélünk szám szerint, mégis hallani, ha a kábel rezgését csillapítod.

Ha szeretsz mérni, állítsd a szkópot single event trigerre, majd ejts le az erősítő mellé az asztalra 20-40cm-ről mondjuk egy AA elemet! ;)

[ Szerkesztve ]


kalmani
(tag)

Véleményem szerint DIY-re ennyi pénzt, és munkát nem szabad fordítani, mert soha nem térül meg.
Ha az építéssel járó időt pénzkereséssel töltötted volna, akkor megvásárolhattad volna a neked tetsző Krell, ARC, Mark Levinson (stb)rendszert. Majd, ha megunod tovább tudod értékesíteni.
Számomra a legriasztóbb a DIY-ben, hogy a leggondosabb munkavégzéssel sem tudhatod milyen hangzású lesz a végeredmény.
A DIY-nek nincs piaca. A belefektetett energiát nem lehet piacosítani. Jóeséllyel az alkatrészek ára sem térül meg.
Mondom ez úgy, hogy magam is több audio készüléket készítettem, és használok is.


benedekco
(addikt)

Nem eladni készült hanem hallgatni. Ha élvezte a munka menetét akkor hol a gond? Ha számára jobban szól mint amit lehet venni akkor hol a gond?


bkercso
(nagyúr)
Blog

200k-ból összeraksz egy sokmillás hangot. Csakhogy (!): nem elsőre. :D


M0ng00se
(őstag)
Blog


pechman8
(aktív tag)
Blog

Köszönöm a hozzászólásod. Sok pontos megfigyelést írsz.
Nincs piaca: Igaz.
Kockázatos: Igaz.
Valóban a legtöbben sokkal jobban járnak ha bele se vágnak.
Ám az egészet nem úgy kell kezelni mint valami biztonságos befektetést. Ez nem az.
Az általad említett márkák nagyon drágák. Sajnos az áruk nincs öszhangban az általuk nyújtott élvezeti értékkel. De ez csak az én tapasztalatom... A gyártóknak sokkal több olyan szempotnak kell megfelelniük amelyeket előrébb helyeznek a hangzásnál, mint például a gazdasági megtérülés, haszonkulcs. Én ezektől szabad vagyok. Ezért idéztem a Marantz DAC-ról szóló cikket.
A hobby nem csak a műszaki DIY, általában pénzkidobás.
Ezt el kell fogadni. De a pecázás is pénzkidobás akkor, elmehetek boltba és sokkal nagyobb halat vehetek mint amekkorát a haveroknak hazudni tudok, hogy én fogtam... stb.
:)

[ Szerkesztve ]


ozzy711
(őstag)

200k-ból összeraksz egy sokmillás hangot.

Igen, sokan ezt szeretnénk!


bajnokpityu
(nagyúr)
Blog

Ez a mondás felénk úgy helyes,hogy ha megvolt a sok millas hang,utána élvezed némelyik 200 50ezres hangot is. De soha nem mondanek ilyet,hogy 200bol csinálni lehet olyan hangot mint egy igényesen összerakott millas hangot..

[ Szerkesztve ]


Hieronymus
(őstag)
Blog

250 ezres


ozzy711
(őstag)

200-ból én sem hiszem. Készítettem egy két mono blokkos ( Pass ) Aleph x- et, kb. 500 volt alsó hangon. Lehet, hogy össze kéne ereszteni egy kb. 2 millás ( vagy akár kisebbel is nem ezen van a hangsúly ) gyárival, hogy megtudjam milyen szinten van. Egyáltalán megérte-e?
Biztosan tanulságos lenne.


Visormail
(addikt)

* 3 órányi inflációval korrigált ár :DDD


Joczek
(tag)

Úgy néz ki Linux alatt is lehet jó hangminőséggel zenét hallgatni:

Audiophile Linux

[ Szerkesztve ]


bajnokpityu
(nagyúr)
Blog

Ezer eves sztory, es fosul szol.


pechman8
(aktív tag)
Blog

Köszönöm a linket, átolvastam.
A lényeg ebben a szoftberben is ugyan az. Sajnos! Nem ástam magam bele túl mélyen ebbe a témába mert hallom, hogy a Linux alatt a hang rosszabb mint windows alatt. Ezen pedig nem változtat, hogy mennyire ismerem az okát, mivel úgy sincs lehetőségem változtatni rajta. Egy angol nyelvű cikk néhány kiragadott sora így foglalja össze a lényegi különbséget:

"In Windows you use ASIO drivers for professional audio which don’t need an extra sound server on top of them;
In Linux you use JACK sound server for professional audio. This sits on top of ALSA which contains your hardware driver."

A teljes cikk itt olvasható:
[link]

De az én szempontomból nincs jelentősge, mert a lényeg nem változik.

[ Szerkesztve ]


moleculez
(veterán)
Blog

Nos ezért nehéz normális szakújságírót találni bármely területen. Nagyon kevés az olyan hozzáértő, aki igényesen, informatívan, akár szórakoztatóan meg tud írni egy ilyen cikket, úgy hogy ért is hozzá. Amúgy érdekes anyag lett, csak nem tudtam elolvasni, mert a stílusa "nem jött át". Amúgy személyesen ez nagyon más lenne, és szívesen elnézném a YT videón az egészet, beleértve az eszmefuttatást, de így írásban ez annyira nem sikerült.

[ Szerkesztve ]

üzenetek