üzenetek

hozzászólások


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Miért az én DSP-m? :DDD

A DSP csak egy eszköz, amit a hanganyag készítői, a hangfal gyártói, stb., használnak. Lehet jól meg rosszul is. Nekem gyanús hogy utóbbival sokszor találkoztál, ha ennyire elutasító vagy ezzel az eszközzel szemben.

[ Szerkesztve ]


proci985
(MODERÁTOR)
Blog

Nem. Mivel DSP kb 20-30 eve is volt, nem ertem, mire gondolsz "AI" alatt. Ki tudnad fejteni?


bambano
(titán)
Blog

"azaz hogy a legközelebb kerülj ahhoz, ami szerző álma volt.": konkrétan ezt írtad, hogy a dsp-vel a hang nem ahhoz fog közel állni, ahogy elhangzott, hanem ahhoz, ahogy a szerző megálmodta... :P


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Hát ideális esetben úgy hangzik el, ahogy a szerző megálmodta. Hogy lenne másképp? :D


bambano
(titán)
Blog

ezt hívják úgy, hogy előadóművészet.
hozok neked példát:
így gondolta a szerző: [link] előadó: [link]
szerzői verziót megtalálod, előadó: [link] , [link]


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Ebben az esetben az előadó is szerző, hisz módosít rajta. De szerintem szemantikába felesleges ennyire belemenni. Ha pontosabban akarok fogalmazni, akkor optimális esetben azt hallod, amit a szerző, előadó, stb., meg persze a mixing és mastering engineer megálmodott. :D

[ Szerkesztve ]


bambano
(titán)
Blog

oké, visszakanyarodva az eredetihez: azt akarom hallani, ami elhangzott, és ehhez nekem nem kell dsp.

ráadásul, ha dsp-zni kezdenek, akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy oké, de milyen paraméterekkel dsp-znek?


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Ha adott tökéletes akusztikai környezet és a tökéletesen transzparens lehallgató lánc, akkor nem kell további DSP, hisz a végeredmény tökéletes. Ez viszont elég ritka... :D

Pl milyen paraméterekre gondolsz? A végeredmény a lényeges, hogy minél transzparensebb legyen. Egyébként meg lehet ám DSP nélkül is élni, csak nem szabad azt állítani, hogy az a legjobb megoldás vagy hogy a DSP csak rontani tud.

[ Szerkesztve ]


bambano
(titán)
Blog

bitrate? felbontás? és ha annyi, miért pont annyi?
ha igazán össze akarsz balhézni dabadabbal, kezdj vitatkozni vele az mp3-ról ;]

"tökéletesen transzparens lehallgató lánc": ha még mindig itt tartunk, akkor az azt jelenti, hogy nem emlékszel arra, amit a cikkben olvastál. senkit nem érdekel a tökéletesen transzparens lehallgató lánc. ez a hifiben a kiindulási alap. az érdekli a hifistákat, hogy a lánc pont úgy legyen ócska, ahogy a fülük szereti. tehát nem kell dsp, nem kell semmi.

"csak nem szabad azt állítani, hogy az a legjobb megoldás": mégegyszer: NINCS JÓ MEGOLDÁS!

[ Szerkesztve ]


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

320 kbps CBR MP3-t se tudja a legtöbb ember megkülönböztetni a CD minőségű (44.1 kHz, 16 bit) FLAC-tól vakteszten. De a CD minőségnél jobb minőséget, pl 96 kHz 24 bit már senkinek sem sikerült, legalábbis nincs rá bizonyíték. Viszont feldolgozásnál már más a helyzet, azt érdemes a lehető legjobb minőségben végezni, de továbbra is elegendő a CD minőségű forrás hozzá, lásd oversampling.

Te állítottad azt, hogy azt szeretnéd visszahallani ami elhangzott. Ehhez transzparencia kell. Ha nem érdekel a transzparencia, akkor nem azt akarod visszahallani ami elhangzott, hanem az orwelli HiFi definíció szerint hallgatod zenét.

Miért ne lenne jó megoldás? Csak megfelelően kell definiálni, hogy mi az. Persze ha te magad sem tudod mit akarsz, akkor valóban nincs jó megoldás. :D

[ Szerkesztve ]


bambano
(titán)
Blog

az jutott eszembe, hogy ha mindenki linkelné a kedvenc zenéit, kiderülne, hogy mi a nézeteltérés oka.
mert ha emlékeim nem csalnak, többen is olyan zenét hallgatnak, amitől én már szervizbe vinném az autómat :P


dabadab
(titán)
Blog

320 192 kbps CBR MP3-t se tudja a legtöbb ember megkülönböztetni a CD minőségű (44.1 kHz, 16 bit) FLAC-tól vakteszten.

