Először is köszönöm a cikket.

Sikerült kimozdítania a mindennapok unalmából.
Sőt lehet ránézek én is a saját rendszeremre is. (van jó-pár)

30 éve kezdtem a 'HIFI'-zést, azóta viszont sokat tanultam az elektromágneses hullám terjedéséről. Ma már csak mosolygok mekkora butaságokat próbáltam akkor.

Egy igazi 'HIFI'-s megoldást találtam a DAC minőségének mérésére: Kell egy analóg oszcilloszkóp, egy jelforrás amit tesztelni szeretnénk (dac, és minden ami azt meghajtja).

A youtube-on van oscilloscope music videóból millió fent. pl: https://www.youtube.com/watch?v=Y04LBDTsGIk
A videó tömörített emiatt a videó alatt található waw -ot kell lejátszani.

A lényeg hogy lehet látni a videón, hogy mit kéne látni, és az oszcilloszkóp kijelzőjén azt hogy valójában mi jön ki a rendszerünkből.
Minél bonyolultabb az ábra annál jobban kijön a rendszer erőssége/gyengesége=torzítása.

Ha nem szeretjük a villódzást akkor lehet programot is letölteni ami statikus képet generál a hangkártya segítségével.

Nekem ez a primitív, de szórakoztató megoldás visszaigazolta a korábbi meghallgatások során tapasztalt eltéréseket a hangkártyák között.

Fontos: csak semmi műszeres mérés!

Bár osztana valamit, de nem írt semmit.

Ammellett sok szaki (=műszakilag képzett ember) tette már le a műszert (legalábbis meghgallgatáskor), pl. Mr. Nelson Pass, hogy csak egyet mondjak.
Mellesleg nekem nem jön be a hang, amit csinál, mert unom, de sok jófülű ember szereti.

[ Szerkesztve ]

Tök jó . Én csak sima PC freki generátort használtam hangkártya mérésre, de ez a fajta megoldás jobban kihozza a fázistorzítást.

A poszt írója csinált egy készüléket sok vas, réz, alumínium, üveg, ón felhasználásával, amely készülék hangja tetszik neki, jobban tetszik, mint a korábban készített készülékei hangja (viszont természetesen kevésbé tetszik, mint annak a készüléknek a hangja, amelyet majd később fog építeni még sokkal több vas, réz, alumínium, üveg, ón felhasználásával).

Arról persze nem tudunk semmit, hogy ez a most épített készülék hogyan szól egy másik készülék hangjához viszonyítva, de ez nyilván nem is érdekes, mert a készülék egyetlen személy ízlésének megfelelően készült, ha neki tetszik, akkor a cél beteljesedtt

Itt elsősorban a játékon van a hangsúly.
egy rendes 'hifi'-s sosem mér csak próbálgat.

Látványosan lehet bohóckodni, de emellett aki tudja mit kell nézni még hasznos is lehet.

A lényeg az hogy sima jelgenerátor csak egy jelet ad. Az kb semmire sem jó, max nagyon alap ellenőrzésre.

Egy rendesen modulált, és időben változó jellel kell végezni a mérést, mert ez kihozza az esetleges problémákat.
Viszont ha szeretnénk egy gyors szórakoztató mérést akkor ezzel a bohóckodással igen jó közelítéssel kitapasztalhatjuk a nyavaják jelentős részét.

Érdemes itt kitérni a DAC utáni aluláteresztő szűrő képére. Ami igen szembeötlő különbségeket tud okozni a megjelenített képen.

A érdekesek a ferde párhuzamos vonalak. Ezeket a teljes frekitartományon megvizsgálva sok mindent elmondanak pl a csatornák együtt futásáról stb.

Nanana. A jelgenerátor kb semmire nem jó az hamis
Én leginkább a négyszögjelet szoktam használni tesztre.
Egy fasza négyszögjel nem egy jel, hanem végtelen.
És nincs olyan hangkártya, sem erősítő ami igazán jó négyszögjelet képes kiadni teljes freki tartománybán pláne reaktív terhelésre.
ORION-ék ezt 1920 körül már használták .
Egyben ez Burn-in tesztnek is megfelel, mert melegszenek is a vasak tőle .

Na igen, én a sima sinus 1 khz-s mérésekre gondoltam.

Viszont továbbra is tartom magam hogy az időben változó harmonikusok az igazi teszt jelek.

A statikus ilyen-olyan nem az igazi.

Négyszögjelhez még annyit hogy, végeztem otthon egy mérést egy teljesen gyári Pioneer erősítőn. Ott azt kaptam hogy négyszögjelre terheletlenül kb 400Khz-ig ment el, terhelve (induktívan hangfalakkal) 250Khz-ig

Eléggé meglepődtem rajta. Igaz, hogy dual mono fetes de akkor is meglepő.

Az az annyira leszólt komplementer erősítő pedig igen jó abban is hogy a rendszerben visszaverődő jeleket, az induktív terhelést és egyebet igen jól kezeli, mert érzéketlen rá. (eldisszipálja)

Nagyfrekvencián (pl: antenna) alap, de pl hangrendszernél még sehol nem láttam hogy az erősítőhöz kiszámolva, kimérve lettek volna illesztve a hangfalak+kábelek.
Max annyit hogy ezzel a hangfallal xy erősítő jól szól xy meg nem. De hogy miért azzal senki nem foglalkozik.

