+1
Megrögzött mániám (sci-fi alapján) az az ív, amit úgy írhatunk le, hogy:
1. Isten teremtése - tökéletes ('perpetuum mobile')
2. Ember alkotása - tökéletlen ('transzcendentális esztétika')
3. Gépek termelése - zsákutca/vakvágány ('sorozat-másolás')

Márpedig e felé haladunk (előbb a transzhumanizmus szintjén átvezetve) a digitális személyiségeken át a mesterséges közös tudatig, amit ki tudja kik, hogyan, mire fognak használni... majd egyszer, ha odaérünk.

A metafizikai része nagyon távolinak hat a legtöbbek számára és (elvben) nem nyújt kézzelfogható módon semmit, szemben a technokrata/bürokrata "ittésmost" világ kínálatával (ezzel a hamis dilemmával lehet leginkább direkt rossz útra terelni sokakat), pedig logikus, és a "földi síkon" (politika, környezetvédelem, kultúra, gazdaság, technológia, stb.) is jól megragadható, hogy megmerevedett hatalmi/uralmi rendszerben vergődve tk. semerre sem tartunk.

Ha nem is egyből "durr bele a közepébe" alapon, de hogyan lehetne "felébreszteni" a másikat (a szemét felnyitni valakinek) - jól közelíteni ehhez -, aki "vak" ezekre?
(Persze nem a tutit, inkább csak valamely véleményt/bevált tapasztalatot kívánok, amit ki lehet próbálni. Azt tapasztalom, hogy könnyebben elutasítók sokan, mint hogy elgondolkozzanak a felvetéseken...)

[ Szerkesztve ]