Bevezető, tesztkonfig, tesztmódszer

Jó ideje már fél szemmel arra figyelek mind VGA-vásárláskor, mind a terjedelmesebb tesztek készítésekor, hogy a mezőny ne csak 1-2, hanem lehetőség szerint 2-3 generációt fogjon át, mert számottevő teljesítmény-növekedésre csak így lehet számítani. A Pascal-alapú alsókategóriás kártyák megjelenésével most két legyet ütök egy csapásra.

Bevezető - a Kepler és a Pascal közötti rögös út

Amikor 2016 júniusában megváltam szeretett GTX 660-asomtól, volt egy olyan érzésem, hogy nem lesz könnyű megfelelő utódot találni neki. Arra viszont mégsem számítottam, hogy közel fél év fog eltelni, mire a végleges megoldás bekerül a gépházba. Anekdota jelleggel álljanak itt az idáig vezető lépcsőfokok:

Intel HD 530
Először naivan azt gondoltam, két VGA között simán el lehet lenni az IGP-vel. 2-3 hétig nem is volt gond, de utána már nagyon hiányzott az épkézláb sebesség - csak éppen a piacon nem volt semmi, amit érdemes lett volna megvenni. Az RX 460 megjelenését mindenképpen meg akartam várni - két hónap pedig nagyon sok így, higgyétek el :)

GTX 750Ti
Az RX 460 ár / teljesítmény mutatója nehezen ment le a torkomon, úgyhogy belenyugodtam, hogy veszek egy lastgen kártyát a 750Ti személyében. Úgyis szerettem volna kipróbálni a kicsi, takarékos, mégis a GTX 660 közelében teljesítő 750Ti-t. Hát, kicsi is volt, takarékos is volt, még halk is volt, de a 660-nak biza' nem volt a közelében. Elbúcsúztunk.

GTX 950
Az MSI GTX 950 Gaming tökéletes megoldás lett volna - ha nem egy csak fél év garanciával rendelkező példányt tudok beszerezni. De inkább a további cserebere, mint az IGP :)

RX 460
Adott pillanatban szerencsésnek tűnt a fordulat, hogy augusztus vége felé már lehetett kapni normális hűtéssel ellátott 4GB-os RX 460-akat. Nyeltem egyet az ár/teljesítmény mutató kapcsán, és vettem egy XFX-et. Kapcsolatunk roppant harmonikusan indult - a kártya minősége remek volt, a Radeonokra jellemző hülyeségek közül pedig csak az apróbbak jelentkeztek. Legalábbis az első 15 napban, utána jöttek az izgalmasabbak. Lecsúszván az elállás lehetőségéről, néhány hétig próbáltam megszokni a Radeon-világot, de be kellett látnom, hogy ez nem nekem való, úgyhogy az érzékeny búcsú következett itt is.

GTX 1050
Az októberben megjelenő 1050Ti és 1050 kártyák ára igencsak nehezen akart épkézláb szintre érkezni, éppen ezért amikor az 1050 benézett 40e FT alá, akkor hirtelen elhatározással vettem egyet, elkerülendő a további IGP-zést. A kártya az Inno3D műhelyéből került ki, és egyetlen apróságot leszámítva tökéletes volt. Az "apróság" annyi, hogy a kártyán a ventilátor fix fordulatszámon üzemelt. Terhelve sem volt kimondottan halk (cserébe 60 fokon tartotta a GPU-t), de azzal még nem is lett volna semmi bajom - viszont ugyanez a szélzaj idle-ben kifejezetten idegtépő volt, két nap alatt kiderült, hogy ezzel a kártyával sem leszünk barátok.

GTX 1050Ti
2016. december elejére kissé már elegem lett a VGA-kból, ezért alapos utánaolvasás után némileg ziláltan vettem meg a Gigabyte egyventilátoros 1050Ti-jét. Úgy tűnik, ennek végre semmi idióta gondja nincs.