FTFY :)
Ha önjelölt audiofil, aki kijelenti, hogy a legnagyobb bitrate-ű mp3 is úgy szól, mint a Szokol, akkor meg a 128-assal is gondjai lesznek.

[ Szerkesztve ]


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Ja, igen általánosságban ez a helyzet, sőt a 128 kbps sem szokott menni, erről logouton volt egy tanulságos felmérés. :D Nekem megy a FLAC a 320-as mp3-hoz képest (valid foobar abx teszt), de nüansznyi a különbség, meg kell feszülni, szóval sok értelmét nem látom. De mivel flacban se foglalnak sokat a zenék, így ha tehetem, abban van minden.

[ Szerkesztve ]


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Legnagyobb poén ebben az, hogy jellemzően az akusztikus zenék jobban tömöríthetők transzparensen, míg az elektronikus méhtelepi zörejek meg a kemény metál sokkal nehezebben, és hamarabb is kijönnek velük a lehallgató rendszerek hibái, főleg a metállal.

[ Szerkesztve ]


Hieronymus
(addikt)
Blog

"1. maga a formátum nem ad lehetőséget a pontos pozícionálásra (az adat CD meg igen, már csak ezért sem lehet adat CD-ként olvasni), ezért a grabber programoknak maguknak kellett kitalálniuk egy seek után, hogy mi merre hány méter"

A DOS időkben volt mscdex módosítva, ami az audio cédét is adatként, bitpontosan olvasta fel.

Egy későbbi megoldás Wav fájl elkészítésére és a bit pontosság ellenőrzésére.

Azt azért senki se gondolja, hogy egy fejléc megakadályozza egy adatfolyam olvashatóságát.


dabadab
(titán)
Blog

Olvasd már el újra, hogy mit írtam :U

Vagy ezt: [link] (érdemes fejben tartani, hogy ez a kilencvenes évek második felében íródott)

[ Szerkesztve ]


Hieronymus
(addikt)
Blog

"dsp alatt egy olyan valamit értek, ami vagy bedigitalizálja a hangot, vagy digitálisan kapja, rátol egy fourier analízist, azzal szétválogatja mondjuk oktávonként, a digitális hangsávokkal csinál valamit (késlelteti, jelszintjét változtatja, stb.), majd összerakja és lesz belőle hang."

Egyszerűbb a dolog.

Ha kiküldesz egy frekvencián jelet a hangdobozra, akkor a jelet hallani fogod. Sajnos nincs olyan hangszóró vagy hangfal, amelyiknek hangereje minden frekvencián optimális lenne. Van ahol túl hangos. Van olyan frekvencia, ahol halkabb az elvártnál.

Ha egy kalibrált/hitelesített mikrofonnal méred hangmagasság lépcsőkben a hangerősséget, akkor korrigálni lehet a végeredményt. Nem a hangszínt szabályzod, hanem közelebb viszed a hangzást az eredetihez.
Erre még rátolhatod a hangszínszabályzást. Például a magas hangokat erősíted. Idősebb korban a magas frekvenciákon általános a hallás károsodás. A teljes süketségig.

Az első komoly intőjel az, amikor rajtad kívül mindenkit zavarnak a hangos tücskök. De neked szerencséd van. Egyáltalán nem vagy alig hallod a hangjukat.
És milyen puhányok a mai fiatalok?? Már egy kis tücsökzenétől is kiakadnak!!!

Egy optimális rendszer alapesetben az eredetihez legközelebb álló hangzást biztosítja. Ehhez hozzá adja a személyre szabott hallás károsodásnak állapotnak megfelelő módosításokat, a lehetőségekhez mérten. Ha egyedül hallgat zenét valaki.
A fej vagy fülhallgatók esetében ideális megoldás. (lenne)


bkercso
(nagyúr)
Blog

Műszaki meggondolásokkal is szoktál foglalkozni? Azért kérdezem, mert valahogy ezekről kevés szó esik az írásodban; mintha empírikusan, csupán kísérletezéssel haladnál. Én azt tapasztaltam, hogy a fejlődés úgy optimális, ha mindkettővel foglalkozunk.

