Ez mindenhol így van. Én folyékonyan beszélem az angolt és a németet, és sosincs gondom akkor, ha odafigyelnek a partnerek a beszédre. Floridában az első napon a felszolgálónak konkrétan egyetlen szavát sem értettem, pedig előtte egész nap megbeszéléseken ültem, és egyetlen szóval sem volt gondom. Pár hete Angliában ugyanígy jártam, az irodában semmi gond, az utcán meg majdnem zéró. Velem volt egy kolléga is, aki kitűnő angolos, de ő sem értett semmit. Németországba is sokat járok/járunk, aki normálisan beszél, azzal semmi gond, de van egy-két ember, aki nem figyel oda, és csak szótöredékekből rakom össze, mit is akar.
Persze, ha elég ideig kint van az ember, akkor rááll a füle. Itt volt egy érdekes észrevételem: mindig azt hittem, az amerikai angolra nehezebb ráállni, de aztán rájöttem, hogy lényegesen könnyebb, mint pl. a London és környéke szlengre.
üzenetek
hozzászólások
Úgy látom, hogy aki tanultabb az könnyebben tud szépen beszélni, de lehet ,hogy csak annyi van mögötte, hogy megérti, hogy nem érted és neki is kell kicsit segítenie a kommunikációt. Mondjuk az USA-ban ez nem volt gond, mert türelmesen megismételte a parkolóőr a Gráj Hándáj-t (Grey Hyundai) 
Az indlis és az ausztrál nyelvjárás sem egyszerű.
Amazonas
(senior tag)
... és akkor a skótokról még nem is beszéltünk... 
Srác, aki most kint volt velem, az írekről mesélt. Mondta, hogy kár is nekiállni. 
kasza blanka
(aktív tag)
"Technikusi után Kandó" - na idáig ugyanaz. csak aztán én az életben is kamatoztattam azt, amit villanytanból tanultunk, és mindig a legkisebb ellenállás felé vettem az utam.
ami utána van, azt egy kicsit irigylem 
bár lehet nem ez a jó szó rá, csak nálam túl hamar jött az éles váltás.
na de majd ha lesz idén is Bacsis féle retroőrület, akkor visszatérünk rá
Annyire el voltam havazva, hogy majdnem lemaradtam a cikkről! 
Köszönjük a beszámolót, gondolom sejted, hogy milyen irigykedve nézem a képeket.
A tengók terén érdemes megjegyezni, hogy a 'hot bunk' (vagyis egy ágyat használ váltásban 2-3 tengerész) a mai napig szokás az amerikai és brit nukleáris meghajtású tengókon. A torpedón alvás is megvan például a briteknél, a Trafalgar-osztályon:
Az újabb osztályokon már inkább a torpedók állványának aljában helyezik el az ágyakat... 
A Blackbird nem hiba szerintem, még az SR-71.org-on is úgy szerepel, hogy A-12 Blackbird, sőt, a Globalsecurity-n is, ahol az YF-12 is ezt a nevet kapta.
Nagyjából úgy terjedt el az angol nyelvű szakirodalomban, hogy 'Blackbirds'-ként hivatkoznak az egész családra, még az YF-12-re is tehát.
Lehet pontosítani, de az Oxcart a program neve volt, a legalább középszintű érdeklődőkön túl ezt az elnevezést senki sem ismeri viszont.
Hunguardian
(csendes tag)
Köszönöm a beszámolót!
Igényes összeállítás, és jól sikerültek a képek is.
Nyilván nem lehet azt a sok személyes élményt átadni, amit az ember a saját szemével és a többi érzékszervével tapasztalt. De ennek is örültem, ez is bepillantást nyújtott a címben szereplő hely világába.
Az ételválasztékon nem lepődtem meg, erröl mások is beszámoltak a környezetemben, akik korábban jártak ott. Ezek szerint ebben nincs változás. Igazi magyaros éttermet nyitni kiváló minőségű alapanyogokból helyben készített ételekkel (mellőzve a műkaják semmi ízét) nyerő lehetne.
Egy ilyen egyszerű, ízletes ételt bizonyára szívesebben elfogyasztanának ott is:
https://i2.wp.com/welovebudapest.com/wp-content/uploads/sites/1/2015/12/d14be81afb4c1e7f85db30c173d2ff3a.jpg?resize=1500%2C720&ssl=1
Örültem! 
Minden jót!
Inkább kemény meló volt, de sokszor pihentető amikor nem kell sokat gondolkozni, csak a labelezőt nyomogatja az ember és húzza a kábelt.
Cifu: Sokszor nem lehet lemenni a dolgok mélyéig, mert akkor már annyira száraz lesz az írás, hogy olvashatatlan. De ezt te jól tudod, az űrhajózásról szóló sorozatoban is sokszor érezni, hogy egyensúlyozol a határon. Mondjuk engem komolyabban érdekel, de talán pont ezért is veszem észre.
Hunguardian: Természetesen nem lehet mindent leírni. Nem új az ötlet, a Central Park mellett van egy magyar étterem
Amazonas
(senior tag)
Az ott fellelhető alapanyagokból nem biztos, hogy ki lehet hozni ugyanazokat a magyaros ízeket - maximum drágábban, csupa import áruból. Vöröshagyma helyett pl. (ami ugye a magyaros ételek jelentős részének az alapját adja) ők a nagy és fehér sweet onion-t használják, ami közel sem annyira intenzíven hagymaízű, hanem inkább egy gyengébb, édeskés valami.
Bár, egyébként meglepő, hogy mennyire sokféle külföldi (köztük európai) kaját ismernek: főleg a francia és az olasz konyhát, de ismerik pl. a wiener schnitzel-t is.
Bár, így utólag belegondolva, nem is annyira meglepő, hiszen ők maguk is sokféle helyről származnak.
[ Szerkesztve ]
Mondjuk a legjobb gulyást pont az USA-ban meg Kanadában főztem, igaz, nem Walmartból, hanem piacról szereztem be a hozzávalókat. A(z átlag) marhahús kultúrája meg messze túlmutat az otthonin, ahol úgy kell összevadászni értelmes árú nem tejelő marha húsát.
Amazonas
(senior tag)
Hát igen... Sokszor szembesülök azzal, amikor házi grillezésű hambinak való húst akarok venni, hogy nálunk hagyományosan a sertéshúsnak van helyzeti előnye... A szebb marhahúsok kb. aranyárban vannak - már, ha egyáltalán kapni valahol...
[ Szerkesztve ]
Degeczi
(nagyúr)
Lidiben, Aldiban mindig akad 98% marha fagyasztott pogácsa, nem aranyárban. Ha a hentestől vett friss persze jobb is, azokkal sem fogsz mellé, jó hamburgrer süthető belőlük.
Amazonas
(senior tag)
Ha a fagyasztott, LIDL-s McEnnedy-re gondolsz, azt inkább nem, köszi. Tele van zsírral, ami kisül belőle, az eredmény pedig egy cipőtalp. Akkor már inkább a tálcás darált marhahús, az viszont nem mindig van.
Anulu76
(csendes tag)
Jó a cikk, de ha az én emberem/alvállakozóm ilyen belső infókat kiadna, tikitakiznék a golyóival
Konkretizáld, hogy mi a titkos információ és két alap kérdésre válaszolj kérlek:
Mi a cégünk neve?
Mi a két cég neve ahol a szervereket elhelyeztük?