A fenti odüsszeia talán tanulságul is szolgálhat óvatlan VGA-vásárlók számára (az Inno3D hülyeségétől majd' lefejeltem az asztalt), viszont volt neki egy kellemes mellékhatása - a sokféle kártyát mind megfuttattam a jól bevált tesztsorommal, és így összeállt az újabb kétgenerációváltós cikk mezőnye. Sőt, az 1050Ti és a 750Ti "harcán" túl a 950 és az 1050 is összehasonlításra kerül, így mindkét Maxwell-generációt össze tudjuk vetni a 2016-os Pascallal.

Inno3D GTX 1050 - ránézésre teljesen ártalmatlan

A kártyák paraméterei

A mérések előtt tekintsük át, melyik kártya GPU-ja milyen egységeket rejt, és ezek alapján milyen sebességet várhatunk tőlük:

A táblázatban a nyers adatokat szerepeltettem (a core órajel minden esetben a Boost1 clock), nagy izgalmak nem látszanak - a 750Ti sokkal gyengébb a másik három kártyánál, míg a 950 és az 1050-esek minden területen relatíve közel vannak egymáshoz, a sávszélességet leszámítva az 1050Ti jellemzően 20%-kal van a 950 előtt, az 1050 pedig hol közöttük, hogy az 1050Ti előtt egy kicsivel a magasabb órajel miatt.
A teljesítménybecslő modellem sem mond mást - a 950 és az 1050-esek rendre 45-50%, 60-65% és 65-70% előnnyel kellene, hogy a 750Ti előtt végezzenek. Figyelemreméltó viszont, hogy az 1050 és az 1050Ti között csak pár % eltérés mutatkozik - az Internet-szerte kialakult percepció inkább a 20-25% irányába mutat.

Van még egy faktor, ami érdekes lehet - az 1050-es kártyák tényleges boost órajele majd' 20%-kal magasabb a specifikált Boost1-nél, míg a két Maxwell kártya esetében ez csak 7-8%. A fentieken túl ez további gyorsulást hozhat a Pascallal szerelt versenyzőknek.

Tesztkonfiguráció, játékok, tesztmódszer

A tesztek az alábbi konfiguráción futottak:

Megjegyzés: bár az nVidia kártyák nem azonos driver-verzióval futottak, a GPU-limites mérésekben ennek nincs hatása. A két CPU-limites játékban van - erre ott külön kitérek.

A tesztben használt játékok:
– Unigine Heaven 4 (szintetikus, az összesítésben nem szerepel)
– F1 2013 (CPU-teszt, az összesítésben nem szerepel)
– Borderlands: The Pre-Sequel (CPU-teszt, az összesítésben nem szerepel)
– Sniper Elite V2
– Crysis 3
– GRID 2
– GRID Autosport
– Dying Light
– The Witcher 3
– DOOM

Annak érdekében, hogy életszerű, valós játékhoz közelítő eredményeket kapjunk, a Heaven és a Sniper Elite kivételével mindenhol akciódús jeleneteket mértem – lőttem, csapkodtam, illetve nyomtam a gáz, mint az őrült, és a számos ellenfél sem fogta vissza magát.

A tesztmódszerem hasonló az eddigiekhez:
– A videokártyák által nyújtott teljesítményt a FRAPS mérte, kivéve a DOOM-ot, ahol a Vulkan renderer miatt a PresentMon-t használtam - ugyanazokat az adatokat tudtam kinyerni vele, mint a FRAPS-szal
– Az átlagos FPS-értékek a FRAPS által mért átlag FPS átvételével keletkeztek, ill. a DOOM-ban egyszerűen átlagoltam a képkocka-renderelési időket
– A minimum FPS-ek („min 2%” vagy „2%-os minimum” néven hivatkozom rájuk) a képkocka-renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő, azt az értéket mutatják, amelynél csak a teljes minta 2%-ában találunk alacsonyabb képrenderelési időket. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum FPS-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri FPS-eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD-művelet miatt), ezen felül kimutatja a microstutteringet és a hasonló FPS-fluktuációs problémákat.
– Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutatott, akkor ott az egész mérést megismételtem.

A teszteket 1920x1080-as felbontásban végeztem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!