üzenetek

hozzászólások


bkercso
(nagyúr)
Blog

Két dolog keveredik, tisztelettel :R : a konkrétum és a magyarázat. A kettő nem ugyanaz. Az lehet tapasztalat, hogy az ellenállásnak iránya van (én kábelnél tapasztaltam ezt, de ellenállással nem mertem kipróbálni, hiszen abból sok van egy készülékben), és úgy is lehet tapasztalatunk, hogy ötletünk sincs a magyarázatra.


miqlas
(senior tag)

... ~90%-ban egyetértek veled. Öt „vastag” oldalt írt a kolléga a semmirõl!
Elméletek, ezoterika (pl. az ellenállásos rész), önmaga ismétlése, semmi konkrét dolog. :W

Fura, hogy csöves erõsítõt vegyít DAC-el, az analóg hangforrásra meg „köpköd”!

Szerintem egy (jóminõségû) szélessávú hangszóró, egy megfelelõen méretezett dobozban - ha a puritán hangzás a cél - remek választás lehet, de a sikerhez nagyon sokat kell tökölni, számolni és építeni.


Hieronymus
(addikt)
Blog

"Az lehet tapasztalat, hogy az ellenállásnak iránya van"

Nem ezt hívják félvezetőnek? :DD


zooleeka22
(csendes tag)

A nyáknak van hatása mondjuk nem hangerősítőre. Az egyik rádió technika évkövnyvben olvastam asszem Sipos Gyula cikkjét. A beszerzés kitalálta a gyárban hogy olcsóbb nyákot vesz, aztán onnantól a műszerek nem tudták mondjuk a 40MHz-et csak a 20-at és javítani kellett a gépkönyveket :D. Szóval sokat spóroltak :D


dabadab
(titán)
Blog

Nem ezt hívják félvezetőnek? :DD

B+ :O :DDD

[ Szerkesztve ]


bkercso
(nagyúr)
Blog

Félrevezetőnek? :P

Ha már ellenállás, valamint ha már hiányoljuk a konkrétumokat: érdekes tapasztalatom, hogy ha egy "jelútban" (=nem tápban) lévő fémréteg ellenállást a névleges teljesítménye 1/1000-ed részénél jobban terhelek jellel, akkor azt meghallani a minőségen.
Szóval nem biztos, hogy feltétlen más kivitelűt kell venni, elég lehet több darabból kirakni egy ellenállást, ha nem tetszik a hangja és ha nagyobb a terhelése a fentinél.

[ Szerkesztve ]


niof
(addikt)

