Ugh
Rablás
Mármint, így a SpaceX utáni árak szerint
hozzászólások
A 2019-es cikkben szerepel (majd), hogy a Boeing féle ajánlat arról szól, hogy 90 millió dollár per ülés, vagyis 4 űrhajóssal számolva 360 millió dollár egy Starliner út. Ebben benne van az Atlas V. ára is. Szóval a jelek szerint extra 50 millió dolláros költséggel számolnak az előre nem tervezett útért...
llax
(senior tag)
Kérdés, mit ír elő a szerződés a tesztrepülésre. Mert ugye előbb azt kellene teljesíteni...
llax
(senior tag)
Azt csiripelik a verebek, hogy nem fér alá az octagrabber és a régebbi módon, láncokkal kell rögzíteni a boostert. Szóval nem csak keménynek látszott, hanem tényleg az is lehetett a leszállás. Ha megnézed az általad betett képet, a lábak nem a szokványos szögben állnak.
Megnéztem lassítva, kb. 3-4 méteren már nem "szokványosan" működött a hajtómű, kb. 2 méterről szabadesésben érkezett le. Nem kizárt, hogy elfogyott a kakaó...
Hozzá kell tenni, hogy a Starlink indítások a reusable konfig határesetei lehetnek, erősen kicentizve, szerintem egy éve még kevesen hitték volna el, hogy LEO ~16t alól vissza lehet hozni a boostert...
llax
(senior tag)
Ha minden jól megy, hamarosan Electron start.
Néhány perce pakolásztak egy Raptort Boca Chicán.
llax
(senior tag)
A verebeknek igazuk volt. A felőlünk balra látható láb felső bekötő eleme félig leszakadt (kicsit ferdén is áll a booster). Ennek csak a 3. útja volt, kis generál után további Starlink alá jó lesz az még
Voltak ennél keményebb leszállások, ami után újra felhasználták a booster-t.
[ Szerkesztve ]
Nem tudom, volt-e már, de az amerikai lobbi is erősen dolgozik a Boeing előnyhöz juttatásán.
[link]
Egyfelől igen, másfelől az is tény, hogy ha 2024-ben valóban embert akarnak odaküldeni, akkor kellenek a kanyarlevágások. Vannak kétségeim, de cseppet sem csodálkoznék, ha végül átmenne a javaslat a házon...
llax
(senior tag)
Az ASAP értékelés részleteire leszek kíváncsi. A Boeing oldaláról már van cikk, kíváncsi lennék az SpX-re is részletesebben...
llax
(senior tag)
Végre a NASA is ír a témáról, hamarosan még több információ a Starliner problémáival kapcsolatban.
llax
(senior tag)
A Hawthorne-i gyárban búcsúznak a Dragon C206-tól.
Minden jel szerint a hardver egyre inkább készen áll. De még lóg a levegőben több dolog is (1 nagyobb eséllyel), ami miatt jelentősen csúszhat az indulása.
[ Szerkesztve ]
Micsoda meglepetés, hogy mikor a papírmunka a legfőbb akadály, akkor veszi fel a SpaceX a NASA tavaly leváltott emberes űrhajózásért felelős vezetőjét, William Gerstenmaiert...
llax
(senior tag)
Szerintem a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatai jól jöhetnek még. Abból is lehet tanulni, ha valamit rosszul csinálnak.
Amit nem értek: Miért opció a DM2 kibővítése??? Nekem ez miden irányból kavarásnak tűnik, még azt sem látom, hol tudná ez gyorsítani a programot.
Ha most ráülne mindenki a DM2 leggyorsabb, eredeti tervek szerinti lebonyolítására, a maximális felkészülés és biztonság érdekében akár a Boeing-et is mellőzve most egy kicsit (nekik most majdnem mindegy...), akkor nyár vége környékére már számolhatnának az első éles küldetéssel is. Ráadásul akkoriban várható a CRS21, amit elvileg már Dragon 2-vel repülnének (elvileg C205), valahol az is tekinthető egy további (kevesebb rendszerre korlátozott) tesztnek.
Ahelyett, hogy egy képlékeny masszaként gyúrogatnák, valami programba kellene foglalni ezt az egészet...
Amit nem értek: Miért opció a DM2 kibővítése???
Az, hogy egyáltalán opció, eleve azt jelzi, hogy a program (papírmunkától eltekintve) lényegében célba ért. Gyorsításra nincs igazi szükség - ez maga a gyorsítás.
llax
(senior tag)
Ezzel csak az a baj, hogy szó sincs teljes, fél éves küldetésről. Az alap személyzetet évek óta erre a tesztrepülésre készülők adnák és nem évek óta az ISS-en végzendő munkára készülők. További, legalább 2-3 hónap csúszást jelentene, de addigra kb. készen áll a C207 is és az azzal fél éves útra induló személyzet is. Valahogy azt kellene elérhető közelségben tartani, ahhoz jóval előtte végigvinni a DM2-t. Azaz semmi egyebet nem kellene csinálni, csak egyszerűen maradni az eredeti tervnél.
A papírmunkán kívül még mindig hátra van 2 ejtőernyő teszt, ott nagy meglepetések elvileg már nem várhatók, de azoknak az elemezgetése és "papírmunkája" is időigényes. A Merlin-ek turbinalapát repedése továbbra is lezáratlan ügy, még úgy is, hogy a felmerülése óta néhány upgrade-n átesett. (Kérdem én: Az egyszer használatos rakétáknál ilyen mikor derülne ki???)
Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos.
Az, hogy a Szojuz MSz-16 eredetileg japán űrhajóst vitt volna, végül helyette egy NASA űrhajós megy, egy félmegoldás, hiszen az MSz-17-re jelenleg három orosz kozmonauta van beosztva. Az MSz-15 visszatérésekor mindössze egyetlen amerikai űrhajós marad az ISS-en.
Szóval minél hamarabb kellene a tartós személyzetet felküldeni. Egy kis késés még mindig jobb, mint az, ha esetleg a tartós küldetés csúszna.
llax
(senior tag)
"Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos."
Igen. Eredetileg a Staliner-re tervezték azt, hogy a személyzetes tesztrepülés egyből akár 5 hónapos is lehet, de ott már hónapok óta arra készültek, míg a SpaceX esetén ilyenre nem készültek, csak egy két személyes, néhány napos tesztrepülésre. A Starliner decemberi tesztrepülése előtt olyan terv is volt, hogy az alaposan megnyújtott BoeCFT alatt érkezik az első, menetrend szerinti Dragon 2 a váltó, teljes időtartamra készülő személyzettel.
Valamiért nagyon bíztak a Boeing-ben... Pedig amik a 737MAX ügy kapcsán eddig előjöttek szervezeti szinten, ahhoz képest a fasorban sincs az, amikor Musk nyilvánosan elnyomott egy spanglit... A merész álmokhoz talán az is kell neki Csak azok a belső levelezések a Boeing-nél, amiben az FAA-t oltogatják és a szabályokat kifigurázzák, bőven indok lett volna arra, hogy a most tervezett vizsgálatokat elindítsák. Azon a szinten, mint anno a SpaceX esetén, mert a Boeing-nél ugyanakkor csak egy felületesebb volt.