Az tök jó, hogy milyen szépen néz ki a T/W arány, de az élettartam hogy áll? Amit tudunk, az alapján a Merlin-1D legjobb esetben is kétszer repülhet. Az -1D+ talán ötször. Itt pedig azért jó lenne e fölé menni, márha az újrafelhasználhatóságot komolyan gondolják.
[ Szerkesztve ]
A 2x repülő 1D 180 körüli, a (várhatóan) 5x használható 1D+ az 200 körüli T/W-vel rendelkezik... Szóval minden téren fejlődött. (Olyan is lehet, hogy tartósabb "padlógázzal" nem bírná ki az 5 repülést, de mások továbbra sem tudnak ilyet...)
Mivel az SS/SH esetén tesztpéldányról, majd 1.0 verzióról is beszélget Musk, gondolom a Raptorból sem a legelső szériának kell tudnia a hosszú élettartamot, főleg nem a Starhopper alá szerelteknek. Némileg hasonló utat akarnak bejárni, mint a Merlin-ekkel.
Épp 1-2 napja jegyezte meg Musk, hogy néhány RUD előfordulhat 
Ez a merészebb kísérletezésre utal. Gondolom a Raptor-ból is lesz majd olyan példány, aminek a belét is kihajtják.
Azt szerintem rajtuk kívül senki nem tudhatja, hogy LOX pumpa integrálásának mekkora hatása van az élettartamra, de a tömegre több száz kg...
A Merlin-ek sem valami ész nélküli anyagspórolástól lettek olyan könnyűek, hanem Te is (talán jobban) tudod, hogy megoldották azokat a dolgokat, amit más csak tervezgetett, de azok fejlesztési ütemével 20 év alatt se lett volna belőle repülőképes hajtómű (pontosabban lett, de a Holdra leszálláson kívül később nem használták másra)... Ezen felül nem álltak le még kis időre sem a fejlesztéssel az első sikeres példány után, ha valamiben, akkor ebben nagyon eltérnek az "átlagtól" és nekik már sok tapasztalatuk van a dolgok ilyen megközelítésében. A 2018-as ASAP jelentés, amellett, hogy feltűnően sokat foglakozik velük (a Boeing-hez képest), foglalkozik az általuk alkalmazott spirál fejlesztési modellel is (ami inkább szoftvereknél jellemző).
Bakker, jó hogy említed, ez a PDF is itt van a lementve a gépemre, és még belelapozni se tudtam... 
Ez de királyos...
Ahhoz képest, hogy nem létező piac, nagyon komolyan veszik magukat, laikusként elég jól kidolgozottnak tűnik:
https://www.youtube.com/watch?v=XnrVV0w2jrE
https://www.aispacefactory.com/
[ Szerkesztve ]
Háát.. ez a printelt fal vákuumzáró is? És nem túl vastag egy előregyártott fóliához képest, mint pl a Bigelow?
A szintek padlóját is ezzel csinálják? Az elég tartós?
A videót nem néztem végig egyelőre.
Igen légmentesen zárt rendszerű, kifejezetten marsi felhasználásra tervezték.
Az előnye a Bigelow féle megoldáshoz képest, hogy helyben készül 3d nyomtatós technikával, lényegében helyi anyagokból készítik a falat. Így elég lenne csak az építő masinát vinni, légtisztító, keringető rendszer persze ide is kell.
A Bigelow esetén oda kell vinni és ha bővíteni akarsz, akkor többet kell odavinni. Ez mind költség.
A videóban azt is elmagyarázzák, hogy miért nem dóm-szerű a megvalósítás ahogy sok koncepciótervben láthattuk már. (kevesebb anyag felhasználásával nagyobb hasznos életteret lehet biztosítani)
Itt a második videójuk:
https://www.youtube.com/watch?v=C_KxqCL5L5Q
Azért egy fokkal hitelesebb lenne, ha Tom Mueller válaszolt volna.
Elon ismét a marketing oldalról fogta meg a dolgot. A Merlin a legjobb Tolóerő/tömeg és Tolóerő/ár arányú hajtómű, a Raptor esetében meg ugye a legmagasabb égőtér nyomást hangoztatta.
Egyébként élek a gyanúval, hogy a Merlin 1 elnevezéseknek kb. annyi köze van a valós megnevezéseknek, mint a Falcon 9 Block elnevezéseknek... 
Ha egyszer lehet "legekről" beszélni, miért ne használna ki minden lehetőséget? Alacsony ISP (kerozin+nyílt ciklus) ide vagy oda, a mostani Merlin-ek (1. fokozatban) rendszer szintű hatékonyságban valahol az LH2+LOX hajtás körül járnak. Harmada(-negyede) tömegű hajtóművek (azonos tolóerőre) és sokkal kisebb (könnyebb, olcsóbb) tartály.