Nem is ez a probléma igazából, a stílus az hagyján. Inkább itt többen azt kifogásoljuk, hogy semmivel nem támasztja alá a tapasztalatait, csak azzal, hogy neki jobban tetszik.
Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy mérnökkel terveztetnél egy hidat, rengeteg számolás, tervezés mérés, statika stb. alapján megcsinálja a tervet, és megépítik, tökéletesen működik. A másik fél, meg mondjuk egy sima kőműves (nem degradálva a kőműveseket, értsd helyesen), aki elkezdi felépíteni a hidat, kvázi ad hoc módon, és ha elkezd instabillá válni, akkor aládúcolja, kitámasztja, fellógatja stb., de nem tudja igazából, hogy mit csinál, csak azt, hogy enélkül össze akar dőlni a híd. Aztán miután elkészül, funkcionál, még lehet nem is csúnya, csak lehet, hogy 100* akkora idő, pénz, energia befektetésével jut ugyanoda, mint a mérnök.
Nyilván nem azt várjuk tőle, hogy vásároljon milliós műszerparkot, és mérjen be mindent, de azért az egy kicsit kevés, hogy azért jobb, "mer' csak, mer' én azt mondom". Ahogy mások és én is megjegyeztem, üdvözlendő dolog, ha valaki a saját útját járja, és örömmel tölti el az idő, pénz, energia, amit a hobbijára költ. Ebben az égvilágon semmi kivetnivaló nincs. Abban sincs, ha bizonyos dolgokat, megoldásokat titokban akar tartani, ez is teljesen rendben van.
Viszont nehezen védhetőek a szokásos audiofool lózungok, amiket hangoztat, hogy érzelmek, meg lejön a hang a dobozról, meg hogy máshol ez sehol nem szól így stb., ha nincs ami műszakilag alátámassza az állításait. A csöves erősítőket pl. pont azért szeretik sokan, mert bár torzít a hangjuk, esetleg %-os nagyságrendben is, de ezt máshogy teszik, mint a félvezetősök. Pl. az alapfrekvencia felharmonikusai a páros szorzatokra esnek, félvezetősöknél pedig a páratlanokra. Ez utóbbi természetellenesnek hat és zavaróan befolyásolja a hangot, míg a párosok nem, azok épp hogy kellemesek az agynak. Emellett (igazából ez által) színezik a hangot, itt-ott kiemelések lesznek, jellemzően melegebb, intimebb hangzást produkálva.
De ha a hangdobozt vesszük górcső alá, az sincs rendben. A gyártó kifejezetten hangsúlyozza a technikai leírásban, hogy tölcséres (back-loaded horn) dobozt ajánlanak hozzá, és egy komplett tervrajzot is mellékelnek. Valamint javaslatokat tesznek a csillapítóanyagok elhelyezésére és mennyiségére. Annyival egészítik ki, hogy lehet használni reflex rendszerben is, amely kompromisszumos megoldás, mert így 120Hz alatt esni fog a mélyátvitele, 50-60Hz-en egy "kontrollált" kiemeléssel.
A fentieket alapul véve hallható valamennyire a felvételen, hogy egy énekhangra kihegyezett, erősen színezett hangkép keletkezik.
Ezzel egészen addig nincs baj, míg saját magának gyártja a hangrendszerét, és csak ő hallgatja.
Ha más stílust játszanánk rajta, mennyire jelenne meg a mélytartomány (a rendszeren). Mennyire lenne egyenletes az átvitel? De hát ugye ez is olyan, hogy mérni kéne, mert amit az ember helyesnek gondol, az az esetek nagy többségében nem az, és ennek nagyon egyszerű oka van. A hallásunk nem egy műszer, nem működik azonosan, akár 2 egymást követő órában sem. Egy megfelelően fejlesztett és alkalmazott, kalibrált mérőeszköz pedig mindig ugyanazt az eredményt mutatja. Szóval lehet kézzel lábbal harcolni a realitások ellen, de ha egy isteni kinyilatkoztatásként nyilvánosságra hoz egy cikket, akkor nem megsértődni kell azon, ha a magamfajta technicisták, vagy a "szakik" rámutatnak a gyenge pontokra, és kérdéseket tesznek fel, hanem szembe kellene nézni a közösséggel, ahol ezt megosztotta, és bizonyítani a leírtakat. És mindezt teszi egy olyan weboldalon, ahol eleve a műszaki szemléletű(bb) érdeklődők fogják a cikket nagy valószínűséggel elolvasni. De mivel így viselkedik, ahogy, lehet úgy is tekinteni az irományra, mint egy kvázi nyílt provokációra azokkal szemben, akik esetleg már valami kézzel foghatót is letettek az asztalra, és ez által alátámasztható érveik vannak.

[ Szerkesztve ]


Hieronymus
(addikt)
Blog

"Viszont nehezen védhetőek a szokásos audiofool lózungok, amiket hangoztat, hogy érzelmek, meg lejön a hang a dobozról, meg hogy máshol ez sehol nem szól így stb., ha nincs ami műszakilag alátámassza az állításait."

Az egész HIFI illetve audiophile kultúra leginkább hitalapon működik.
Ne várj el műszakilag alátámasztott véleményt.


CPT.Pirk
(Jómunkásember)
Blog

Válasszuk szét. A hifista érvek mentén gondolkodik, igyekszik számításokkal vagy méréssel alátámasztani, hogy ez vagy az miért olyan amilyen. Ez egyébként nem könnyű, mert a legtöbbször találsz egy kész kapcsolást amit xy ember már utánépített és frankó, de elvétve találsz róla számítást vagy mérést, csak fogadd el és kész.

