Törpeharcsafogó verseny

Avagy egy kezdő horgász... 4. rész.

Pár hete Laci barátom megkérdezte, hogy nincs-e kedvem szeptember 5-én elmenni a Tisza-tavi törpeharcsafogó versenyre. Elsőre nemet mondtam, mivel előző nap ér(t) véget Siófokon egy szakmai szimpózium, és úgy számolta, hogy valamikor 10-re érek haza. Aztán gondolkodtam: pihenni utána is tudok, és ki tudja, mikor lesz ilyenre legközelebb alkalmam. Nomeg a harcsapaprikás túrós csuszával... az finom

Péntek este mindent összekészítettem, amit tudtam. Laci vett élő csalit, mert azt kedden nem lett volna értelme megvennem. Szombat reggel 5 órakor indultunk, fél hétre ki is értünk a helyszínre. Napijegy vásárlás után regisztráció. Mivel a hétvégére rossz időt mondtak, és közvetlenül egy hidegfront után voltunk, viszonylag kevesen neveztek a korábbi évekhez képest: kb. 60-an versenyeztünk, kb. 1/3-a csónakból, a többiek a partról. 3 órás volt a verseny, elég szerény eredménnyel zárult. A 60 versenyzőből 26 nem fogott semmit... köztük voltam én is. A végén összeszámolta Laci, kb. 32 darab törpe került ki a vízből... összesen. Szebb napokon kis túlzással egy embernek kellett volna ennyit kiszedni. Az első helyezett is kb. 1,3kg-nyi hallal lett az aranyérmes.

Amúgy a verseny nagyon egyszerűen és jól szervezetten ment le: regisztráció után a part fel lett osztva 40 szakaszra, és sorsolással dől el, hogy ki melyiken pecázik. A horgászati törvénynek és a Tisza-tavi szabályoknak megfelelően felnőtt horgász max. 2 bottal, botonként max. 3 horoggal horgászhatott. Én 2 bottal és 1-1 horoggal nyomtam. Mivel az idő elég szeles volt, elég hamar feladta minden próbálkozó a máskor talán eredményesebb úszós próbákat, mindenki fenekezővel ment. Próbálkozott mindenki mindennel, de sokaknak nem jött be semmi.

A verseny után eredményhirdetés, a kupák és egyéb nyeremények ki lettek osztva. Utána következett az ebéd: törpeharcsapörkölt túrós csuszával. Nagyon finom, és nagyon tömős kaja, viszonylag kis adagot is alig bírtam magamba tömni, pedig még szívesen ettem volna belőle, olyan jó ízű volt. Hogy úgy fogalmazzak: ilyen finom harcsapörköltet (sőt, talán összességében halételt) még nem ettem.

kaja után nem jöttünk haza, hisz ott figyelt nálunk 1-1 egész napra érvényes napijegy, ott volt a horgászfelszerelés, illetve egy horgásztó... persze, hogy irány vissza pecázni No nem oda, ahol semmit nem fogtunk, hanem a tó egy náddal, hínárral és sulyommal benőtt részére. A szél csendesedett, a nap is kisütött, tehát a fenekező mellett szóhoz juthatott az úszó is. Összességében nem túl nagy szóhoz, mivel egyetlen törpét sikerült vele kiszedni... miközben a szemtelen balinok ott ugráltak előttünk. Ismét próbálkoztam a bolognai bottal fenekezni... és ismét sikerült egy szereléket eldobnom vele, úgyhogy ezt nem fogom tovább erőltetni egyelőre. Valamint az úszósnál is elég csúnyán rojtozta a zsinórt. Valószínűleg a spiccgyűrű sérült lehet, bár szemmel nem látok rajta semmit.

A bojlis boton végre megszólalt a nyeletőfékes orsó is, szép egyenletesen húzni kezdte egy keszeg, amit ki is vettem. Minimális ellenállást tanúsított, fárasztani nem igazán kellett. Itthon lemértem, 62 deka volt.

Laci is keszegre etetett, de neki csak törpék jöttek, szám szerint 11. Nekem a keszegen kívül jött 5 törpe (pontosabban 6, de az egyik kb. akkora volt, mint a hüvelykujjam, abból halszelet lett a horogra), tehát ketten 3 óra alatt fele annyit fogtunk, mint délelőtt 34 versenyző.

Volt egy szép duplakapásom is: az egyik boton a kapásjelző megugrott, bevágtam, kihúztam. Mikor venném lefele, a másik bot spicce is igen erősen hajlik... a bot hallal együtt eldob, a másikat is bevágtam és kihúztam Ennek reggel is így kellett volna működnie.

Fél 6 magasságában indulás haza. A halak élve bele egy fél vödör vízbe, azt lezártuk, és ment a tetőboxba. A törpék túlélték, a keszeg nem.

Itthon a halakat megpucoltam. A keszeget a már ismert módon kibeleztem, lepikkelyeztem. A törpéknél először a korábbi nyúzós módszert próbáltam, de mivel egy óra alatt tudtam a saját 5 darabomat megtisztítani, ezért kipróbáltam a korábban hallott forrázásos módszert. Úgy a maradék 11 meglett kb. ugyan annyi idő alatt egyszerűbben. A fuvardíj volt a halak pucolása, így mindketten jól jártunk.

Legközelebb talán Fancsika lesz. Ott is nagyon sok a törpe, de remélhetőleg azért sikerül más, értékesebb halakat is kifogni.