hiszen egy stream-et is CD-ről grabbelsz, tehát egy további romlási lehetőség...
Nem teljesen értek ezzel egyet, mert lejátszáskor a CD-játszó adja az időzítést (és a hibákat), míg grabbelésnél egy ExactAudioCopy-van 100%-os a hibajavítás és az időzítést is a streamer adja, nem a CD-olvasó.

[XMOS] Köszönöm a tanácsot, próbáltam. Van ilyenem. Csapnivaló. Sajnos.
Egy transzport hangját jórészt az oszcillátorok és tápok határozzák meg. Ha készen veszel valamit, az vagy valóban csapnivaló, vagy az ára horror. De otthon tuningolva olcsón kihozhtaó. (Én meghallgattam bő egy tucat oszcit, amiknek az adatlapja alacsony fáziszajt (jittert) ígért.)
Az SPDIF címbitjei páratlan számúak, és mivel az időzítést a bitek közti átmenetek felfutóélei adják, minden szegmens címzésekor megugrasztja a vevő (SPDIF-I2S konverter) PLL-jét. Ez a legnagyobb rákfenéje az SPDIF-nek. Egy XMOS-szal egyből I2S-t készíthetsz.

Az se mindegy, hogy az SPDIF-et mivel veszed. Régebbi vevők horrort jittert gyártanak, de még a modrn WM8804 is mosott hangú egy direktbe kötött XMOS-hoz képest.
Ha mégis SPDIF-ezel, akkor a vevőnek külső oszcillátort (nem csak kvarcot!) érdemes adni, külön tápstabilizátorral, valamint a vevő PLL-jének táplábát is külön stabilizátorról érdemes hajtani.

[ Szerkesztve ]

Gratula! Nem tudom hogy keveredtem erre a topicra, de múltkor pont azon agyaltam, hogy használja -e még valaki ezeket a szavakat rajtam kívül.

Érdekes témákat vetettél fel melyeket én részleteiben szándékosan kerültem a cikken. Trmészetesen én is rendelkeztem komoly csöves RIAA korrektorral (eladtam). Anníit szerettem volna elérni, hogy szerintem már senki ne induljon az LP-k irányába. Sajnos az egész LP hangvisszadás sok problémát hordoz. Ezekre nincs megoldás. A lemez kopása, a forgató mechanika sebességingadozása, nyávogás, a barázdák okozta "rumpli", stb... stb... A RIAA csak a jéghegy csúcsa. De természetesen elismerem, hogy összességében nagyszerű eredményt érhetünk el vele, csak annak is tudatában vagyok, hogy egy csöves NOS DAC egyszerűen más szint. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a High-Endre vágyakozók az LP irányába induljanak. Csak én nem tenném...
A hangerőszabályzás témájában egészen másról van szó analóg és digitális fronton mellyel sokat foglalkoztam. Amit írtam nem vélemény, tapasztalat és persze technológiai tény. Olyasmikről írok melyeket én valóban kipróbáltam. Az analóg szabályzás lényegileg egy leosztása a jelnek, borzalmas módszerekkel. Digitális fronton egészen másról van szó. Dinamikatartományról! Röviden: a 16bites hosszú sor 96dB (deciBel) dinamikatartománynak felel meg amit egy ember fiatalon ha jó napja van akkor hall. 24 bit pedig már 144dB-t jelent. A zenei adatsor azonban nem ritkán 32bites. Mikor hangerőt állítok 1 bit 6dB-t jelent. Namármost ez ráadásul exponenciálisan értendő. Tehát minőség romlás nélkül, akár csökkenthetek 32-ről egész 16ig még elméletben is! Nem tudom értehtő volt e?!
De igazából ez sem számít csak az, hogy meghallgattam. Az eredmény egyértelmű.

[ Szerkesztve ]

Azért, ha pl. 20dB-t csökkentesz digitálisa, annyivel kisebb jel megy az analóg kábelen, vagyis annyivel többet számít a kábel hangja (zaj, mikrofónia is).
Az analóg hangerőszab. pedig miért volna borzalmas? Egy relés hangerőszab. vagy Jaxley használatával csak 1 kapcsoló és 2 ellenállás kerül a jelútba.

Először is nagyszerű írás és kellő mennyiségű és minőségű őrület van benne. Egy dolgot nem értek, de annyira nem, hogy meg kell kérdezzem: ennyi befektetett idő/energia és pénz után, mi az oka, hogy egy lejátszó szoftverre azt mondod drága? Nem az, ezen a szinten amit ez az építés és a cikk írása és a beleölt tesztórák, illetve munkád képvisel, szerintem nem lehet drága, nem értelmezhető ez a kifejezés ebben a koordinátarendszerben. Szerintem, teszem hozzá.

Jó hosszú a cikk, de nem tartalmaz konkrétumot. Leírod sokszor, hogy másként, mint mások, de hogy miben másként, az rejtve marad.
Mikre jöttél rá? Milyen jelenségekre mentél rá meghallgatással?