Audiofil téren meg inkább ezotéria van, egy jó adag önhipnózissal, meg tegyünk gumilapot a router alá, meg vegyünk 800 dolláros audiofil switch-et... Persze én is merítettem ötleteket audiofil térről, konkrétan megépítettem az Ágoston könyvből a JLH A osztályú tranyós kapcsolást és nem bántam meg, kivételesen jó tranyós erősítő lett belőle. De mikor jön a másfél millió forintos hálózati kábel kérdése... :W

Amúgy ott van példának a "csöves hangzás" klasszikus esete. Én sem tudtam milyen az, amíg az első csövest meg nem építettem. Olvastam róla, legalább 5 egymásnak ellentmondó "generál véleményt" láttam a témában, hogy miért olyan amilyen.

Azóta már azt is tudom, hogy van kimenő trafós csöves hangzás, van OTL csöves hangzás, meg van gitárerősítőnek túltorzított csöves hangzás is és ezek nem egyformán szólnak. Még tovább menve, most már legalább a cső adatlapján látott karakterisztikából tudom hogyan alakul a munkaegyenes és ez hogyan hozza létre a csőre jellemző páros felharmonikus felszaporodását az erősített jelben.

Ezért sem értem ennek a cikknek az alap koncepcióját, mert bár a cső megfelelő beállításban tényleg csodát csinál a zenével, de nem a felvétel pillanata fog újratermelődni.


UnA
(Korrektor)
Blog

Rossz a hasonlat, mert nem egy közös használatú eszköz készült, hanem olyan, aminek egy bizonyos tulajdonsága tetszik neki. Emiatt erre nem tudsz mérést meg összehasonlításokat iderakni – sőt csak félrevezető lenne. Vagy félvezető? ;)


dabadab
(titán)
Blog

Igazából persze AB(X) teszteléssel lehetne vizsgálni, hogy egyrészt van-e különbség (khm, kábelek, khm :D ), másrészt meg hogy tényleg annak a hangja tetszik-e jobban neki.

[ Szerkesztve ]


Vesa
(veterán)

Elbeszélsz mellettünk szerintem. Nincs azzal gond, hogy kísérletezik valaki, sőt, ez pozitív! A stílussal sincs gond! Amivel gond van, az kvázi mindenki más lesajnálása, tehát mindazoké, akik még nem "világosodtak" meg úgy, mint a szerző, és akkor itt meg is érkeztünk a valláshoz. :D
Ha a kísérletezésnek pozitív eredmnénye van, az tök jó mert fejlődés van. De egy olyan, eleve szubjektív érzékelésen alapuló dolognak, mint a hallás, nem lehet egyetemes igazsággal hangrendszert építeni, mert ami a szerzőnek maga a csodás isteni hangkép, az másnak nem lesz az. És nem azért nem lesz az, mert lesajnálni való "ateista", hanem azért, mert számára mást jelent a "jól szól", egyszerű genetikai, anatómiai okokból...De ezt már kifejtettem korábban.

[ Szerkesztve ]


hcl
(félisten)
Blog

Nagyon kusza, sok a töltelék. De a cucc biztosan jó :)
Amúgy az OS-ek között nem fogsz különbséget hallani, ha ugyanaz a hangdriver van benne. Linuxon meg többféle audio backendet használhatsz, illetve az Alsamixer csak az ALSA mixere, a Pulse-nak pl. más hangja lenne.
Illetve Lifebook? Ne azt nézd, milyen lapos (nincs túl jó híre), hanem hogy milyen hangchip van benne, és annak milyen driverét használod. Úgy majd lesz különbség :)
Esetleg valami komolyabb forrással is lehetne tesztelni, hogy úgy milyennek hallod (bár mivel szubjektív a dolog, és magadnak hangoltad össze, teljesen rendben van, ha neked annak a laposnak a hangja tetszik).

A jelúttal csak értelmezésbeli eltérésed van, legalábbis általában úgy nézik, hogy ugyanaz a jel erősítve melyik fokozaton hogy jelenik meg -> ez egyfajta végigmenésként is felfogható. Ráadásul nem csak másolat készül, hiszen egyik fokozat sem tökéletes. Ha az lenne, akkor nem lenne gond, elég lenne egy jó minőségű forrás.