Legalábbis én nem láttam még.

Viszont láttam hallottam rossz érzékenységű hangszórókból értéssel tákolt hangfalakból + régi tesla erősítőből igen jó színpadképet adó rendszert. Igaz csak nagy hangerő mellett működött az élmény.

a rendszerben visszaverődő jeleket, az induktív terhelést és egyebet igen jól kezeli, mert érzéketlen rá. (eldisszipálja)
Ennek így nem sok értelme van. Az átviteli görbe pólusai és nullái határozzák meg elsősorban, hogy reagál a visszacsatolt erősítő reaktív terhelésre.

Eléggé meglepődtem rajta. Igaz, hogy dual mono fetes de akkor is meglepő.
Ezeknek pont semmi köze a négyszögjeles viselkedéshez.

hangrendszernél még sehol nem láttam hogy az erősítőhöz kiszámolva, kimérve lettek volna illesztve a hangfalak+kábelek.
Mert más a cél: a nagy damping faktor. Jó is néznénk ki, ha 8ohmos lenne az erősítő kimeneti impedanciája!

Érdekes történet, egy részét értettem is.

"Pedig voltam HI-FI Show-n is. Megdöbbentett, hogy a hatalmas összegekbe kerülő készülékek mennyire nem nyújtottak semmit."
A hifi-sók a pénztárgépek csilingeléséről szólnak, semmi másról. Érdemi hallgatózás úgysem érhető el, az egész idő és benzinpocséklás. Bónuszként találkozhatunk néhány pökhendi, a betérőket leplezetlenül hülyének tartó kereskedővel.

Darvas László már régen megírta a Hifi Magazinban, hogy a berendezésünket úgy tudjuk a legolcsóbban felújítani, hogy nem vesszük meg az újabb eszközöket (sajnos velük együtt a független hifi-újságírás is eltűnt)

Azt megkérdezném (hátha végre kapok választ) miért jó a nyilvánvalóan sérülékeny csöveket nem védeni? Amióta felpörgött a high-end csöves világ, szinte csak ezeket a sérülékeny jószágokat gyártják. Oké, ott mutogatják a parasztnak, hogy mekkora csodát vásárol, de saját építésnél miért?

És abban teljesen biztos vagyok, hogy mennyivel szerencsésebbek, akik egy gyári berendezésen örömmel hallgatnak zenét

De a hangerőszabályzás mint ördögi gonosz dolog...? Egy forgókapcsoló fix ellenállásokkal operál.

Mitől kellene védeni a csöveket?

Más is írta, hogy a HI-FI Show nem jól "demózik". De ez én nem tudtam. Összefoglalva elvártam volna 10 millióért, hogy jól szóljon még akkor is ha...

A csövekről: Mitől kellene védeni? Mechanikai sérülésre gondolsz? Azért nem védem mert nem tartok tőle.

Hangerő szabályzásról sokat írok. Kérlek gondold át egy ellenállásosztó behelyezése egy olyan helyre mely után több százszoros erősítés következik mivel jár. Most kérlek tölts le egy általad szabadon választott ellebállás pdf dokumentációját és máris látni fogod, hogy mennyi egyéb zavart viszel be és többszázszoros nagyításban kapod a hangfalon. És akkor még ott van ebben az esetben a forgótárcsás megoldás csúszó érintkezője, tehát az említett ellenállásosztó nincs is beforrasztva hanem csak össze van érintve egy rendkívül kényes helyen. Mindezt mára teljesen feleslegesen. Persze ez is csak a duma a lényeg, hogy én már régen kb 10 éve kipróbáltam egy akkori gyári erősítőn, hogy kikötöttem a hangerő szabályzót és direktbe kötöttem az áramkört mert rájöttem, hogy a DAC miatt felesleges. Hát azóta hírdetem, hogy Ne! A bemenetválasztóval ugyan ez a helyzet. De továbbmegyek. Ha használnék ilyen ellenállásosztós szabályzót csakis általam választott elenálláSból építeném meg. Akkor számoljunk: A tárcsa jóindulattal 5000. Egy ellenállás kb 500Ft. Egy 24 fokozatból állóhoz 48 kell. Tehát 24+5, az 29 ezer. De kettő kell mert sztereó, tehát közel 60.000. És akkor, még válogatni is kell, hogy a csatornák közötti egyensúly megmaradjon, hogy jobb és bal oldalra egyforma ellenállás kerüljön. Máris 100.000Ft-nál járok... mindenzt minek? A szoftveres szabályzás mindettől mentes.
Remélem ez válasz a kérdésedre.