Az nem egy okos út szerintem, hogy minden lehetségest kipróbálunk, ami eszünkbe jut, aztán ami fülre jobb, megtartjuk, mert nagyon bevihet a susnyásba. Hosszú évek fejlesztése után kiderülhet, hogy egy gyári megoldás is jobb tud lenni biz. zenéknél. (Meg van, hogy a,b,c alkatrészek közül a>b, b>c ugyanakkor c>a hangra...)
Ezen kívül milyen zenékkel és milyen készülékekkel vetetted össze a készülékeidet? Mások hallották-e?

Ne értsd félre, nem kötekedésnek írom, épp ellenkezőleg: látni a sok "beleölt" időt és energiát, no meg pénzt, viszont az írás mégsem informatív.

Kondikat bemelegítetted-e? Néhánynak 20-500óra bejáratás is kell továbbá.
Készülékalátétet használtál-e mikrofóniás alkatrészek összevetésekor?
Pontosan milyen digit forrással és hangfallal/fejessel teszteltél?
Mind olyan dolgok, amik kihatással lehetnek az eredményekre, hogy mi szól jobban.

[ Szerkesztve ]

Nos, köszönöm, hogy az életidődet az én írásommal töltöd. Amiket írsz arról végtelen vitákat lehet folytani fórumokon. Meddőn. Jitter... stb... Jajjj.... Vajon azon múlik a zenehallgatás, hogy az oszcillátor 0,0003 vagy 0,0002 vel üt mellé? Valóban ez lenne a lényeg? Vagy, hogy a kondenzátort meddig melegítettem? Jajjj....!
Nem akarlak megyőzni semmiről.
Szerintem, hagsúlyozom szerintem nincs más út mint hogy az Ember meghallgatja ennyit lehet tenni. A fényképet meg megnézi az Ember ennyit lehet tenni, az ételt meg megkóstolja az Ember... Ennyi! Nincs más, csak ennyi...

Én a pentóda prioritást sem értem...nekem az egyik öreg erlőködő építő épp a trióda torzításáról áradozott, mennyivel jobb az mint a pentóda...illetve minél kevesebb cső, annál jobb jelút...és ezt nem én mondom...persze lehet más irány, elfogadom...persze nem egyedüli megoldásként...
Értem én ha valami nagyon jónak hallik, a csöves építést egyenesen favorizálom, de...
Ennek ellenére látszik, hogy sok idő, energia van beletéve...a forrással még mindig nem vagyok kibékülve, de megértem, ha az a végállomás...

Elhiszem
Egyébként valóban nagy meló, le a kalappal.

Köszönöm. Jól érzed. Engem is piszkál a dolog, de még ellenállok. Az Audirvana kb 45.000Ft. Ez nekem egyszerre sok. A kísérletezés sok pénzt vitt el. Talán ha néhány hónapig nem rendelek semmit és/vagy kapok egy kedvezményes árat akkor... Nem akarok elvonni ennyi pénzt egyszerre a családomtól. Pedig az Asszony azt mondja, inkább mint kocsmába járjak! .

A zenész mondanivalója pedig művészet.

A zenész hangszeren játszik ami egy műszaki eszköz. Van egy bizonyos hangja amit a studióban igyekeznek vagy minél tökéletesebben vagy valami művészi módosítással rögzíteni. Ha te nem törekszel arra hogy pont azt halld amit a művész rögzített akkor te nem a művet akarod hallani hanem csak valami hasonlót ami tetszhet neked jobban, csak az már nem az lesz. Nézheted a Mona Lisat úgy is ahogy Leonardo megfestette meg tehetsz elé valami mintás üveget amin keresztül másképp néz ki és még az is lehet, hogy neked jobban is fog tetszeni csak akkor az már nem a Leonardo Mona Lisája.

Nos, köszönöm, hogy az életidődet az én írásommal töltöd.
Nem olvastam el, csak bele-belekaptam. Fenti okokból.

A jitter csak abban segített, hogy kiválasszam, miket hallgatok meg.
A kondit viszont igen: bemelegedve és bejáratva kell meghallgatni, különben magadat csapod csak be, mert nem hallod az igazi hangját. Mikrofóniás alkatrészeket meg rezgő környezetben kell hallgatni, nem fejhallgatóval. Ami fejessel jó, hangfallal már okozhat gondot hangban.

[ Szerkesztve ]

Amit próbálsz kifejteni szerintem igaz. Nem törekszem a minél pontosabb visszaadásra, mert az műszaki probléma. És tapasztalatom szerint zsákutca. Törekedni persze lehet rá, de nem minden áron. Én inkább a mondanivalót szeretném megragadni ami viszont művészet. Ez viszont megy nekem. És ez több mint amit a műszaki megközelítés le tud tenni a hallgató elé. A jelenlévő alkotás rögzítése is persze megoldhatatlan feladat. Bár én csak a kész felvételek visszajátszásával foglalkoztam. De az biztos, hogy a jelenlévő művész és a művet megörökíteni próbáló technikus soha nem ért egyet. Mert korlátok vannak. Ekkor dönteni kell mi a fontos? Leonardo tudta ezt, képe, Mona Lisa nem is fotorealisztikus. Hogy miért ragadja meg az embereket, nem tudjuk, de ha én ezt egy torz üveggel elérem odahaz, akkor célba értem. Többet nem is akartam.

