Egyébként megnéztem a konverterek mind ugyanazt a képletet használják, 33.2*log10(Sone)+28, ami ebben az esetben 33.2*log10(0.3)+28, ami 10.64 dB plusz az apró. Ha a dB érték megvan és ezt akarod Sone-ban kifejezni, akkor Sones = 10((db-28)/33.2). De tök mindegy...
Amúgy annak meg, hogy ha rácsra, radiátorra, kiskutyára ráteszed, és hangosabb lesz a turbulenciáktól, ennek a kijelentésnek semmi értelme, mert ez minden egyes ventilátorra egyformán érvényes. Itt szigorúan az üresjárati zajszintről beszélünk, mikor nincs előtte fizikai akadály.

Ez így van, csak a Sone értékkel a világon semmit nem tud kezdeni az ember. A dB meg azért egy viszonyítási alap. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy a légnyomás, páratartalom, hőmérséklet ezt is befolyásolja. Ez nem más, mint sumákolás, mellébeszélés.

Ez mi ez a statikus nyomás és miért kéne, hogy érdekeljen engem, mint prolit? Arra van kiéleve/kihegyezve/tervezve, hogy egész nap tehénkedjek rajta? Milyen, amikor a ventilátor dinamikus nyomásra van kiesztergálva/kiebrudalva/kievettatányérkámolva?

Igen, arra. Ezt még proliként is illene tudni.

Csak egy adat, ami egy elméleti állapotot jelöl, ahol nulla a térfogatáram. A maximális légszállítás is egy ilyen elméleti állapot, ott viszont nulla lesz a nyomás. Ezt a két pontot köti össze a nyomás-térfogatáram görbe, amin már előállnak gyakorlati értékek és ezeket össze tudod vetni azzal, amire szükséged van ahhoz, hogy elbíráld, hogy az a ventilátor képes lesz-e azt a térfogatáramot biztosítani, amit az általa előállított nyomásnak át kell áthajtania az ismert áramsási ellenállású rendszereden, amit kielégítően hűteni/szellőztetni szeretnél vele.

Logikailag azonos a víz pumpánál a maximális emelési magassággal, ha ekkora vízoszlop van a pumpa nyomó oldalán nem történik szállítás, ahogy csökken a vízoszlop amit a pumpának tartania kell úgy nő a szállítása. Érdemes úgy megválasztani a pumpát (görbét) hogy adott emelési magasság mellett tudja azt a szállítást amire szükséged van.

[ Szerkesztve ]

Most írhatnám, hogy "jah, persze, ezt tudtam, csak nem ezen a néven ismertem..." de igazából megmaradtam prolinak. (Majd ránézek komolyabban, hogy megértsem.) Amúgy meg, ha venti, akkor szájti (Scythe). Milyen jó szlogen lehetne...

gondolj úgy rá, hogy 2 (3) féle venti létezik, de ebből 1-et kilövünk, mert ami mindenre is jó, az semmire sem.
Marad 2. Egyik ami sok levegőt tud befújni, ez a high-airflow, és a másik pedig az, ami kevesebbet fúj, ám azt sokkal határozotabban teszi, ő a high static pressure.
Az elsőt rakod a gépházra, szűrő nélkül, a másodikat rakod pedig a hűtőbordákra, vagy szűrő elé/mögé.

A szerver ventikről direkt nem beszélek.

Valami gyakorlati haszna legyen, hogy tudd mihez kötni a dolgokat.
A kaszás a sony fdb csapággyal tarolta a piacot, azóta a saját fejlesztései mindig egy elég szűk use-case-re mentek rá, és nagyon észnél kell lenni, hogy mire és milyen keret orientációval rakod fel.
És azt is tudom, hogy létezik olyan use case is, ahol az a legjobb döntés, ha nem rakod fel.

niof: Az is el van tévedve, aki membránsebességet transzformál nyomássá és nem tölcsért használ.

Ha egy hangszóróból kellene valami meglepőt építeni, és nem szempont, hogy az idők is hasonlítsanak az inputra, akkor én sem mennék sokkal messzebb. Ahogy észrevettem elektronikus zenére jó, ott mutatkozik meg igazán a fun faktor és talán a legkevésbé zavaró a csoport késés, és a comb filter jelleg.
A ráhangolt üregeknek mindig lesz egy olyan problémája, hogy a lecsengése simán kihallható, hiszen maga is lassan reagál és a cső is késleltet rajta nem keveset.

kb.: ugyan ennyi ideje nem hallgatok önszántamból zenét.