Ez a kép is minimum szándékos. Két pályasíkon keringenek egyelőre, teljesen kiszámítható időben. Naná, hogy a frissebb adagot fotózták, amik még nem foglalták el a pozíciójukat a pályasíkon (viszonylag együtt vannak). Arról már ne is beszélgessünk, hogy egyelőre sokkal több olyan műhold kering, ami sokkal fényesebbnek látható. Miért nem azok vannak a képen??? (ez is a csúsztatás kategória - valahol a hazai nem is mondom mihez tudom hasonlítani)

"Őszintén, ebben nem is Muskot hibáztatom, hanem a fellövéseket engedélyeztető amcsi hatóságokat."

Vannak problémák, amit meg akarnak oldani, nem csak az államok szintjén, de szövetségi szinten is (az USA területén milliók nem férnek normális nethez - ezt a szenátus is tudja). A célra felkínált 2mrd USD-re eddig nem túl sokan pályáztak (mert sokmilliárdos a probléma - azt elköltve viszont sokkal több embernek kellene szolgáltatni, hogy megtérüljön). A haderők is komoly fantáziát látnak a dologban (kis késleltetésű kapcsolat bárhol a Földön). Az USAF már az ötlet komolyabbra fordulásakor megdobta Muskékat néhány millióval. Egy darabig akadékoskodtak a hatóságok, de jobban megismerve a rendszer lehetőségeit és gondolom többfelől érkező (politikai) nyomás hatására újabban csukott szemmel pecsételnek, egy-egy újabb engedélyen már nem ülnek hónapokig.

Lehet hogy szándékos, de ahogy gyarapodik a grid, egyre kevesebb szándékosság kell ehhez.

A haderőnek ha nincs 20éve kis késleltetésű saját kapcsolata, akkor vmit nagyon elcsesztek...

Egyébként igen, pénz beszél.

"Lehet hogy szándékos, de ahogy gyarapodik a grid, egyre kevesebb szándékosság kell ehhez."

Az a probléma, hogy a képeken nem "grid"-et látsz, hanem akkor fotózzák, amikor indítás után még viszonylag egy kupacban vannak. Érdekes módon most nem a májusi adagot fotózgatják, hanem a novemberit (11.-én indult). A májusi 60 darab már "eloszlott" a pályasíkján, teljesen "beolvadt" a sok ezer egyéb mesterséges objektum közé. Ha több ezer lesz fent, akkor már valóban problémásabb lesz a helyzet, de nem egész éjszaka (egy adott helyről nézve az éjszaka egy részében a Föld árnyékában vannak, nem verik vissza a napfényt = fotókon sem láthatók)

"A haderőnek ha nincs 20éve kis késleltetésű saját kapcsolata, akkor vmit nagyon elcsesztek..."

Ha nincs nagyon alacsony pályán százával műholdja, akkor nincs. Márpedig nincs.
Még mindig vállalhatóan alacsony késleltetésű és a teljes Földet lefedi pl. a Iridium műholdas telefon rendszer (66 műhold + tartalékok), de az nem redundáns, és nem is nagyobb mennyiségű adat átvitelére tervezték (az új műholdjait sem - 2017-2019 cserélték le az összes műholdat - mind a 75-öt a SpaceX vitte fel nekik, 8 adagban, olcsón és hibátlanul).

Alacsony pálya a kis késleltetés, nagyon sok műhold pedig az alacsony pálya miatt és a műholdak közötti kisebb távolság miatt IS kell + az égi mechanika kötöttségei miatt is.
Egyetlen kivételes eset van: ha az egyenlítő +-3-4°-ot akarsz lefedni, akkor 70-80darab műhold is elegendő. Ha kicsivel növelni akarod a lefedett területet, akkor az égi mechanika miatt nem kicsivel több kell, hanem azonnal sokszorosa. Annyira alacsony késleltetéshez, amit a SpaceX tervez ilyen sok kell. Gyakorlatilag a legalacsonyabb, hosszabb távon fenntartható pályára küldik a műholdakat, azaz kimaxolják a lehetőségeket. Ebből csak egy kicsit engedve negyedére-tizedére lehetne csökkenteni a műholdak számát (a korábbi 12e helyett tervezett 7-8e még nem igazán ilyen engedmény, van benne az is, de inkább csak optimizálás eredménye a csökkenés...).

Korábban ilyen méretű műhold konstellációk szóba sem jöhettek a költségei miatt, de van egy cég, amelyik mélyrepülésbe vitte az árakat. Az már csak hab a tortán, hogy saját műhold alá van saját, olcsón működő rakétájuk. Legutóbbi Starlink indításnál (először) orrkúpból is újrahasznosítottat használtak - már az sem az óceánban növeli a roncsok mennyiségét (5m USD legyártani, néhány 100e begyűjteni és felújítani - régóta gyűjtögetik, de először használták újra), szintén először történt meg, hogy 4. útjára indult egy 1. fokozat (mivel az is a drónhajón és nem az óceánban végezte, maradt esélye 5. útra is). Ilyen körülmények miatt van az, hogy nekik (és jelenleg csak nekik) van esélyük kiépíteni akár több ezer műholdas rendszert a megtérülés esélyével (és ezek az esélyek 2-4 éven belül tovább, durván javulhatnak - ezért is mernek 30e műholdról fantáziálni).