Előre bocsánat én műszaki audiós volnék, nem audiofool

Kb 14 évesen kezdtem el erősítőt építeni. 34 éves koromra el is készült az AB osztályú erősítő Béta verziója, amit már nincs értelme tovább fejleszteni . Ugyanis nagyobbat torzít a hangkártyám, valamint téglalap alakú lakásban élek, melynek vannak állóhullámai, és visszhangja is .

Szóval jó hosszú a cikk, de ami nincs itt az a mért eredmény, aminek segítségével valami mással össze lehetne hasonlítani. Fülre hagyatkozni, mint mérőműszer kész vicc. Függ az alkoholszinttől, hangulattól, fáradtságtól, valamint beleméri a helyiség, hangszóró, kábel torzítását is. Attól is függ mit akarunk hallani...
Ha egy rendszer a torzítós villanygitárból mondjuk gyönyörű hangú hárfát készít mire kijön a hang belőle, lehet hogy nagyon szép hangú, de attól még torzít, mint az állat .

Nem tapasztaltam, hogy az ellenállásnak iránya lenne . (mondjuk fémrétegeket használok, ezeknek frekvenciafüggése sincs 100kHz-ig legalábbis).
Tapasztaltam és a könyvek is ezt mondják, csillagpontos földelés kell, bár nagy frekin már antenna, szóval limitálni kellene a felső határ frekit is, hogy ne szennyezzük az étert, valamint enélkül gerjednek az erősítők.
Kábelezés: figyelni kell arra hogy a vezetékek minél kisebb hurkot alkossanak jelen és kimeneten egyaránt.
Jelvezték nekem sodrott árnyékolt kábeles. A hangszóróhoz vezető pedig LAN kábel. -a színes az egyik pólus a fehér csíkos a másik-.
A passzív hangváltókat úgy ahogy van ki kell hajítani -kivéve a magasét, hiszen azt megölné a kisfreki-, vagy menjen külön erősítőről.
Ha ennyire elit erősítőt csinálnék, beburkolnám az elektronikát mondjuk 5mm acél lemezzel, így szigetelve volna mágneses és elektromos erővonalaktól egyaránt. Ez hogy kint van minden valami rossz vicc lehet a 1900 as évek elejéből -bár sokan csinálják mert szép-.
Szóval hajrá hajrá, de legyenek mért értékek is.

Amikor ezt a cikket megírtam tudtam, hogy a szakiknál ki fogja verni a biztosítékot. De annyi baj legyen.
Szóval kedves műszakiak! Elárulom de csak nagyon csedben és zárójelben (én is szaki vagyok!) De Pszzzzt! Nem szeretném ha a zenére vágyók veletek egyként azonosítanának. Szóval sok évvel ezelőtt azért váltam le a szakik nagy felkent papi osztályáról mert felmertem tenni a kérdést: "Biztos, hogy a helyes következtetésekre jutottunk?!" Ennyi. Ennyin múlt.
Szóval had adjak most én is egy feladatot nekik: Kérlek benneteket, (kollégák), hogy tegyétek le a műszereiteket és egyszerűen csak hallgassátok meg mit készítettetek! Ennyi.

Számomra az a gond hogy nagy igazságok megmondójaként tekintesz magadra és nagy felfedezéseket teszel hosszú sorokon át ami vagy igaz vagy nem.
Ez megszokható már Hifis körökben, nem újdonság.
Ez a te igazságod.
Ami jó az egyszerűen jó, nem igényli azt hogy egyéb, nem általunk elfogadottnak tartott rendszereket leszóljuk. Nekem nem ez jött le a cikkből, hoyg azt gondolod hogy más út nem is lehet jó, sőt akár jobb ennél. Élvezd , szeresd gratulálok hozzá, de nekem nagyon sok ponton és sok dologban, amiről kijelentő módban beszélsz, nekem kérdőjel lenne. Akár az építés akár a technológia oldal mögött a kábelezésig sok dolog va,n amit abszolút nem így látok.

[ Szerkesztve ]

Úgy látom, hogy teljesen igaz az az állításod, hogy minden topikban van egy "Igazságosztó", akiről elég jó jellemzést adtál

Ebben a topikban viszont te magad vagy az "Igazságosztó"

"Ez a te igazságod."

Ennyi, teljesen pontosan leírtad...hiányzik a cikk minden alapvetéséből a "szerintem" és a "nekem" szókészlet, amivel senki nem vitatkozna....mert mindnyájan különbözőek vagyunk...
De kijelenteni, hogy egyetlen helyes irány van, az pedig a miénk, szerintem is kissé autokrata megközelítés...
De hát ez van, hifiben, hájendben megszokhattuk, ha bemegyünk egy zeneszobába, akkor a helyes irány a zeneszoba tulajdonosáé...