A mágusos tápolást ( és általában a tápolást ) nem azzal kell megfogni, hogy a szituációt nehezítjük ( pl. bestiárium segedelmével ). A karakter félisteni szintekre fejlődését kell olyan lassúvá és fáradtságossá tenni, amennyire csak lehet. Némi munkával a ''normál'' küldetésekben amúgy vérpistikéket játszó embereket is rá lehet kényszeríteni szerepjátékra úgy, hogy nagy valószínűséggel még élvezni is fogja ( hiszen tudja, hogy nem a puszta TP-ért küzd, hanem valami sokkal konkrétabb előnyért ). Jobban meg is fogja becsülni.

Akarsz egy tápos képzettséget? Jó. Keress mestert, aki tanítványául fogad! Nem ám levonjuk a KP-t aztán hawaii - le kell szépen játszatni a folyamatot. Akarsz egy rúnafegyvert / rúnapáncélt? Jó. Keress egy varázslót aki hajlandó Neked készíteni ( nyílván nem holmi aranyakért vagy valami orkgyakó küldetésért cserébe ). ''Varázsboltokat'' bezáratni, a főellenfelekből kipotyogó ereklyéket beszüntetni, stb. Mérgeket, kicsit is ritkább vagy értékesebb felszerelést, papi szolgáltatásokat kivenni a rutinszinten beszerezhető dolgok közül, és szinte mindent csak PC-NPC / PC-PC interakción keresztül elérhetővé tenni. Mert végső soron erról szól az egész.


( Ha kifejezetten a hentelésre gyúr mindenki, azzal sincs persze baj, de akkor ez legyen előre megbeszélve. )