Milyen igaz!! 
rispect, ez valami annyira tipikus 
[Re:] [Vakegérke:] Párbeszéd - BLOGOUT fórum
üzenetek
hozzászólások
Nálunk ilyen nem volt, ennél jobban tiszteltük egymást. Az viszont tény, hogy (elsősorban fiatal házasoknál) megesik az ilyesmi. 
bazzeg nekem még házasnak sem kell lenni.... és körbe-körbe megy a dolog, loopban
Szóval ahogy leírtam.
Nézd, ha kedvesen elmagyarázod kedves párodnak, hogy vannak percek, amikor "egyedül" szeretnél maradni, és persze tiszteletben tartod hasonló igényeit, bizonyára megérti.
Tyűha hiszti lenne abból... abból hiszti volt h kimentem átvenni az új alaplapom a városba.... na mind1, csak tetszett az írásod
Régen volt már ilyen és nem én kezdtem... jó most nincs aki kérdezze/akit kérdezzek.
Lenne mit mondanom, de inkább hallgatok...
Zöldike: Először még élvezi is az ember az ilyesmit, csak ha nem figyel, nem reagál megfelelően, hamar rabszolgává válik. Kérdés, hogy ez jobb, vagy a magány.
mondjad mester, fiatal fejemnek johet a bolcsesseg
Én csak szimplán a "szeretsz?" kérdést sem szoktam néha meghallani 
, de utálom mikor pont ülök a gép előtt és molyolok valami nagyon "fontos" dologgal. 
![;]](/dl/s/v1.gif)
[ Szerkesztve ]
Sosem vágytam magányra, most sem cél....
Még egyszer, általában tőlem kérdeztek....
Mondtam,hogy rosszul vagyok összerakva 
csak nem vagy osszerakva rosszul aki phzik, logoutozik az csak jo ember lehet 
Zöldikének (greenity) adott válaszomból kiolvasható, amit nem akartam elmondani.
Doze: Nem volt még sértődés a dologból? Ha volt, hogy védted ki?
[ Szerkesztve ]
Na a párom ilyenekkel nem zaklat meccsnézés közben, csak 2 dolgot szokott kérdezni:
- kérsz még egy sört?
- kérsz enni vmit?
Persze előtte elveszi a távirányítót tőlem, mert repül egy-egy helyzetnél/bírói tévedésnél
Van h Ő is velem nézi a csapatom meccseit.Megszokta, ez van.
Jobb, mint ha a kocsmában aljasodnék öcsémmel és a haverokkal
A fent vázolt problémának roppant egyszerű a magyarázata, csak megoldani nehéz, mert az ok genetikai!
A nők, egyszerre több dologra is tudnak figyelni és elég hatékonyan, de nem teljes odafigyeléssel! A férfiak egyszerre csak 1 dologra tudnak figyelni, de arra teljes erőbedobással és olyankor más nem is nagyon létezik.
A nők az őskorban is azt csinálták, mint ma (illetve manapság még többet): főztek, gyűjtögettek, mostak, gyereket neveltek és mindezt egyszerre! A férfiak vadásztak, vagy háborúztak és ahhoz teljes odafigyelés kellett, hogy élve és lehetőleg sérülés nélkül érjenek haza!
A két nem másként működik és sokan ezt nem tudják, nem értik, vagy nem tudják elfogadni. Ebből származnak a problémák!
Az én párom ezzel tökéletesen tisztában van, mégis megkapom időnként, hogy nem figyelek rá, amikor el vagyok foglalva valamivel. Eleinte nem értettem és zavart is, de rájöttem, hogy egyrészt csak ugrat, másrészt próbálja fejleszteni bennem a több felé figyelés képességét.
Bizonyos szituációkban már egész jól működik. TV nézés, vagy olvasás közben (tehát ami nem annyira lényeges, mint mondjuk a munka) legtöbbször már meghallom, ha szól hozzám és vissza tudok kérdezni, hogy ismételje meg. Időnként már az is előfordul, hogy egyből tudok válaszolni.
Azzal is próbálkozom, hogy megosszam a figyelmemet, de az nem megy. Hol ide, hol oda figyelek.
Nálunk (noha nem vagyunk házasok még) ez egész jól megy. Neki is van olyan elfoglaltsága, ami rohadtul nem érdekel, meg nekem is, ami őt nem érdekli. Ilyenkor nem zavarjuk egymást.
Szóval ha meccset nézek nem kérdez hülyeségeket 
Mondjuk ilyen téren szerencsém van, egyáltalán nem hisztis az asszony, meg nincsenek ilyen kirohanásai sem. Annó volt, de leszoktattam
Szépen elmagyaráztad, de engem nem győztél meg. Más rugóra jár az agyam. Abban persze igazad van, ami a figyelem megosztást illeti, a nők ebben jobbak, mint mi.
Nos, nekem az a véleményem, hogy egyetlen dolog szűrhető le a párbeszédből. Mégpedig az, hogy a nő egyszerűen ki akarja sajátítani a férfit. Minden percben csak ő lehet fontos, és bizony nincs kegyelem, ha a férfi nem a szája ízének megfelelően reagál. Jön a sírás, a durci, rosszabb esetben a hiszti, a veszekedés, amellyel eléri azt, amit akart. Jelen esetben azt, hogy az a szerencsétlen férfi még egy meccset se nézhessen végig nyugodtan.
total90: "Annó volt, de leszoktattam "
Biztos vagyok benne, hogy szépen, szelíden. A lényeg az, hogy sikerült. Járhattál volna rosszabbul is.
[ Szerkesztve ]
Nem kisajátítani akarja, csak nem képes felfogni, hogy a férfi képtelen rá is figyelni.
Az exfeleségem sem volt képes erre és a lehető legrosszabb módon tudta lereagálni. Többek között ezért is van az, hogy már csak ex. Én már akkor is próbáltam toleráns lenni (nem ment olyan jól, mint most), ezért van az, hogy nem akart elválni! Egy kapcsolat viszont sosem lehet egyoldalú és nem szólhat az egyik fél behódolásáról.
A párom, bár sokkal erősebb akaratú, mint az exem, mégis jobban megértjük egymást, mert ő tudja és elfogadja a két nem másságát! 
Cáfolnám! Azzal, hogy a férfiak is tudnak egyszerre több dologra koncentrálni. Ott van pl. a női mell ugye abból mindjárt kettő van...
"Nem kisajátítani akarja, csak nem képes felfogni, hogy a férfi képtelen rá is figyelni."
Azt nem képes felfogni, hogy a férfi most éppen meccset néz, vagy makettet épít, és szeretné élvezni a dolgot.
Mi a csudáért pont ekkor kell nekiszegezni egy meglehetősen banális kérdést?
Amikor egy nő van elfoglalva valamivel és nekiszegezel egy ilyen banális kérdést, kapásból válaszol, hogy "igen szeretlek!" , még rád is mosolyog közben és nem zavarod meg vele. Nekik ez a természetes. Sokszor szerintem eszükbe sem jut, hogy egy férfit ezzel tökéletesen ki lehet zökkenteni a koncentrálásból és tökéletesen fel lehet ezáltal idegesíteni.
Nem mondom, hogy nincs olyan nő, aki ezt merő rossz szándékból csinálja, de a nagy részük nem.
Eggenn, erre nem gondoltam. Azonban nem hinném, hogy egy férfi akkor érdeklődne párja szeretetéről, amikor látja, hogy az illető éppen belemerül valamilyen elfoglaltságba, kedvére való műsorba.
Még csak jártam leendő feleségemmel, amikor ezt a dolgot kitárgyaltam vele. Ő is kezdte volna az érdeklődést, én viszont elmondtam neki ezzel kapcsolatban mindent. Arra persze vigyáztam, hogy ne bántsam meg. Megértette.
Emberi játszmák. Erről szól Eric Berne nagy sikerű könyve, sőt, ez a címe is. Az idézett párbeszéd ennek kiváló példája.
El fogom olvasni a könyvet, legalább össze tudom majd hasonlítani megállapításait az én tapasztalataimmal.
Ami pedig azt illeti, a párbeszéd nem idézet, hanem csökött agyam szüleménye.
Érdekes dolog ez. Egyre inkább úgy érzem, hogy ennek a pár sornak a megírása 44 éve érlelődik bennem.
Kortársaimmal '69-ben végeztük a szakmunkásképző sulit, beültünk az írásbeli vizsgára. Megkaptuk a feladatot, belemélyedtünk az írásba. Egy idő után reccsenés volt hallható, meg az egyik cimborám kifakadása.
- Persze, hogy szeretlek, de az anyád szentségét, hagyj már békén!
Egy ceruza bánta a dolgot, kettétörve búslakodott a padon. A vizsgabiztos szétültette az ifjú párt, több zavaró tényező nem akadt.
Vége volt a tortúrának, kicsődültünk a folyosóra. Miközben láttuk, hogy Éva elmegy duzzogni vagy három ablakkal odébb, a cimbora elmesélte, hogy a lány állandóan bökdöste, és kérdezgette. Szeretsz? Válaszolt neki párszor, közben kérte, hogy hadd írja már nyugodtan a vizsgatételt. A sokadik kérdés után már nem bírta idegekkel.
Kívülállóként persze nem alkottam hangos véleményt, bár lappangott bennem.
Nos, egy idő után a cimbora kicsit habozva elindult Éva felé. Odaért, és bár nem lehetett hallani a beszélgetést, a pantomim mindent elárult. Éva győzött, a cimbora "megalázkodott".
Később összeházasodtak, még később elváltak. Éva indoka annyi volt, hogy a cimbora tutyimutyi, még visszaszólni sem mer.
A nő a legszebb ajándék egy férfi életében, de tudni kell bánni vele.