A májusi 30 vajon hogy áll fényesség szempontjából? Elvileg ezek idővel halványodnak is, gondolom a felszínük kopik picit.

Májusi 60... Egyszerre 60 darabot visz fel a Falcon 9 (60*260kg). (nagyobb kereskedelmi műholdakból egyszerre egyet - néha az 1. fokozatot is el kell dobni, mivel a leszállás alkatrészei és üzemanyaga nem fér bele... csak hogy érezd az arányokat)

Nem halványodnak, nem kopnak. Addig láthatók jól, amíg együtt vannak. Mire mind elfoglalja a helyét az adott pályasíkon, több száz kilométerre lesznek egymástól. Egy-egy pályán 1,5 perc (idő, nem szög) távolságban követik egymást.
Ezek kicsi műholdak. A kereskedelmi műholdak több tonnájával szemben 260kg, töredéke napelem (és össz.) felülettel.

A távolságuk nagyon kedvez a láthatóságnak, a méretük nem annyira. Amikor a legtöbb fényt verik vissza, +4-es magnitúdó látszólagos fényességet is produkálnak, ekkor a kevésbé fényszennyezett helyekről szabad szemmel is látható (nagyon halvány), nagyobb lakott területek közeléből ekkor sem nagyon. De nem mind egyszerre ér el ekkora fényességet, pláne nem egész éjszaka.
Ha a teljes konstelláció fent lesz, akkor a teljes sötétedés utáni 1-2 órában és pirkadat előtti 1-2 órában lakott területektől távoli helyekről látható lesz néhány, nagyon halványan. Mivel van sok műhold, aminek a láthatósága nagyon sokkal jobb, nem lesz feltűnő. Lakott területektől nagyon távol már több lesz látható egyszerre, de többségük az alig kivehető csillagok szintjén (az éjszaka egy részében akkor sem, fotón sem).

+4magnitúdó sok, amikor egy normálisabb égen +7 a szabadszemes láthatósági határ. Gyakorlatilag a csillagképek halványabb csillagai ekörül vannak...

Mindezt a semmiért (najó, megyek házi feladatot csinálni és kiderítem, mi is az a "greater good" a katonai bohóckodás mellett, amiért a bolygó egyéb természeti kincsei mellett az égboltot is szét kell b.szni).

[ Szerkesztve ]

+7 az abszolút határ. Átlagosan látó +6-ig, kb. a Szahara közepéről.

+4 a csúcs, ideális láthatóság esetén, amikor éppen fényvisszaverésnek kedvezőbb helyzetbe kerül (hozzád képest), ez az állapot egy több percig tartó átvonulásnak is kisebb része és nem mindegyik közeledben elvonuló példány kerül ebbe a helyzetbe.

Egyelőre túl sok intézkedést nem tettek a láthatóság ellen, de a műholdak néhány év élettartamra lettek tervezve, folyamatos cserélésre. Az újabb verzióknál akár tehetnének is a láthatóság ellen.

Fiatalabb korban űztem az ipart, 6m D-Alföldi égen nem volt probléma.

Csúcs fényességre meg durvább dolgokat olvastam 1-2m környékén (a skála logaritmikus, ~2.5 alapon).

A legegyszerűbb: antireflex bevonat a napelemekre, és akkor azok hatásfoka is megnő...

1-2m-hoz egyszerűen túl kicsik. Olyat el tudok képzelni, hogy az Iridium felvillanásokhoz hasonlóan, néha valamely példány a fényvisszaverésnek legkedvezőbb pozícióba kerül, pillanatokra.

Az új generációs Iridium műholdak, amik majdnem 4x akkora tömegűek és 2x magasabb pályán keringenek, legjobb láthatóság esetén is ritkán mennek be 6m alám közeli átvonulásnál is 7-8m a jellemzőbb (a 2x távolság nem jelent több magnitúdó különbséget). Korábbi generációja, azonos pályákon pillanatokra ritkán -9,5m-t is elérhetett - akár nappal is megcsillant, de minden éjszakára jutott néhány negatív magnitúdós felvillanás - azóta történt némi fejlődés, az újabbak szándékosan kevésbé láthatóra készültek.
Ilyen téren még fejlődhet a SpaceX is (ők leginkább menet közben fejlődnek), jelenleg 1-2 csomagnál több nem nagyon lehet legyártva.

[ Szerkesztve ]

Felvillanásokról volt szó, amikor a napelemtáblák pont a szemedbe/obszervatóriumodba villantják a napfényt.
Ezek elkerülése egyébként nem lenne óriási feladat.