A modern világban nem a lovagi erényekkel érvényesülhet az ember sőt, azok mindegyike hátrány, még a rájuk való hivatkozás is.
A valódi papi kaszt a beavatás fölé magasodó szakralitással már rég kiveszett, ma meglehetősen furcsán néznének egy efféle emberre, és semmibevennék (jobb esetben).
Jelenünkben, "a lelki sötétség, az erőszak és képmutatás" korszakában (lásd: Kali-juga) ahol a jó rossz, a rossz pedig jó; a hitvány, a bűnös jut előre és kap hatalmat - ahogy a mennyiség átveszi a minőség szerepét.

A Biblia így ír erről:

Máté 20:25-28 "Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki első akar lenni, legyen a cselédetek. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét, váltságul sokakért."

János 15:18-19 "Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ."

1János 2:15-17 "Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké."

Jakab 4:4 "Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek."