Nálunk van egy szóbeli megállapodás köztem és a tesóm között, hogy az agglomerációban levő családi házat (jelenleg kb. 120M-t ér) majd teljes egészében én fogom örökölni, mert anno a tesóm kirepülésekor a szüleim neki vettek Pesten egy lakást, annyi pénz meg már nem volt, hogy nekem is vegyenek, lényegében az összes megtakarításuk erre ment. Mivel ő idősebb és akkor már a házasság felé mentek a párjával, úgy voltam vele, hogy persze. Nekem magas a fizum, elvagyok az albival, nem különösebben érdekelt. Meg szeretem is, nyilván legyen neki könnyebb.

Jó a kapcsolatom a tesómmal, de kíváncsi vagyok, hogy emlékezni fog-e erre a megállapodásra Ennyi pénz mellett már nehezen mennek el az emberek.

[ Szerkesztve ]