üzenetek

hozzászólások


789
(csendes tag)
Blog

A kép, amit a Földön, roppant tehetséges és nagyon gyakorlott fénykép müvészek csak studió felszereléssel és sokszori nekifutással tudnának késziteni:

Viszont Neil Armstrong, a jólképzett, kiváló pilóta, kapásból csinálta, hasára szerelt gépével. Tehát, nemcsak Holdralépö, hanem legkiválóbb fénykép müvész is volt Ö.

(A képen látható holdjáró ruhában legalább 5psi nyomásnak kell lennie, de nem látom nyomát)

Ötven év eltelt, Júliusban lesz majd nagy csinna meg dratta, de azóta 200 kilóméternél messzebre nem nagyon merészkedtek, és ott is mit csinálnak ? Merthogy még egy tisztességes fényképet se küldtek a Föld golyóbisról. A Voyager elindult és itthagyta a Földet mint eb a szaharát, egyszer sem nézett vissza és csinált/küldött képet Földünkröl és a Napnak rendszeréröl ---sem egy hét után, sem egy hónap után, sem egy év után (tesz ránk magasból)

Ugyanezen ötven év alatt a játékok széditö fejlesztést értek el a számitógépek terén. ---táncsak nem a Tomb Raider tett többet a fejlödésért? merthogy Holdra szállni lehet diódás számgéppel is, de a Tomb Raiderhez ATI kártya meg i486 kell


llax
(senior tag)

Úgy látom, itt is lement a nap...


789
(csendes tag)
Blog

Jajonghatsz amennyit akarsz, a játék igény többet tud felmutatni mint ti és közadományból fenntartott ür-vallásotok.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Mert a számítástechnikai fejlődést a játékok viszik előre. Aha... :DDD


789
(csendes tag)
Blog

A számgép pingpong 1975-ben indult, és a következö 40-ven évben a játszadozók kikövetelték és kifizették, hogy 8 hengeres giga lóerös gépek legyenek. (a Holdra szálláshoz egy 1975-ös használt karóra is elég)

Egy játszadozni szándékozó úr irta C-nyelvet és az Unix-ot, azért, hogy játszadozhasson.


789
(csendes tag)
Blog

A müszaki csoda, ami Holdat ért:

De, ha 1972-ben már volt olyan aksi amit a Földön feltöltöttek, utána 3 napig az ürhidegben a Holdra utazott, ott pedig, szintén hidegben, ezt az SUV-t 3 napig üzemeltette, akkor mára már olyan aksiknak kellene lenniük amik egy töltésre Moszkváig mennek. (de, nincsenek, hanem a maiak is hajlandóak (különösen -200 fokos hidegben) reggelre ugyanúgy lemerülni mint az 1972-esek)

A póklábon álló mérnöki magnum opus is elemmel müködött. Elem szolgáltatta a hütést, de a köznépnek a mai napig sincsenek olyan aksijaik amik egy töltésre 33 óráig hütenék a lakást.


apatyas
(Korrektor)
Blog

Nagyon sajnáljuk, a kémia azóta sem változott meg. Amúgy nyugodj meg, a holdjáróra stb szerelt akkumulátor vagy elem marhára nem annyiba került, mint a szaros gagyi akku ami a telefonokban van. Nyilván olyan anyagokból volt, amik kibírják a minuszokat, mellesleg van önfűtés pont emiatt.
*** Vigyázat, a trollkaja fulladást okozhat! ***
Kieg: Jah, mellesleg űrvallás: légyszíves, kapcsold ki a telefonod, a számítógéped, a mikrosütőd, a műholdas tv-d, a gps-ed és talán még néhány más dolgod és menj ki az erdőbe levegőzni egyet. Jót fog tenni, jól fog esni. Apropó, az időjárás előrejelzésről is mondj le. Előtte jól nézd meg a google mapsot, az az egész Földet mutatja műholdképeken, ha a képeket hiányolnád.

[ Szerkesztve ]


llax
(senior tag)

A holdautók idején már kb. 80 éves történet volt az elektromos autózás :) 1900 körül már 80-130km hatótávú elektromos autók voltak, sorozatgyártásban. :) (Studebaker Electric, Baker Electric, Detroit Electric)

A holdautónak nem akkumulátora volt, hanem ezüst-oxid "szárazelemei". Az űripar a kezdetektől a mai napig használja, mivel jól bírja a szélsőséges körülményeket. Igaz, hogy nem tölthető, de az energiasűrűsége nem sokkal rosszabb, mint a ma használatos lítium alapú akkuké.

