Így falusi gyerekek között több volt a beszélgetés, kinti játszás, mint a TV-nézés. Így inkább a magát gumimacinak-tininindzsának képzelő kategória volt ritka.

Balesetekről is többet hallottunk élőben (xy-nak leesett a tetőről az apja és meghalt, z-nek szétzúzta a lábát egy félrecsúszott járdalap építkezés közben, k nagyapjának elvitte az ujját a körfűrész), mint a híradó virtuális - következmények nélküli világában.

JA és volt a faluban egy bácsi, aki azt mondta magáról, hogy a háborúban vitte el 3 ujját egy gránát, csakhogy a szüleink elmondták róla, hogy frászt, ő a háborúban még csak gyerek volt, petárda volt az (meg ugye a kézben robbant gránát nem 3 ujjat szokott elvinni...). - Ez azért elég sokaknak komoly segítség volt ahhoz, hogy felfogják, mi a helyzet.

[ Szerkesztve ]

Az idén 300+ postot láttam, hogy ne petárdázzak.
Egész megjött a kedvem hozzá.

Hajrá.

Csak maradj távol a normális emberektől...

Mennék tüntizni és petárdázni, de már egyiknek sincs szezonja.

-> Poltopik/kocsma/detox

[ Szerkesztve ]

Legalja/alja/haverok.

Bepiálva nemigen tud célozni az ember...

#28: hajrá. itt tüntikézés és egyéb pártpoltéma nincs.

[ Szerkesztve ]

Kölyök koromban én például nagyon piromán voltam. Amikor nem volt petárda szezon, akkor is folyton vegyészkedtünk a srácokkal. Kapartuk a falakról a salétromot, gyűjtöttük a gyufamérget, csillagszóróport. Folyton rakétát építettünk, vagy "bombát". Persze erről a szüleink mit sem tudtak, elég jól tudtunk füllenteni.

Ahogy már többen mondták, ma már engem sem hozna lázba, de annak idején volt benne valami érdekes, izgalmas.

Másfelől, talán pont azért, mert már hosszú ideje nem űzöm az ipart, nem értem, hogy miket robbantgatnak a mai fiatalok (pontosítok, kortársaim). Anno nekem szezononként 1-2 petárda felrobbant a kezemben (ennek köze volt a pirománkodáshoz, és a romániai piacokon vásárolt ki tudja hány éves petárdákhoz is), és a pár napig lemoshatatlan kénes szagon kívül maximum egy apró égési sérülést szereztem, ami annyira se volt elég, hogy 5 percre abbahagyjam a baromkodást.

Akkor ez is ismerős ha jól sejtem.

Mákod volt. A sérülések elkerülése végett, kizárólag bőrkesztyűben folytatnék hasonló piromán tevékenységet, az az esetek 99%-ában elégséges védelmet nyújt.

Nekem is volt aki sokat petárdázott anno (20-25 éve) a családból, szerencsére nem lett baja, de mondjuk nem is fordult elő vele ilyen baleset (persze nem is a román piacról vásárolt petárdákat robbantgattak).

Nekem a legkeményebb eset az volt, amikor széttéptünk egy bevásárlószatyornyi petárdát, és a tartalmát egy kólásflakonba gyűjtve csináltunk egy óriás petárdát. Tisztában voltunk mi azzal, hogy ez nem biztonságos, de 12 évesen kit érdekelt?

Az, hogy biztonságos-e vagy sem, attól függ, milyen messze vagy tőle, amikor elszáll. 20méterről nézve jó buli lehet.

Faterék katonaságnál hörcsöglyukkal csinálták, de profi eszközökkel, nem petárdával. Ki volt adva, hogy robbantási gyakorlatot kell csinálni, a lőtér tele volt hörcsöglyukkal - innentől kezdve adott volt a szitu .

Némi utánanézés alapján azt találtam, hogy kb. annyi robbanóanyagot gyűjtöttünk össze abba flakonba amennyi már a legerősebb gyalogság elleni, vagy a könnyebb járművek elleni aknákban van, esetleg egy 75mm-es tüzérségi gárántban, de típustól függően 2-4 kézigránát töltete is kijött volna belőle. Egyszóval szólhatott volna akkorát, hogy annak már nem örültünk volna, de valamiért nem sikerült összehozni a nagy durranást, inkább csak egy túlméretes görögtüzet. Eddig is tudtam, hogy hülyék voltunk, de csak így kis számolgatás után jöttem rá, hogy mekkorák.
Mondjuk pont a minap kaptam olyan videót, egy vidéki ismerősömtől, hogy felnőtt emberek létére egymást lövik tüzijátékkal mint a hülyék. Mondjuk volt rajtuk teljes fejet takaró sisak, meg viszonylag tűzálló öltözet, de azért akkor sem normálisak.

Nyilvan, ha van hova tagulnia akkor raketa lesz belole, ha meg nincs akkor meg bumm.

Tüzijátékkal érdekes lehet

Nagyon nem mindegy, hogy milyen robbanóanyagról van szó és az sem mindegy, hogy milyen a fojtás és mennyire van irányítva a robbanás iránya.
Különösen nem mindegy, hogy ugyanaz a robbanószer egymástól el van-e határolva, vagy az egész egybe van tömörítve.