Pl. az SPDIF - annak ellenére, hogy audióra lett kitalálva - nem igazán szerencsés formátum audióra, mert itt az időzítés sokat számít (fáziszaj, jitter), míg az SPDIF frame-ek címzése páratlan számú bitnyi, ami az SPDIF-I2S konverter PLL-jét rendszeresen megugrasztja; nem lehet rendesen rászinkronizálni. Sokkal jobban jársz, ha USB-ből egyből I2S-t csinálsz és rögtön mész a DAC-chipbe (esetleg az adatvonalak kapuzásával, ha azt a chip nem végzi el). :K
Ha mégis SPDIF-et használsz, az I2S-konverzió után kell egy ASRC!

USB-nél még kísérletezhetsz az USB adat újraórázásával, ami nem más, mint egy HUB controller, hozzá jó táp és jó oszcillátor. Csak ehhez NYÁK-ot kell tervezni, mert az USB2.0 480MHz-en megy és ott nagyon könnyen sérül a jelintegritás, ha a vezeték (transmission line) impedanciája megtörik! Pár másodpercenként egy-egy pattanás a jutalom hangban, mivel audio streamnél nincs hibajavítás.

Digitális tápoknál pedig érdemes az aktív stabilizátor után CLC-szűrést alkalmazni ferrit bead-del, mert a nagyfrekvenciás áramtüskékre 100kHz körüli feszültséglengéssel tudnak felelni a visszacsatolt stabilizátorok, mivel sebességük véges. És EMI-szempontból se jó, ha hosszú vezetékeken szaladgál a nagyfreki. Ezt is nagyon hallani. A CLC-szűrő második C-je a céláramkör hidegítőkondenzátora (snubberelve egy elkóval, ESR>1ohm). A snubber azért kell, mert a bead ESR-je csak pár MHz fölött kezd el nőni, vagyis az LC-rezonancián még nem csillapít.

[ Szerkesztve ]


bkercso
(nagyúr)
Blog

De a fő probléma még csak most jön, ez pedig a FÖLDELÉS, igen csupa nagy betűvel! A hét tápegységnek hét független földelést kell kialakítani, ráadásul a digitális és analóg áramkörök miatt nem mindegy milyen sorrendben! Tudom, próbáltam! Ez 8 rétegű NYÁK-lapot jelentene, ez pedig lehetetlen, tehát csak légszereléssel lehetséges.
Képtelen vagyok megfejteni, itt mire gondolhattál. :F Védőföld?
De ha elolvasod valamelyik chipgyártó (TI, AD, ...) application note-ját a GND-hálózaton terjedő zavarokról a táp körül, akkor ki kell tisztuljon a téma. CLC-szűrőkkel szerintem elkerülhető, hogy túlbonyolítsd (én is tapasztalatból írom).

Nem egy jó irány alapkapcsolásokat aranyból megépíteni tuning gyanánt... Inkább meg kell érteni részleteiben, mi történik (olvasni, olvasni!) és a kapcsolást fejleszteni.

[ Szerkesztve ]


bkercso
(nagyúr)
Blog

A fotódig még csak most jutottam el.
- Egyenirányító-diódákra tessék 10..100nF fóliakondit tenni, mert különben sok RF-et termelnek, amikor kikapcsolnak. A kondi lelassítja ezt, így az aktív stabkocka ki tudja szűrni. (100kHz fölött nem sokat szűrnek.)
- A stabkocka bemenetére mindenképp kell nagyfrekis kondi, közvetlen a lábakra. 100nF elég. E nélkül gerjedékenyek. Jobb esetben a kimenet is kapjon, mert úgy jobb az impulzusválasz, pl. 1..10uF tantált! Az nagyfrekis és egyben nagy kapacitásban is elérhető.
- És elé is érdemes CLC-szűrőt tenni, nem csak mögé, mert a hálózat felől sok szemét érkezik modern világunkban (kapcsolóüzemű tápok, fázishasítók...).

DiyAudio-n érdemes utánaolvasni a témáknak, mielőtt építesz valamit, mert még a legegyszerűbb dolgot is könnyű elrontani. Ott kb. minden le van már írva, a releváns irodalom összeszedve és megfikázva: csak át kell rágni.

