A visszajelzéseket ismét köszönöm szépen mindenkinek!

@apatyas (#2): Hiába, a korrektorok handycappel bírnak.

opr (#3): Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.

Egyfelől igen. Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból. A Kínai startupokat direkt raktam a Kínai állami program alá, mert inkább oda tartoznak, de ezzel együtt is látványos, hogy mennyire le van maradva például Európa...

Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX,

Muskról sokmindent el lehet mondani, de az tuti, hogy nagyon jól kezeli a közösségi és a hagyományos médiát, és fent tudja tartani az érdeklődést a cégei iránt. Akár így, akár úgy. Emiatt tényleg úgy tűnik, hogy körülötte forog a világ, és ez valahol tényleg így is van...

Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?

Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt. Az USAF sem szeretné, ha csak a SpaceX uralná a piacot (persze anno nem zavarta, hogy az ULA kvázi monopóliumot élvezett, és extrém drágán dolgozott, de ez már más tészta). A SpaceX is pályázott egyébként a BFR-el, de kiszortírozták...

A hibákat javítottam, köszi a javaslatokat!

A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták.

@llax (#4): A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...

Igen, nekem is az az érzésem, hogy a dedikált CubeSat indítás piacát a RocketLab és az Electron valahogy úgy happolta el a konkurensek elől, ahogy a SpaceX a Falcon 9-el a nagyobb gyártók elől ellopta a levegőt.

@Sárkányvölgy (#5): Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.

A csillagközi utazás nagyon messze van még tőlünk. Én abban sem vagyok biztos, hogy az én életemben fog dedikált, irányított csillagközi űrszonda indulni.

Bolygóközi utaknál az ion-hajtómű ami életképes és reális, ezt már évtizedek óta használják, korábban kísérletképen, aztán jó 10 éve már gyakorlati szinten. Ennek különféle verziói terén zajlanak kísérletek, talán egyszer lesz erőm, és átveszem őket...

A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál

A bolygóközi űrszondák terén eddig nem nagyon volt komolyabb probléma, így e téren a lehetőségek adottak. A sugárvédelem terén ötletek vannak, ezek gyakorlati tesztelése az, ami még hátravan. Szerintem nincs gigászi probléma e téren, csak egyszerűen emberes űrrepülésnél még nem volt rá komolyabban igény...

@Fred23 (#7): Ami a cikkben van, az a legutolsó ismert helyzet. Lesz majd egy űrséta, hogy kívülről is megvizsgálják a sérülést, de nagyjából ennyi.

Személyes tippem az, hogy valamit anno a gyártás során elszúrhatott egy technikus, és akár ő, akár a szűkebb csapata igyekezhetett megoldani kapkodva. Figyelembe véve, hogy mennyi probléma volt és van az orosz űrprogram kapcsán, ez nem lenne olyan meglepő. Hasonlóan veszélyes megoldások máshol is előfordulnak, szóval amúgy "annyira" nem rendkívüli (pl. az űrsikló hővédő tégláihoz használt ragasztó egy-egy kikeverés esetén egy-két tégla felhelyezésére lehetett használni, mert megkeményedett, így lehetett utána újat keverni - a technikusok kitalálták, hogy ha beleköpnek a kikevert ragasztóba (hígítják gyakorlatilag), akkor akár 4-6 téglához is fel tudják használni, jelentősen felgyorsítva a munkát - csak aztán egyszer lebuktak eme eljárással, és a NASA pillanatok alatt beszüntette a "technológiát").