Egyébként a T/W a Raptor esetén is jónak ígérkezik, majd egyszer Mueller annak is elkotyogja a tömegét.
(Durva ellenpélda: RS-68... Nagyon jó ISP, de dögnehéz, nagyon drága, bazi nagy tartály kell az LH2-nek, ja és majdnem az utolsó csavarig újra kellene tervezni, ha szeretnének "human ratded" minősítést.)
Elnevezések...
A Merlin 1D mostani verziójára 1D++ -ként (vagy már 1D+++?) hivatkoznak több helyen is. Az 1D sorozaton belül az alap konstrukció szinte változatlan, csak ugye a sok "éles bevetésből" visszanyert fokozat sok extra adatot szolgáltat a tuningoláshoz. Amikor ilyen szinten tudják követni az alkatrészek elhasználódását, akkor 1: tudják miből kell jobb minőségűt alkalmazni, 2: közel sem kell olyan nagy biztonsági tartalékokat bevinni a rendszerbe.
Az elmúlt 24 óra:
A nem egészen egy napja harmadszor is leszállt B1048-nak már meg is van a negyedik (utolsó...) útja: Dragon 2 in flight abort test. Musk szerint az eddigi legnagyobb energiájú visszatérés volt. Nem túl barátságos időjárási körülmények között. A nemrég Floridába áttelepült Mr Steven-nel ugyan kihajóztak, de a túl nagy hullámok miatt meg sem kísérelték az orrkúp elkapását és úgy néz ki, nem is épségben ért vissza a kikötőbe (ezen körülmények már csak az F9 booster leszállása miatt is érdekesek).
Megfigyelők szerint elkezdték az új orrkúp építését a Starhopper számára, állítólag kicsit vastagabb lemezből.
Közben a VSS Unity is repült egyet, már félig-meddig "utassal".
Egy Szojuz 2.1b rakéta is teljesített egy külföldi megrendelést. Ami egyre inkább szenzáció lesz, nem "mindennapos" dolog...
[ Szerkesztve ]
Azért a LOX/LH2 még mindig a legjobb hajtóanyagpáros, akárhogy is csűrjük-csavarjuk. Hogy nagyobb tartály kell, az hátrány, de itt a tömeg számít, és a nagyobb tartály ellenére is bőven megéri használni.
A "human rated" számomra nehezen értelmezhető a mai napig. Az SSME élből embert vitt a világűrbe. Hogy sok teszt volt vele? Jah, de ettől még élből dobták a mélyvízbe. Az Apollo 8 úgy indult el a Hold-megkerülésre, hogy mindössze két Saturn V. indítás volt előtte, és ebből a második sikertelen volt (a második fokozatban megállt két J-2-es).
De az RS-68 nem human rated, miközben 37 Delta IV indításból mindössze egy volt részleges kudarc? 
Legjobb ISP-jű, de hogy a legjobb volna en bloc, abban nem értünk egyet.
Csak mint hajtóanyag lehet sokkal jobb is, de rendszer szinten, alsóbb fokozatokba nem jó a _meglévő_ hajtóművekkel (ellenben apró és relatíve egyszerű hajtóművekkel, felső fokozatba a legjobb). Nagyjából elárulja ezt egy fokozat feltankolt/üres tömeg aránya, szorozva ISP-vel - nem a kapott szám abszolút értéke, hanem annak viszonya fontos másokhoz képest. Amikor kicsik a különbségek, akkor már a gazdasági jellemzők is sokat számítanak.
Pl. az F9 booster esetén olyan jó ez az arány, hogy kicsi teherrel elérné az orbitális pályát, azaz SSTO képes, ugyanez az arány teszi lehetővé a fokozat visszahozását sok repülési szituációból (ehhez is kell a hajtóművek extrém jó T/W aránya), mindezek mellett még relatíve olcsó is.
Human rated:
Mindenfelé arról van szó, hogy a Starliner és a Dragon 2 lesznek az USA első, valóban human rated űrhajói, mármint a Columbia katasztrófája után alaposan átdolgozott (sőt, igazából akkor született...) minősítési rendszer szerint.
Abba pl. az RS-68 nagyon nem fér bele. Ennek elemezgetése még valamikor az Orion miatt merült fel, mert az amúgy egy D4H tetején alkalmas lenne LEO-ra (pl. ISS - felmerült, amikor az Ares családot lefújták), ill. ez a hajtómű is versenyben volt az Ares V alá - alaposan átalakítva, RS-68B néven...
Az egy dolog, hogy egy darab RS-68 sem szállt szét, nagyon sok problémás dolgot találtak körülötte. Nem azért, mert valami hibás konstrukció, hanem az eredetileg tervezett felhasználásra így is megfelelt.