Jelképes gördülési ellenállás (holdi gravitáció... ~35kg), légellenállás teljes hiánya, realtíve alacsony tömeg (210kg + űrhajósok), szerény gyorsulás és sebesség igénye mellett, 1LE teljesítménnyel (kefés DC motor - az már akkor is, sőt sokkal régebben is igen jó hatásfokú volt) nem volt nehéz összehozni azt a 36km hatótávot. Inkább azt a 210kg-ot és az űriparban elvárható megbízhatóságot volt nehéz akkor összehozni. Mindezt úgy, hogy ha valakiknek, akkor nekik rendelkezésükre álltak a Földön elérhető legjobb technológiák.

De felesleges ezt itt erőltetni... Nem véletlen, hogy nem a felvetőnek válaszolok...

[ Szerkesztve ]


789
(csendes tag)
Blog

De, érdekes módon, mai napig nincs villamos autó. És ha a Hold SUV tényleg olyan volt mint ahogy mondják (hol vannak az eredeti tervrajzok?), akkor 50 év alatt kellet volna valamit fejleszteni; de az ürtudomány nem csinált semmit.

A három Apolló jártas:

akit baszni visznek, vagy akasztani, annak nincs ilyen megszeppent képe
s ez tiz nappal azután, hogy a Holdon jártak, utána pedig puska golyóval eltaláltak egy másik puska golyót, 7000 kilóméteres sebességgel.

Az elmúlt évtizedekben hazudtak már atom máglyáról meg fúziós erömüröl, ami már karnyújtásnyira van, csak még néhány év és még egy hajó rakomány pénz; Alfa Holdbázisról meg Mars utazásról, meg olcsó üringázóról; most meg etetnek légkör szélén parkoló ürállomással meg Tesla gépkocsival

1963-ban hat év és temérdek pénz kellett a Holdra eljutni és visszajönni, most meg még a népámitó ábrándos tervek is arról beszélnek, hogy 20 év kell, ha egyáltalán lehetséges.


apatyas
(Korrektor)
Blog

Csak egy apróság.. vesd össze, hogy akkor az USA gdp-jének hány %-a fordítódott a Holdutazás megvalósítására. Meg hogy most mennyit költenek rá...
Akkorhoz képest, most van pl Falcon9, az egy tök jó dolog. Mellesleg, a hidegháború célkitűzése volt, hogy valamiben megverjék az oroszokat. Reális célja vagy értelme nem annyira van annak, hogy a Holdon kóricáljunk folyamatosan, amennyire én látom.
Hajrá, senki nem tart vissza attól, hogy ezüstből készült egyszer használatos elemeket használj autózásra.. vedd már észre, hogy kereskedelmi volumenben nem megvalósítható az, ami egyszeri projektként igen.
És van elektromos autó, vedd ki a fejed a homokból. Az ára meg pont annyi, amennyiért még épp el lehet adni. Menj kínába, ott minden utcasarkon van kis elektromos guruló izé, fillérekért. Persze, totál nem az a felszereltsége, mint egy luxuskocsinak.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ne ettessétek a trollt...


llax
(senior tag)

Tervezett FH indítás: március 7. (legalábbis ekkorra/tól van érvényes FCC licenc)

Kissé meglepő a tervezett március eleji indítás. Mondjuk az is jó kérdés (a kormányzat "leállása" miatt), mikor adták be a kérelmet. Mert ha korábban kérték márc.7-re, akkor annyira mégsem meglepő. Miért is? Ugyanazon indítóállásból még két F9 is 2+ hét különbséggel tudna elindulni, a FH-hez kicsit át is kell konfigurálni. A jelenleg ismert (de meg nem erősített - orosz forrás) Dragon 2 startdátum az feb.23., azaz 2 hét sincs a kettő között.

Közben a Starhopper-t körbeállványozták. Ami jelentősebb külső munkálatokra utal. A rozsdamentes acéllemezeket ("alufólia") akarnák jobban rágyógyítani?


apatyas
(Korrektor)
Blog

A Starhopper mikor lett ilyen duci? hosszához képest rövid és gömbölyű tetejű?


Cifu
(nagyúr)
Blog

Erre még jön az orr-rész, a gömbölyű "tető" feltehetően egy üzemanyag- vagy oxigén-tartály.


apatyas
(Korrektor)
Blog

Oh oh, bocsesz.


llax
(senior tag)

Ez a "lényegi" része, ami továbbra is épül, az "orrkúp" részét múlt héten törte össze a szél (leborította az állványról - elég hanyagul volt kikötve). Az elfeküdve és kilapulva, a kép bal oldalán látható, a fedél alatt, Musk szerint gyorsan újraépíthető.

Ami gömbölyű részt látsz a tetején, az a felső tartály dómja, van egy ilyen a belsejében is, ami a CH4 és LOX terét elválasztja és van egy megerősített az aljában is.