Ezt a hangerőszabályozós félelmet sohasem fogom megérteni...ha nem tetszik a normál potméter, akkor egy 48 lépcsős Khozmóba amiben mindig egy db ellenálllat van és kívánságra Takman, Kivame vagy mittomén mi lehet az....és a jelút további részében nincs ellenállat? (fojtónak is van ellenállása, ha nem használsz sehol a tápkörben ellenállást, de ugye a csöveknek is....
Vagy az érintkezés (hogy nincs forrasztva)....mert a cső a foglalatba bele van forrasztva? És abból raksz az erőlködőbe jó néhányat...

Én mindig jobbnak ítéltem az analóg hangerőszabályozást, mint a digitálist...pláne ha nem sima Alpsot hallgatsz, hanem mondjuk egy TKD-t....

Nem sokat értek abból, amiket írtál, de hallásodat nagyon tisztelem.
De úgy érzem ilyenkor, hogy a botfülnek is vannak előnyei.

Köszönöm.
Semmivel sincs jobb hallásom mint bárki másnak.
Egyszerűen csak van aki a borát tökéletesítgeti, van aki a testét, van aki a veterán autóját, én meg ezt.
Kinek mire van igénye.

[ Szerkesztve ]

Jaja persze. Írtam is hogy nagyon jó ötlet amit adtál. Főleg hangkártya tesztre.
Azzal nem értettem egyet, hogy sima függvény generátor nem való semmire.
De javítottad is hogy 1kHz szinuszra gondoltál. Igen az így semmire sem jó, pláne ohmos terheléssel .
Szerintem hifinél nem nagyon lehet kábelt illeszteni a hangszóróhoz....
Már csak azért is mert ugye vagy 10000 szereset változik a freki. (most is négyszögjelre gondolok).
Méréseim szerint minél kisebb induktivitása legyen a kábelnek az a fontos.
Pl sima vezetékpár, de sodorva, vagy írtam előbb az UTP kábelt .
Úgy lehet mérni a kábel induktivitás hatását, hogy erősítő kimenetre mondjuk 8Ohm +1uF terhelés 10-20 kHz négyszögjel és mondjuk az emitter ellenállásokon eső feszt figyeled.
Ha jól emlékszem nálam lehetett látni, hogy az erősítő a kimeneten tartotta a négyszögjelet, de ehhez az emitter ellemállásokon 150kHz körüli áram rohangált (ez a freki kábel induktivitás függő), ha kisebb az induktivitás kisebb áram rohangál, kisebb frekivel.

A potméter kidobásával egyet értek
Van egy jó kis szoftver Equalizer APO. Az ki tudja váltani a hangváltókat is.
Sőt hozzá lehet hangolni a téglalap szobához a hangcuccot .

"Szerintem ugyanis akkor jobb, ha jobban szól!"

Ezzel csak az a gond, hogy nincs két egyforma fül/agy! Ami neked "jobban szól", az másnak lehet, hogy nem szól jól. Ez egy alapvetés az audio világában, minden ember mást hall anatómiai és egyéb okokból, és ezt gyakorlatilag lehetetlen kívülről megítélni, hogy rá hogyan hatnak az adott frekvenciák vagy azok összessége. Ami valakinek pl. "csilingelő magas", az másoknak pont szépen szól. És akkor abba még bele se mentünk, hogy a frekvenciák azonosítását az agy egyénileg szintén eltérő módon azonosíthatja, ráadásul érzelmi társítást is végez ami végső soron kihatással van annak megítélésére, hogy az egyén számára mi szól jól és mi nem. Egy bizonyos frekvencia vagy frekvenciasáv más hatást válthat ki az emberekben, más módon hatnak rájuk. Ezért van az is, hogy bizonyos emberek számára pl. a furulya egy szép hangú hangszer, míg másokat a világból lehet kizavarni vele, mert idegbetegek lesznek a frekitől, amit kiad. De sorolhatán még az olyan hangszereket bőven, melyek hangzása minimum megosztó és ez nem az erősítőtől függ, mert élőben is pont így reagálnak rájuk.

Ezt azért tartottam fontosnak leszögezni, mert a cikk hangvételéből nekem az jön le, mintha a szerző szerint a hallás, ezáltal a "jól szól" fogalma egy konstans, mindenkinél egyformán működő valami lenne és mintha kicsit úgy érezné, csak az lehet jó amit ő annak hall. Ennél távolabb pedig nem is állhatunk a valóságtól. Ez engem a vallásosság azon aspektusára emlékeztet, amikor a hívő meg van róla győződve, hogy csak az ő vallása az igaz, mindenki más XYZ...

Szerintem itt az a lényeg, hogy mindenki találja meg a saját maga számára "legjobban szóló" eszközt, de abban nincs semmi megvetendő, ha ezt a boltok polcain találja meg, ahogy természetesen abban sincs, ha magának építi meg mert gyáriban nem talált az elképzeléseinek megfelelőt.

A technikai részletekhez én is csak gratulálni tudok, rengeteg munka lehet benne.

[ Szerkesztve ]

#25-re semmi....
Persze, ha az ósszes 500Ft-nál olcsóbb ellenállás rossz, relés hangerőszabályzó meg valamiért megint csak nem játszik, akkor nem marad más.

A 100x-os erősítés érdekes. Egy vágfokban 20x-os szokott lenni...

[ Szerkesztve ]