Na pont ezt nem szerettem én sem a M*-ban, de azért poénra is lehetett venni, nálunk pl volt a csapatban egy féllábú, ragyás arcú bárd, egekbe tornászot CÉ-vel (tudod, amikor 300 méterről széllel szemben szemen lövi a rigót, és csak 01-gyel nem találná el, de akkor meg szerencse amulet), aki irtózott a vértől, és jó eséllyel beájult, ha csak egy cseppet is látott belőle (ha nem ájult el akkor meg pánikban menekült). Ja és a többi karakter is hasonó kaliberű volt. Na ilyen partival élmény volt a M*, szinte mintha Korongvilágon játszottunk volna

Viszont erről beugrott még egy alap játék. Paranoia Na ez sem volt egyszerű.

[Szerkesztve]