[ Szerkesztve ]


bambano
(titán)
Blog

"Sajnos nincs olyan hangszóró vagy hangfal, amelyiknek hangereje minden frekvencián optimális lenne.": ebben a mondatban az optimális az félrevezető. mert mi az optimális? mint írtam, nincs olyan.
van olyan hangfal, ami egyes frekvenciákon hangosabb, mint másokon? vagyis maga a hangfal pocsék labor körülmények között mérve, de pontosan igazodik az emberi halláshoz? akkor mitől nem optimális?

egyébként is azt kellene végre érteni, amit elvileg minden cikkben leírnak, gyakorlatilag látszik, hogy itt sem érti mindenki (senki), hogy nincs optimális. az egyik embernek más tetszik, mint a másiknak. ráadásul még ezen belül sincs optimális, nem csak amiatt, hogy a hallás életkorral változik, hanem amiatt sem például, hogy ami az egyik zenéhez optimális, az a másikhoz nem. Teljesen más cucc optimális az elektronikus méhtelepi zenékhez (lezso :R ) mint egy szimfonikus zenekarhoz. gyakorlatilag minden szám lejátszásakor kötsz kompromisszumot, hacsak nem voltál olyan agyhalott, hogy 3-4 párhuzamosan felépített és telepített hifi van a szobádban.

ezért kérdeztem rá, hogy ki mit hallgat, mert az itteni topicokban is láttam már egy rakás olyan "kedvenc" ajánlást, amelyeknek ténylegesen jót tesz a dsp. és ha valaki nem teljesen süket, akkor igenis kihallja a különbséget a japán meg a dán/angol hang között. egy technics m.a.s.h. cd lejátszó teljesen másképp szólt, mint egy nad vagy egy marantz.

úgyhogy azt javaslom, ezeket a szuperszubjektív jelzőket felejtsétek már el, mert semmilyen alapjuk sincs.

különben is, egy igaz hang van: amikor az öreg parkettán jön kifelé a parabolikából ;] a többi csak zörej.


bkercso
(nagyúr)
Blog

Pl ha az ezer sebből vérző passzív analóg hangváltó helyett DSP váltja a hangot az már nem oké?
A legnagyobb gond a DSP-kel az, hogy egybegagyi kis izéket értünk alattuk a gyakorlatban. Vagyis egy olcsó A/D-t, utána jön a DSP, majd egy olcsó D/A, és elkóval csatolt kimenet. Ezután köthetsz akármilyen jó DAC-ot.
Egy profi DSP, digitális be- és kimenetekkel persze nagyon más, főleg, ha a SW is olyan rajta, hogy az ne okozzon ringinget vagy fázishibákat. De az nem olcsó. Stúdiós keverőkben van olyan, egy lakás áráért.


pechman8
(aktív tag)
Blog

Igen pontosan erről van szó. És pont ez a lényeg!


pechman8
(aktív tag)
Blog

Köszönöm, hogy olvastad.
Sajnos nagyon nem ilyen szemszögből építek mint amiket életidődet nem sajnálva begépeltél.

Képtelen vagyok megfejteni, itt mire gondolhattál. :F Védőföld?

És ez csodálatos az én szememben...!
Nem is kell, hogy értsd, csinálj mindent úgy ahogyan eddig. A cikk nem neked íródott.


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

mert mi az optimális? mint írtam, nincs olyan.

De van, úgy hívják, hogy egyenes (egyenletes) frekvencia és fázimenet.

a hangfal pocsék labor körülmények között mérve, de pontosan igazodik az emberi halláshoz

Mit jelent az, hogy pontosan igazodik az emberi halláshoz? Hogy kell, meg miért kéne? Ez leginkább amolyan tudománytalan ezobullshitnak tűnik így érdemi kifejtés nélkül. Az emberi hallásnál egy mikrofon sokkal-sokkal megbízhatóbb tud lenni. Főleg az átlag hifista hallásához képest.

az egyik embernek más tetszik, mint a másiknak

Kevered a szezont a fazonnal. Fent az objektív optimumról volt szó, még mindig.

ami az egyik zenéhez optimális, az a másikhoz nem

Ez sokat hangoztatott butaság. Ami jó az jó és kész. Ha nem jó adott stílushoz, akkor legfeljebb azért van, mert nem egyenletes a frekvenciamenete.


emvy
(nagyúr)

> tudománytalan ezobullshitnak

En komolyan sajnalom, hogy az egyik szeretett hobbim, az audio, ilyen tarsasagot vonzott, ahol az emberek millios tapkabelt vesznek, meg azt gondoljak, hogy ha FLAC fajlt felmasoljak felhobe es utana letoltik ujra, akkor megvaltozik a hangja.


lezso6
(HÁZIGAZDA)
Blog

Hát sajnálatos, igen. Szvsz az oka az, hogy a fülünk az egy furcsa érzékszerv. Egyrészt baromi drága minőségi hangcuccot gyártani a maximális kihasználásához, ennek ellenére digitálisan tárolva megelégszik a CD-minőséggel. Másrészt hiába ügyes érzékszerv, sokszor iszonyat megbízhatatlan, könnyű átverni. Egy kis mély- vagy magaskiemelés, aztán a legtöbb ember számára a minőség csúcsa.