Ez itt csak egy elnagyolt, nem is arányos rajz, de a lényeget megmutatja.


llax
(senior tag)

Dragon 2 az FCC-től kért frekvenciahasználat alapján leghamarabb március 2.
A januárról februárra csúszás oka még technikai/felkészültség jellegű is lehetett, + a kormány leállása elvileg ezt nem akadályozta volna, de mindenképp lassította a dolgokat, februáron belül az ISS "menetrend" is beleszólt. Az új időpontban viszont hajnalra esik az indítási ablak, az eredeti szándékaik szerint nappal akarták indítani (még ez is bekavarhat)...

Szóval akkor az előbb emlegetett Falcon Heavy március közepénél nem hamarabb, mivel mindkettő csak az LC-39A-ból tud indulni.


llax
(senior tag)

Begyújtották a Raprtor-t . Ez már a Starhopper-é lesz és egyben az újabb, fórumos berkekben "Raptor 2019"-nek nevezett dizájn.
Ha jól csiripelik a verebek, ez még mindig "csak" a 250bar-os verzió, viszont elvileg így is megvan a 2MN. A korábbi, "2018-as verzióban" még kellett a 2MN-hoz az 300bar, ezt a változatot (részlegesen) még tavaly ősszel tesztelték, utána emlegetett Musk további áttervezést.

Az elmúlt néhány hónapban változtak a megadott paraméterek, ha minden igaz, a végleges 300bar-os verzió már 2,5MN lesz tengerszinten, és újra foglalkoznak a vákuumra optimizált verzióval (a Raptor 2018-nál ezt elvetették). Így légköri verzió kb. ugyanazt fogja tudni, mint a BE-4, csak SOKKAL kompaktabb kivitelben (és vélhetően sokkal jobb tolóerő/tömeg arány + hosszabb élettartam mellett).


Cifu
(nagyúr)
Blog

Azért sok itt a "ha". Két fejlesztés alatt álló hajtóműről beszélünk, a tervezett teljesítmény sokszor nem találkozik a gyakorlatival... ;)


llax
(senior tag)

Találkozik az, csak nem azonnal. Legalábbis a SpaceX így közelíti meg a dolgot.

A BE-4 esetén egyből "full scale" verzión tesztelgettek különböző teljesítmény szinteket, már elég sokszor és sokat, de járműbe építve nem nagyon fogják 2021-nél hamarabb tesztelni. Mivel eladásra is megy a dolog, őket kötik a fix paraméterek, ezen túl nem számolnak olyan kísérleti járművekkel és annyi kísérleti repüléssel, mint a SpaceX.

A Raptor esetén folyamatosan változtak a tervek, az első eresztés végleges verzióját most gyújtották be először (elsőre csak 2sec, 170bar, 60% tolóerő, de ez már a Starhopper-é lesz), úgy néz ki - feltéve, hogy a következő tesztekből nem lesz tűzijáték - néhány héten belül meglesz a Starhopper mindhárom hajtóműve. Még ha nem is az űrbe mennek, de "repülőképes" Raptorok már 99%, hogy hamarabb lesznek, mint BE-4-ek.
Csak nézd a Merlin-eket, honnét indultak és mi lett belőlük mára. Sőt, ha külön kiemeled a Merlin 1D-t, az is hatalmas fejlődésen ment keresztül, nem is sok év alatt. Szerintem a Raptor-okal hasonló utat akarnak bejárni.

A két cég a leszállást is ugyanúgy közelítette meg, mint a hajtóművek fejlesztését. A Blue Origin egyből leszállásra és újrahasznosításra alkalmas rakétát épített, a SpaceX sok kísérlettel érte el azt. Aztán meg lehet nézni, hogyan száll le egy New Shepard és hogyan egy F9.
Szerintem még az a CRS-16 indítás után vízre kényszerleszállás is szebb volt, mint amit a Blue Origin rakétája művel leszállás címszó alatt. Az F9 még durva pörgésből is jobban tudta stabilizálni magát, mint ami a New Shepard esetén egy sima leszállás... Ahhoz, hogy ide eljussanak, össze kellett törni néhány (újrahasznosításra még többségében alkalmatlan) 1. fokozatot, de meglett az eredménye.

Nekem valamiért ez a kísérletezős, megcélzott eredményt sok lépcsőben elérő megközelítés jobban tetszik, viszont ilyet nem sok cégtől lehet látni. Mindenki más egyből készterméket akar kitolni a hangárból.
Ebből sok lépcsős fejlesztésből jött az a korábbi feltételezésem, ami szerint hamarabb lesz ebből a Starship témából egy, az eddigieknél hatékonyabb (teher)szállító rendszer, mint Mars űrhajó.

[ Szerkesztve ]

üzenetek