Az ezotériát nehéz gondolkodásnak hívni. Gyermeteg hangulatképek szigorúan logikátlan egymásra halmozása, szintén egy kisgyerek szorgalmával való részletességek kidolgozása, vagyis egy saját világ megalkotása, nem egyszer nehézsúlyú pszichiátriai kórképekkel a háttérben. Nem hoz semmi jót, akármelyik szintjét vagy irányát is nézzük. Arról nem is beszélve, hogy belehelyezkedve a mesevilágba összeférhetetlenség alakul ki a valósággal, így az alátámasztott, napi valóságot állítja be a lelkes amatőr dezinformáltságnak. A hülyeségben szétferengett időt természettudományok elsajátítására is fordíthatná, meg a pszichológiába is érdemes belekóstolni, sokkal izgalmasabb is, persze a mesék világától elüt. Külön bosszantó, hogy nem is feltétlenül komplexebb a valós verziója ugyanannak a területnek csak hát nem mese, ez a nagy bűne. Érzelmekkel lehet eladni bármit, a retorika csak az egyik eszköz hozzá. Érzelmekkel márpedig nem lehet gondolkodni, érzelmekkel érezni kell, gondolatokkal kell következtetni - nagyon sok fejben ez nem evidencia.

[ Szerkesztve ]