De harmadrészt, s talán legfőképpen azért van ennyi ezotéria, mert nagyon nehezen megfogható dolog a hang. A mozgókép kimerevíthető, így az időtényezőt kizárva nagyon könnyű elemezni, ujjal rá lehet mutatni, hogy nézd, itt különbözik, jobb / rosszabb. A hangnál ilyen nincs. Így az emberi megfigyelés során rengeteg tér marad spekulációnak, placebonak, hallucinációknak.

Hasonló téma a gyógyszerek, azok hatása, kutatása is nehezen megfogható, bonyolult, így lesz igény a homeopátiás készítményekre, s egyéb kuruzslásra. Vagy említhetek egy nagyon szélsőséges példát, hogy sokaknak már a föld görbülete is nehezen felfogható, bonyolult dolog, így lesz a laposföld elmélet. Habár itt már van egyfajta rendszerellenes bizalmatlanság is, ami a konteók táptalaja. De én meg a tudományos gondolkodás hiányáról beszélek, ami sokszor tudományellenességbe csap át. Mert végsősorban ide jut az, aki arrogáns módon kizárólag a maga igazát tartja egyetlen igazságnak.

[ Szerkesztve ]


bkercso
(nagyúr)
Blog

Sőt, a vakok általában intelligensebbek, mint a siketek - vagyis a hallás jóval fejlettebb a látásnál. Egy vak lát a fülével, szó szerint, a látóközpontja aktív.


Csupingo
(veterán)

Akkor ez igaz lehet?


bkercso
(nagyúr)
Blog

Abszolút, persze. Már a Ray c. filmben is bemutatták ezt, meg jóval korábban is. Nem mindenki tanulja meg, tehetség is kell hozzá biztos, de sokaknál működik.


emvy
(nagyúr)

> hallás jóval fejlettebb a látásnál

hosszabb mint zoldebb


proci985
(MODERÁTOR)
Blog

ez a link egy gyonyoru multidezes es mutatja, hogy mennyit fejlodtek az audio eszkozok 30 ev alatt.


Kisgépkezelő
(senior tag)

Van ezeknek egy topicja a fórumon. Meg volt ezen kívül valami blogbejegyzés is itt logouton vagy 5-6 éve, ami mindenféle ilyennel foglalkozott, de nem már találom.
Egy jó darabig használtam egy hasonló, de kicsit nagyobb, 5"-os, a gyártója által studiomonitornak nevezett Fluid audio C5 hangfalpárt. Szerencsémre nekem van alaplapi toslink kimenet, úgyhogy nem kellett konverterrel szenvednem. A magam részéről teljesen elégedett voltam velük.


zoltanz
(nagyúr)
Blog

Attól is függ ki min nőt fel, én bakelitlemezeken, analóg rendszereken, lehet nem jobb, de a.fülemnek kedvesebb.
Amúgy közkedvelt vélemény, hogy az elektroncső lágyítja a zenét főleg szintis, elektro stílusnál jó.
Amit én a magas tartományban veszek észre difgitálisan csilingel a cintányér pl.
De a rossz, olcsó hangmérnöki munka ami a 90 es évekre jellemző, ( most is előfordul) "hangszeres" zenéknél is hasznos.

[ Szerkesztve ]


tibor72
(tag)

Respect ! Főleg a tápellátás kihangsúlyozása miatt is. Nagyjából végig futottam a hsz-ket. Én is tudok megosztó lenni, most épp azzal, hogy USB A-B kábeleket készítek, ( bontva, építve) több, kevesebb sikerrel, de mivel a siker is jelen van, nem állok le. Olvastam, hogy sokan placebónak tartják, pedig kábel és kábel között is óriási a különbség, és ehhez a placebóhoz tartozik az is, hogy "kisérletezéssel" készülnek a jobb kábelek komoly gyártók esetében is(az ide vonatkozó forrást most nem tudom megjelölni, de meglepett)
::Szóval sokan letennék a hajukat itt is, ha hallanák micsoda különbség van...
Még egy lapáttal: Pakstól nem, de a faltól a tápkábel is számít :DDD ...vagy a tápösvény sem hátrány, ésszerű keretek közt.
Csak így tovább :C

[ Szerkesztve ]


pechman8
(aktív tag)
Blog

Köszönöm, hogy olvastad.
A kábelek is fontosak. Én is így tapssztalom.

üzenetek