Mindenesetre nagy meló lehetett ezt megépíteni, respect :)

[ Szerkesztve ]


bkercso
(nagyúr)
Blog

Amúgy az OS-ek között nem fogsz különbséget hallani, ha ugyanaz a hangdriver van benne.
Érdekes, mert, ha kirakom a lejátszó-SW-t a harmadik magra és adok neki egy magas prio-t, máris másképp szól. :)


subset
(senior tag)

"Amúgy az OS-ek között nem fogsz különbséget hallani, ha ugyanaz a hangdriver van benne. Linuxon meg többféle audio backendet használhatsz, illetve az Alsamixer csak az ALSA mixere, a Pulse-nak pl. más hangja lenne."
Ez így elég kesze-kusza.
Linuxon (is) egy "hangdriver" van, ami maga az ALSA (régebben OSS).
A "backend"-ek pedig nevükön nevezve a soundserver-ek: a pulseaudio, a jack és pipewire - amik az ALSA és a lejátszó program között "vannak" és bizonyos mértékű processzálást is végeznek amit aztán az ALSA ráküld a "hangprocira/kimenetre". Ezért lesz/lehet hangzásbeli különbség a soundserverek között.


niof
(addikt)

Ezt alá tudom támasztani. Mikor régebben latency problémáim voltak a laptopon a Spartannal, én is más magra címeztem az audio folyamatokat az interrupt affinity policy tool-al, ha jól rémlik. És máris jobb lett. Még azon is vatiáltam, hogy fizikai, vagy HT magra dedikáljam. De asszem én is a 2. vagy 3. fizikai magra tereltem. A hálózatkezelést meg a 4.-re. Nagyjából ekkor szűntek meg a random pattogások, és a DPC érték is a töredékére csökkent.


bkercso
(nagyúr)
Blog

Bizony, nálam is pattogott min. buferral (50ms @foobar), amikor közben neteztem, de ez megszüntette.
Érdekes, hogy USB-órázóval már nem nagyon hallom a prioritást és az affinitást.


konzumpro
(senior tag)

Megtorlásul lesajnálod.


UnA
(Korrektor)
Blog

Ez igaz, és a cikk alapján ezt csinálta ő is: kipróbált mindenféle komponenst, és abból azt választotta, ami számára a legjobb hangzást adta.

(Ezzel együtt ez az egész téma elég távol áll tőlem, mert én a dalt és dallamot tartom fontosnak, a technológia huszadrangú kérdés emellett)


pechman8
(aktív tag)
Blog

Örömmel olvasom hozzászólásaitokat. A tenchnikai ötleteket, tanácsokat élvezettel olvasom. Többen még azok is akik szembehelyezkedtek a cikkel érdekes felvetéseket is írtak, melyeket köszönök és valószínűleg ki is fogom próbálni.
A cikkem mondanivalóját, miszerint az ember érzékszervére ható készüléket nem volna szabad műszaki paraméterei szerint megítélni, tartom.

Számomra A kérdés mi jó a fülnek?
Tudom ez a megközelítés probléma. Talán, mert ezzel elveszítjük a fogódzót! Minden subjektív lesz. De miért félünk ettől?
És hogyan mérjük? Mi ad jó hangot? Mi jó illatú? Mi izletes?
Igen az én hangrendszerem számomra a legjobb! És a cikkem arra buzdít, neki kell álni magunknak elkészíteni, mert így olyasmiket is megtehetünk melyekre mások csak legyintenek.

Miért baj ez? Miért baj, hogy leírtam, szerintem a készülékek nem úgy készültek, hogy a zene iránti vágyadat kielégítse, arra csak alapoz. Szerintem.
De természetesen ahogyan kezdem a cikket, írom, senkit sem akarok az eddigi meggyőződéséből kimozdítani. Vannak azonban sajnos sokan, én is közéjük tartozom akik csalódottak!

(Én is jártam a "paraméterkergetős" utat, elfecsérelt idő volt a számomra, na azt az időt sajnálom, meg a pénzt. Az utóbbi 5 évet mikor ezt elengedtem azt nem sajnálom. Tudtam, hogy ez sokaknál baj, hogy ezt le mertem írni, de annyi baj legyen, ez a vélemény is el fér, el kell férjen a többi között. Szerintem).

[ Szerkesztve ]

üzenetek