Az Apollo-8-at ne keverjük ide. Az olyan szinten volt kockázatos küldetés, mint talán még az STS-1 sem és nem a Saturn V miatt. A 2. repülésen egy helyett állt le 2 hajtómű, az okára hamar rájöttek + az ilyen hibák abban a rendszerben nem voltak életveszélyesek (csak a küldetésre).
Hát felső fokozatban kb. nincs párja, most az oroszok pont ettől szenvednek a tervezett szuper-nehéz rakétáik terén.
Első fokozatban sok a kompromisszum, ez nem vitás, ott a metán vagy a kerozin több előnnyel bír...
Nagyjából elárulja ezt egy fokozat feltankolt/üres tömeg aránya, szorozva ISP-vel - nem a kapott szám abszolút értéke, hanem annak viszonya fontos másokhoz képest. Amikor kicsik a különbségek, akkor már a gazdasági jellemzők is sokat számítanak.
Yepp, de e téren meg nehéz átlátni, lévén a kritikus adatokat nem kötik az orrunkra. 
Pl. az F9 booster esetén olyan jó ez az arány, hogy kicsi teherrel elérné az orbitális pályát, azaz SSTO képes, ugyanez az arány teszi lehetővé a fokozat visszahozását sok repülési szituációból (ehhez is kell a hajtóművek extrém jó T/W aránya), mindezek mellett még relatíve olcsó is.
Ha megvannak esetleg kéznél a számok, akkor oszd már meg, mert én anno a BFR adatokkal játszottam, és nagyon gyatra értékek jöttek ki, pedig ott ugye Raptor és nem Merlin hajtóművel számolunk. Most nekiálltam játszani vele (SpaceLaunchReport adatokkal), és bizony nagyon jó esetben is ilyen 7,7-7,8 km/s delta-V jött ki... :\
Az a 7,7km/s a reusable konfigurációban repülő Block5 booster-re jön ki, ha csak a tengerszinti Isp-t veszed figyelembe.
Pontos adatokat azért is nehéz találni, mert egyfelől van az a 27,2t, ami vélhetően a "fullos", reusable konfiguráció (még annak is sok?), másfelől meg van egy 22,2t (szintén nem túl biztos adat), amiben az interstage sincs benne.
Hosszabb (légkörön kívüli) üzemidőre nyugodtan számolhatsz 300 feletti Isp-vel.
Egy normál felszállásnál is 300 körüli érték jön ki. Kb. a MaxQ-ig lehet az sl értékkel számolni, kb. 1:40-1:50-től 100%-ban a vac értékkel.
Van az a konfiguráció, ahol megvalósul az SSTO képesség. Gyakorlati jelentősége nincs, de másokkal összevetni már érdekesebb, különösen a Delta IV CBC-vel.
Ezért kérdeztem, hogy te milyen számokkal dolgoztál. 
Ahhoz, hogy egy 9,4km/s delta-V-t elérjek, 300-as átlag ISP-vel és 17,8 tonnás öntömeggel kellett számoljak. Így az első fokozat minden sallang nélkül, üresen elvben képes lenne a LEO-t elérni. Azért ez már kissé túl optimista szerintem...
Ne zavarjon meg, hogy a Stage 2-nél vannak a számok, onnan indultam, hogy visszatérés is legyen, aztán ezt az opciót kivettem..
[ Szerkesztve ]
A 9,4km/s már "túl életszerű" Az Floridából indulva már inkább egy 200-300km-es parkolópálya 28°-ra, "normális" gyorsulási profillal (az ISS kb. 10km/s). A teljes repülési profilt egyetlen célra beáldozva akár 9km/s (az egyenlítőnél még kevesebb) is elég lehet.
Itt nem az a lényeg, mennyire használható, hanem az elvi lehetőség, különösen a "távolról nézve" hatékonyabbnak tűnő Delta IV CBC-hez hasonlítva (ami ráadásul hosszabb üzemidejű, nagyobb sebességig gyorsít és az sem kőkori fejlesztés).
Függően attól milyen átlagokkal számolunk, a CBC és az F9 első fokozata nálam hasonlóan teljesít. Ha az F9 első fokozat esetében 27 tonnás öntömeggel és 300-as ISP-vel számolunk, akkor ilyen 8,2-8,3 km/s dV jön ki. A CBC esetében szintén 27 tonnás öntömeg és 390-es ISP esetén kerek 8,2 km/s dV.
Ebből mondjuk az látszik, hogy a CBC tömeg/hajtóanyag aránya sokkal rosszabb (kb. kétszeres-háromszorosan rosszabb), mint az F9 első fokozaté, ezt kell ellensúlyoznia a jobb ISP-nek, de csak részben tudja.