El kellett idáig jutnunk, ami kicsit nehéz volt
Anyagi okok miatt nem tudtam elkísérni a csapatot a Fradihoz, így a tv-ben néztem.
Persze h akkor kell neki segítség (élezzem már meg a kést).Ránéztem, és csak annyit mondtam: meccs van, most ez fontosabb.Bedurcizott, de nem érdekelt.Vége lett a meccsnek (nyertünk 3-1-re, de a balhé miatt végül 3-0-ra), kimentem a konyhába és megkérdeztem melyik az a kés, mire azt mondta h már megélezte, nem kell neki segíteni és hogy a hülye csapat fontosabb nekem mint Ő.
Erre emlékeztettem Őt, hogy anno mit is mondtam neki a kapcsolatunk elején: ha Diósgyőr meccs van, akkor az a legfontosabb.Nem kocsmázok állandóan, nem maradok ki éjszakákra, nem csajozok, nem járok haza részegen (csak nagyritkán ).A Diósgyőr szent és sérthetetlen.Te ezt akkor elfogadtad.
Átölelt és azt mondta hogy tudja, csak hát hiányoztam neki és h ne haragudjak
Nagyon hosszasan bocsánatot kért
Volt már velem meccsen (szegényt kivittem egy tir1, egy fradi és egy Újpest elleni hazaira is.Azt mondta, hogy még annyi állatot nem látott egyszerre, mint minket ), annyira nem jött be Neki
Nekem ez a hepim, neki is van és én azt elfogadtam, olyankor nem zavarom.
Nem vagyok drukker, csak én se tűrtem el, hogy mondjuk egy Pink Floyd koncert élvezetét megzavarja a feleségem.
Múltkor nem hagyott békén, direkt baxtatta az agyamat kis hülyeségekkel a konyhában és fent volt sógornőm is.Főzött, és annyit mondtam neki: kuss, pofádat befogod, a te dolgod a főzés
Jót nevettünk, adtunk egymásnak egy puszit és vágtam tovább a petrezselymet.
Sógornőmnek kikerekedett a szeme, és minden voltam csak rendes ember nem
Nem bírta felfogni, hogy mi csak hülyülünk és h soha nem mondanék ilyet a páromnak komolyan
Hajjaj, tudnék mesélni
Tavaszi első fordulón sikerült berúgni, pedig nem terveztem, csak jöttek a sörök meg a jéger, a 2. félidőre nem is nagyon emlékszem.Azt mesélték öcsémék, hogy egy állítólagos lesgólunknál (ami nem volt les) át akartam mászni a kerítésen, hogy megbeszéljem a sporival h vakf@sz
Öcskös hazahozott, fent volt sógornőm is és a konyhában beszélgettek a párommal.
Én a konyha közepén egy szál mosolyra vetkőztem, a sógornőm ölébe ültem és megkérdeztem Tőle, hogy mikor volt utoljára orgazmusa.A zasszony jobbnak látta ha lefektet aludni
Egy hétig nem mertem a szemébe nézni a snőmnek
Most már én is annak gondolom
Addig legyen ˇhülyeˇaz ember, amíg még fiatal
Már nem sok van hátra
Pfúúú. Annak idején én mennyi nyáltól tucsogó levelet kaptam a sokat emlegetett régi barátnőmtől. Mindegyikbe hosszan leírta hogy Ő mennyire is szeret meg minden. Én meg mint a jó hülye gyerek végig olvastam mindet és sokat kellet mondanom hogy szeretem, mert bizonyítani nem volt elég, hallani is akarta. Persze mindezek ellenére ott hagyott egy másik facért, aztán meg 15 évig próbálta magát vissza könyörögni.
A sztori jó, tetszik, bár én a sokadik kérdés után szeretetből képen vágtam volna egy szívlapáttal. Tényleg szeretetből .
Szívlapát? Nem rossz. Legyen odatámasztva a sarokba figyelmeztetésként.
Még azt is el tudnám képzelni, hogy állandóan kéznél van egy tábla, amelyet a kellő pillanatban fel tud mutatni a férfi. A felirata: Persze, hogy szeretlek, de az anyád szentségét, hagyj már békén!
Én ezt már olvastam korábban. (úgy érzem) Mintha egy kedves barátném írta volna. Ő szokott ilyeneket publikálni.
Remélhetőleg elhiszed, hogy nem szoktam plagizálni.
A leszbikus csajok undorral fordulnának el tőlem.
Képet kérünk
A kolléganőknek szoktam mondani: azért van annyi leszbikus nő a világon, mert léteznek olyan testű férfiak mint én
No, amelyik nő meg mer zavarni a román-magyar meccs alatt, annak Isten kegyelmezzen, én nem fogok.
Hát, inkább zavart volna meg engem, ez egy szenvedés volt.
Na ja. Nálam állandóan előkerül az a kérdés, hogy miért keresnek vagyonokat olyanok, akik még csak nem is ugatják a focit.
